Egykori Breznyik utca a kórház területén
Az 1920-as évekre a kórház korábban épült épületei már meglehetősen szűkké váltak. Világossá vált, hogy a csabai kórház bővítésére van szükség. Ádám Gusztáv műszaki tanácsos már 1927 januárjában elkészítette el egy új, 70–80 ágyas kórházépület tervvázlatát, amely a Breznyik utcában, az első kórház mögötti területen épült volna fel. A tervek nem valósultak meg, ám hamarosan egy még nagyobb szabású bővítésre kerülhetett sor. Már 1928-ban arról tudósítanak az újságok, hogy a békéscsabai kórház új, nyolcvanágyas sebészeti pavilont kap. Az erre vonatkozó terveket és költségvetést a népjóléti miniszter leküldte felülvizsgálás végett a vármegyéhez. Dr. Daimel Sándor alispán dr. Zöldy János tiszti főorvost bízta meg azok felülvizsgálásával és a főorvos a helyszínen megejtett szemle alapján úgy a terveket, mint a költségvetést apróbb módosításokkal jóváhagyandóknak véleményezte, amit a törvényhatósági bizottság is elfogadott a keddi közgyűlésen. A tervek szerint a régi épületekben a szülészeti és szemészeti osztályt helyezik el. A tervek elkészítésével Gerlóczy Gedeon budapesti építőművészt – többek között a gyulai evangélikus templom, a budapesti OTI baleseti kórház, a Madách Színház, a Nemzeti Sportcsarnok tervezőjét – bízták meg.
Az új sebészeti pavilon az 1930-as években. Háttérben a szegényház látható
1929 tavaszán Gerlóczy Gedeon építőművész és a város vezetősége értekezletet folytattak az építendő sebészeti pavilon vázlatos tervei felett. Az építész a vázlatos terven egy jelentős változtatást ajánlott, mely lehetővé tette, hogy ugyanazon költséggel jobb és nagyobb helyiségek legyenek létesíthetők. A változtatás lényege, hogy az eredetileg háromszárnyúra tervezett épület középső szárnya elmarad, s e helyett a déli szárnyat hosszabbítják meg, továbbá hogy a pincék helyett szuterénhelyiségek épüljenek. Ezt a tervet mutatta be a kórházbizottságnak Medovarszky Mátyás dr. polgármester-helyettes. A bizottság a terv ismertetése után egyhangúlag a tervezett módosítás mellett foglalt állást, mert az minden szempontból előnyösebbnek mutatkozott az előzőnél. A tervezett kórházépület kapacitása 110 ágyra bővült. A polgármester-helyettest felhatalmazta a bizottság, hogy a tervezői honorárium ügyében tárgyaljon a tervező építőművésszel.
A sebészeti pavilon tervrajzai. Forrás: Magyar Építőművészet, 29. évf. (1929) 5. sz. 26. o.
A tervek néhány héten belül elkészültek, júliusban pedig kiírták a versenytárgyalást az új kórházépület építésére, amely a következő munkálatokat tartalmazta: föld-, kőműves- és elhelyező munka, hő- és hangszigetelő és válaszfal munka, vasbeton-, vas-, ács-, tetőfedő, bádogos-, műkő- és műkőszobrász-, burkoló-, szigetelő-, amerikai tölgyfapadozati, asztalos-, lakatos-, mázoló-, üveges-, vászon- és acélredőny-, szobafestői-, kerítés- és telekrendezési-, villanyberendezési-, vízvezeték-, csatornázás-, központi fűtési munkák, szennyvízderítő és artézikút-fúrás. A hírekből kiderül, hogy Lestyán festő, Csiernyik asztalos és Bányai építész végezték a munkákat.
A sebészeti pavilon 1932 őszére készült el. A modern épület alsó részén kaptak helyet a raktárhelyiségek, bennük sok ruhával, cipővel, edénnyel, üvegáruval. Gyönyörű lift vitt az emeletre, amelyben egy hordágy is elfér. Az első emeleten orvosi szobák, egy-két, négy-öt ágyra berendezett tágas helyiségek tárulnak elénk. A villany már be volt vezetve, festés, padozat, minden kész volt, de a belső berendezés ekkor még teljes egészében hiányzott, ugyanis nem volt rá pénz. Rádió, villany és csengőgomb került a majdan beszerzendő és beállítandó ágyak mellé. A fürdőszobák a legmodernebbek voltak. A második emeletre került a műtő, a röntgenhelyiség, orvosi szobák, fürdőszobák, napozók stb. Az udvarban Kenéz Tamás kútfúró fúrt 305 méter mély modern kutat 8600 pengő költséggel, amely a kórház vízellátását teljesen megoldotta. A gépházban álltak a vízellátást zavartalanul biztosító gépek, valamint egy kis fülkében a szennyvizet elvezető gép. Ádám Gusztáv 220 személy alapul vétele mellett tervezte meg a négy kórházi épület szennyvizeinek derítésére a földbe süllyesztett vasbeton derítőmedencét a részben felette levő koksz derítő- és szivattyúkamrákkal, amelyet Párkány Simon mérnök 27000 pengő költséggel épített meg. Az ülepítőmedencékben már eléggé derített szennyvíz utolsó kamráiba külön nyomó légszivattyúk nyomták be a víz alatt elhelyezett perforált rézcsövön át a levegőt a szennyvíz első erősebb oxidálása céljából. Ezután emelték a villamos hajtású szivattyúk a szennyvizet a szűrőkre, mint második és végső oxidálórétegre. Innen a derített szennyvizek a csapadékvizekkel együtt távoztak el beton csatornában a Réthy utcai Rosenthal-malom búzamosó szennyvizeivel együtt az alsó körgáti zsilip alatt az Élővíz-csatornába.
A sebészeti pavilon az 1930-as években
Bár az új sebészeti pavilon 1932-re elkészült, még hosszú idő telt el, mire használatba tudták venni. Hiába álltak a falak, egészen 1934-ig kellett várni, mire 80 ezer pengő költséggel elkezdődhetett az új épület berendezése. A sebészeti pavilon berendezésével a szülészeti osztály is bővült. Sajnos ezután sem ment könnyen a berendezés: a vállalkozóknak járó összegek egy részét az adóhivatal letiltotta, végül 1935 elején nyílhatott meg az új kórház. Már a sebészeti pavilon felszerelése alkalmával tervbe vették a konyha- és fűtőrendszer átalakítását gőzüzemű főzőüstökkel és elektromos, illetőleg gőzüzemű mosógépekkel. Akkor még nem volt pénz az átalakításokra, de a kazánberendezést már úgy fektették le, hogy a teljes felszerelést elláthassa. Felmerült az összes összes gép beszerzésének gondolata, két évig kamatmentes kölcsönnel. azután minimális kamattal, végül mégis úgy döntöttek, hogy csak olyan arányban szerzik be a szükségleteket, amilyen arányban a pénz rendelkezésre áll. A beérkezett 13 ajánlatnál meglehetősen nagy eltérések mutatkoztak. Egyedül a szerelési és csővezeték-munkálatokat adták ki olyan cégnek (Hankó Mátyás cégének), amely nem a legolcsóbb ajánlatot tette, hogy így legalább egy csabai céget alkalmazzanak. A konyhára két főzőüstöt vettek a Cziegler János cégtől (Budapest) 4225,15 pengőért, a többi munkálatokat a konyhán Hankó Mátyás végezte (Békéscsaba) 3452,03 pengőért. A gőzmosodánál a szükséges felszerelést a Magyar vegyipari és gépgyár (Budapest) 6478,85 pengőért szállította, a kazánokat a Popper és Szántó cég (Budapest) 8342,40 pengőért, a csővezeték-felszerelési munkálatokat és a többi szereléseket a Hankó Mátyás cég (Békéscsaba) végezte 16326,17 pengőért. 
Az egykori sebészeti pavilon 2008-ban
Az egykori sebészeti pavilon 2014-ben
Az egykori sebészeti pavilon 2018-ban
Az egykori sebészeti pavilon az udvar felől
Az egykori sebészeti pavilon 2018-ban
Az egykori sebészeti pavilonban 1996. februárjában nyílt meg a betegek számára a kórház Mozgásszervi Rehabilitációs Osztálya 91 ágy működtetésével.
Felhasznált irodalom:
[1] Békésmegyei Közlöny, 1928–1935.
[2] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, 1939.
