Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (20) Alpár Ignác (2) Andrássy út (24) Árpád sor (3) art deco (4) átalakított épületek (36) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (5) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (4) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (5) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (31) emlékművek (1) fel nem épült épületek (22) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) gyógyszertárak (1) Gyulai út (4) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (44) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (7) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (6) iskolák (19) Jamina (6) járásbíróság (1) játék (3) Jiraszek Lajos (1) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (8) Kórház utca (4) Körös part (9) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) laktanya (3) Lázár utca (2) liget (3) Lipták János (4) Luther utca (8) Madách utca (1) malmok (3) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (2) műemlékek (33) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) óvodák (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (19) posta (2) Quittner Ervin (3) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (10) szállodák és vendéglők (6) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (10) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (7) villák (5) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Orosházi úti felüljáró – Erzsébet híd

2020.07.20. 11:18 - csabaihazak

Orosházi úti felüljáró – Erzsébet híd

A mai Bartók Béla út felől évtizedeken át csak a vasúti sínek keresztezésével lehetett Jaminába jutni, ami egyrészt veszélyes volt, másrészt a sorompók leeresztése hosszú várakozást eredményezett a nagy forgalmú úton. Ennek megszüntetésére épült 1906–07-ben a MÁV megbízásából Zielinski Szilárd mérnök, műegyetemi tanár tervei szerint, Freund Henrik és fiai építési vállalkozók kivitelezésében a város első felüljárója.  Eredetileg vas felszerkezetű hidat terveztek, a részletes tervek el is készültek, és az alapgödrök kiemelése során, Zielinski személyes közbelépésére váltottak vasbetonra. mavhid.jpgA híd 1910 körül

hidterv.jpgA híd tervrajza

A 110 méter hosszú, 11 nyílású felüljáró felsőpályás, többtámaszú, vasbeton pályalemezes szerkezet volt, pályaszélessége 8 méter volt. A hídfők és a közbenső támaszok a vágányok tengelyével párhuzamosan épültek. A híd végén a támfal mellett két pihenővel betonlépcső is épült. A híd andezit nagykockakő burkolattal készült. Hiába készült el azonban a felüljáró, még hosszú ideig nem adhatták át a forgalomnak. Az 1908 júniusi próbaterhelés során nemcsak a tartók, hanem az alátámasztó oszlopaik is megsüllyedtek. A vizsgálat során megállapították, hogy a hídfőkben nagyobb, a tartószerkezeteken kisebb hajszálrepedések fordulnak elő. 1909 októberében megállapították, hogy a híd teljes teherképességgel bír, így átadható lesz a forgalomnak, amire még abban a hónapban sor került, azonban csak gyalogosok és kocsik számára, nehezebb járművek, gőzekék, cséplőgépek nem közlekedhettek rajta. 1910. december 29-én a felüljáró műszaki felülvizsgálatakor gőzekével próbaterhelést is végeztek. Bár a repedéseket kijavították, a próbaterhelésnél újra kisebb repedések mutatkoztak. Az 1912-ben végzett műszaki vizsgálatkor ezek a hibák még mindig fennálltak.

11863281_501621476657118_1421249512945677810_n.jpgAz Orosházi úti felüljáró 1926-ban. Forrás: Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Muzeális Gyűjteménye

A II. világháború idején találat érte a hidat, melyet a háború után kijavítottak. A felüljáró az évtizedek során korszerűtlenné vált, teherbírása nem felelt meg a megnövekedett forgalomnak. A mozdonyfüst és a fagy jelentős károkat okozott a szerkezetben. Ezért 1962–63-ban új híd épült a helyén az Út- Vasúttervező Vállalat, Répay Géza, Rozsnyai András tervezésében, a Hídépítő Vállalat kivitelezésében. Az új híd felsőpályás, többtámaszú, vasbeton lemezzel együttdolgozó acél gerendahíd volt, acélcső pillérekkel. A tervezésnél nagy gondot okozott a magas talajvíz és a régi felüljáró alapozása. A villamosításra való tekintettel a korábbihoz képest jelentősen megemelték a szerkezet magasságát. Érdekesség, hogy a kisvasút pályája miatt a híd belváros felőli első pillére ferde volt.

1977.jpgAz 1963-ban épült híd 1977-ben Linzbauer Tamás felvételén  hid.jpgAz 1963-ban épült híd 2013-banhid01.jpgAz 1963-ban épült híd 2013-ban a Bartók Béla út felől

A felüljáró elődjéhez hasonlóan néhány évtizeddel később már nem volt megfelelő a jelentősen megemelkedett forgalom számára. A vasútfejlesztési program egyik elemeként 2015 végére készült el az új, kétszer két sávos, ferdekábeles függőhíd. A Főmterv tervezésében épült, 360 méter hosszú, tizenhat támaszú híd tizenöt vasúti vágányt hidal át, acél hídszerkezete 1230 tonnát nyom, a pilon csúcsa negyven méter magas, a középső, ferdekábeles szerkezetrész kétnyílású és százhúsz méter hosszúságú, a kétoldali feljáróhidak monolit vasbeton szerkezetek. A felüljáró 2016-ban szavazás útján az Erzsébet híd nevet kapta.hid2.jpgAz Erzsébet hídhid3.jpgAz Erzsébet hídhid4.jpgAz Erzsébet híd

Felhasznált irodalom:
[1] Tóth Ernő (szerk.): Hidak Békés megyében, Békéscsaba, 1995.
[2] Átadták a békéscsabai Orosházi úti felüljárót, Indóház Online, http://iho.hu/hir/atadtak-a-bekescsabai-oroshazi-uti-feluljarot-151218
[3] Mihailich Győző: A vasbetonépítés kezdete és első létesítményei Magyarországon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr2615654702

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.