Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (20) Alpár Ignác (2) Andrássy út (24) Árpád sor (3) art deco (4) átalakított épületek (35) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (5) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (4) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (5) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (31) emlékművek (1) fel nem épült épületek (22) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) gyógyszertárak (1) Gyulai út (4) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (44) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (7) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (6) iskolák (19) Jamina (6) járásbíróság (1) játék (3) Jiraszek Lajos (1) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (8) Kórház utca (4) Körös part (9) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) laktanya (3) Lázár utca (2) liget (3) Lipták János (4) Luther utca (8) Madách utca (1) malmok (3) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (2) műemlékek (33) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) óvodák (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (19) posta (2) Quittner Ervin (3) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (10) szállodák és vendéglők (6) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (10) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (6) villák (5) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Sebészeti pavilon

2020.06.29. 09:25 - csabaihazak

Címkék: kórház

Egykori Breznyik utca  a kórház területén

Az 1920-as évekre a kórház korábban épült épületei már meglehetősen szűkké váltak. Világossá vált, hogy a csabai kórház bővítésére van szükség. Ádám Gusztáv műszaki tanácsos már 1927 januárjában elkészítette el egy új, 70–80 ágyas kórházépület tervvázlatát, amely a Breznyik utcában, az első kórház mögötti területen épült volna fel. A tervek nem valósultak meg, ám hamarosan egy még nagyobb szabású bővítésre kerülhetett sor. Már 1928-ban arról tudósítanak az újságok, hogy a békéscsabai kórház új, nyolcvanágyas sebészeti pavilont kap.  Az erre vonatkozó terveket és költségvetést a népjóléti miniszter leküldte felülvizsgálás végett a vármegyéhez. Dr. Daimel Sándor alispán dr. Zöldy János tiszti főorvost bízta meg azok felülvizsgálásával és a főorvos a helyszínen megejtett szemle alapján úgy a terveket, mint a költségvetést apróbb módosításokkal jóváhagyandóknak véleményezte, amit a törvényhatósági bizottság is elfogadott a keddi közgyűlésen. A tervek szerint a régi épületekben a szülészeti és szemészeti osztályt helyezik el. A tervek elkészítésével Gerlóczy Gedeon budapesti építőművészt – többek között a gyulai evangélikus templom, a budapesti OTI baleseti kórház, a Madách Színház, a Nemzeti Sportcsarnok tervezőjét – bízták meg. 

korhaz_2.jpgAz új sebészeti pavilon az 1930-as években. Háttérben a szegényház látható

1929 tavaszán Gerlóczy Gedeon építőművész és a város vezetősége értekezletet folytattak az építendő sebészeti pavilon vázlatos tervei felett. Az építész a vázlatos terven egy jelentős változtatást ajánlott, mely lehetővé tette, hogy ugyanazon költséggel jobb és nagyobb helyiségek legyenek létesíthetők. A változtatás lényege, hogy az eredetileg háromszárnyúra tervezett épület középső szárnya elmarad, s e helyett a déli szárnyat hosszabbítják meg, továbbá hogy a pincék helyett szuterénhelyiségek épüljenek. Ezt a tervet mutatta be a kórházbizottságnak Medovarszky Mátyás dr. polgármester-helyettes. A bizottság a terv ismertetése után egyhangúlag a tervezett módosítás mellett foglalt állást, mert az minden szempontból előnyösebbnek mutatkozott az előzőnél. A tervezett kórházépület kapacitása 110 ágyra bővült. A polgármester-helyettest felhatalmazta a bizottság, hogy a tervezői honorárium ügyében tárgyaljon a tervező építőművésszel.

A sebészeti pavilon tervrajzai. Forrás: Magyar Építőművészet, 29. évf. (1929) 5. sz. 26. o.

A tervek néhány héten belül elkészültek, júliusban pedig kiírták a versenytárgyalást az új kórházépület építésére, amely a következő munkálatokat tartalmazta: föld-, kőműves- és elhelyező munka, hő- és hangszigetelő és válaszfal munka, vasbeton-, vas-, ács-, tetőfedő, bádogos-, műkő- és műkőszobrász-, burkoló-, szigetelő-, amerikai tölgyfapadozati, asztalos-, lakatos-, mázoló-, üveges-, vászon- és acélredőny-, szobafestői-, kerítés- és telekrendezési-, villanyberendezési-, vízvezeték-, csatornázás-, központi fűtési munkák, szennyvízderítő és artézikút-fúrás. A hírekből kiderül, hogy Lestyán festő, Csiernyik asztalos és Bányai építész végezték a munkákat.

A sebészeti pavilon 1932 őszére készült el. A modern épület alsó részén kaptak helyet a raktárhelyiségek, bennük sok ruhával, cipővel, edénnyel, üvegáruval. Gyönyörű lift vitt az emeletre, amelyben egy hordágy is elfér. Az első emeleten orvosi szobák, egy-két, négy-öt ágyra berendezett tágas helyiségek tárulnak elénk. A villany már be volt vezetve, festés, padozat, minden kész volt, de a belső berendezés ekkor még teljes egészében hiányzott, ugyanis nem volt rá pénz. Rádió, villany és csengőgomb került a majdan beszerzendő és beállítandó ágyak mellé. A fürdőszobák a legmodernebbek voltak. A második emeletre került a műtő, a röntgenhelyiség, orvosi szobák, fürdőszobák, napozók stb. Az udvarban Kenéz Tamás kútfúró fúrt 305 méter mély modern kutat 8600 pengő költséggel, amely a kórház vízellátását teljesen megoldotta. A gépházban álltak a vízellátást zavartalanul biztosító gépek, valamint egy kis fülkében a szennyvizet elvezető gép. Ádám Gusztáv 220 személy alapul vétele mellett tervezte meg a négy kórházi épület szennyvizeinek derítésére a földbe süllyesztett vasbeton derítőmedencét a részben felette levő koksz derítő- és szivattyúkamrákkal, amelyet Párkány Simon mérnök 27000 pengő költséggel épített meg. Az ülepítőmedencékben már eléggé derített szennyvíz utolsó kamráiba külön nyomó légszivattyúk nyomták be a víz alatt elhelyezett perforált rézcsövön át a levegőt a szennyvíz első erősebb oxidálása céljából. Ezután emelték a villamos hajtású szivattyúk a szennyvizet a szűrőkre, mint második és végső oxidálórétegre. Innen a derített szennyvizek a csapadékvizekkel együtt távoztak el beton csatornában a Réthy utcai Rosenthal-malom búzamosó szennyvizeivel együtt az alsó körgáti zsilip alatt az Élővíz-csatornába.

korhaz1.jpgA sebészeti pavilon az 1930-as években

Bár az új sebészeti pavilon 1932-re elkészült, még hosszú idő telt el, mire használatba tudták venni. Hiába álltak a falak, egészen 1934-ig kellett várni, mire 80 ezer pengő költséggel elkezdődhetett az új épület berendezése. A sebészeti pavilon berendezésével a szülészeti osztály is bővült. Sajnos ezután sem ment könnyen a berendezés: a vállalkozóknak járó összegek egy részét az adóhivatal letiltotta, végül 1935 elején nyílhatott meg az új kórház. Már a sebészeti pavilon felszerelése alkalmával tervbe vették a konyha- és fűtőrendszer átalakítását gőzüzemű főzőüstökkel és elektromos, illetőleg gőzüzemű mosógépekkel. Akkor még nem volt pénz az átalakításokra, de a kazánberendezést már úgy fektették le, hogy a teljes felszerelést elláthassa. Felmerült az összes összes gép beszerzésének gondolata, két évig kamatmentes kölcsönnel. azután minimális kamattal, végül mégis úgy döntöttek, hogy  csak olyan arányban szerzik be a szükségleteket, amilyen arányban a pénz rendelkezésre áll. A beérkezett 13 ajánlatnál meglehetősen nagy eltérések mutatkoztak. Egyedül a szerelési és csővezeték-munkálatokat adták ki olyan cégnek (Hankó Mátyás cégének), amely nem a legolcsóbb ajánlatot tette, hogy így legalább egy csabai céget alkalmazzanak. A konyhára két főzőüstöt vettek a Cziegler János cégtől (Budapest) 4225,15 pengőért, a többi munkálatokat a konyhán Hankó Mátyás végezte (Békéscsaba) 3452,03 pengőért. A gőzmosodánál a szükséges felszerelést a Magyar vegyipari és gépgyár (Budapest) 6478,85 pengőért szállította, a kazánokat a Popper és Szántó cég (Budapest) 8342,40 pengőért, a csővezeték-felszerelési munkálatokat és a többi szereléseket a Hankó Mátyás cég (Békéscsaba) végezte 16326,17 pengőért. sp2008.jpgAz egykori sebészeti pavilon 2008-ban

sp2014.jpgAz egykori sebészeti pavilon 2014-ben

sp2016.jpgAz egykori sebészeti pavilon 2018-ban

sp_udvar.jpgAz egykori sebészeti pavilon az udvar felől

sebpavilno.jpgAz egykori sebészeti pavilon 2018-ban

Az egykori sebészeti pavilonban 1996. februárjában nyílt meg a betegek számára a kórház Mozgásszervi Rehabilitációs Osztálya 91 ágy működtetésével.

Felhasznált irodalom:
[1] Békésmegyei Közlöny, 1928–1935.
[2] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, 1939.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr3111773387

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.