Az Arad és Csanádi Egyesült Vasutak leányvállalataként működő Alföldi Első Gazdasági Vasút első, keskeny vágányú, csak teherfuvarozásra szolgáló vonalát Kovácsháza és Kupapuszta között 1894-ben adták át. A vasút jó eredményeinek hatására néhány évvel később újabb, már közforgalmú vonal épült Kovácsháza és Csaba között. Az új vonal építését Békéscsaba jelentős összeggel támogatta. A vonalon gőzmozdony üzemelt, eleinte csak a két csabai hetipiaci napon. 1900-ban De Dion-Bouton gyártmányú gőzmotorok váltották fel a gőzmozdonyokat, ami az üzemköltségek jelentős csökkenését eredményezte. 
Az Alföldi Első Gazdasági Vasút állomásépülete az 1920-as évek végén megjelent képeslapon
A MÁV-állomás mellett szerény, földszintes állomásépület, mozdonyszín és kisjavító műhely épült. Az első állomásépületről fényképpel sajnos nem rendelkezünk, így nem lehetünk biztosak benne, hogy az itt bemutatott tervek szerint épült-e, de alighanem hasonló formában valósult meg. A terveken szereplő alaprajz szerint az épületben a jegykiadó iroda, I. és II., illetve III. osztályú váróterem, iroda mellett háromszobás, konyhával és kamrával felszerelt szolgálati lakás kapott helyet.
Békéscsaba-Közraktár földszintes felvételi épületének homlokzati tervrajza – sajnos nem tudjuk, hogy a tervrajzon látható formában épült-e az AEGV első békéscsabai állomásépülete. Forrás: HU-MNL-OL-Z 1612-B-1.-1899-34, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára / National Archives of Hungary
Békéscsaba-Közraktár földszintes felvételi épületének oromzati tervrajza és keresztmetszete. Forrás: HU-MNL-OL-Z 1612-B-1.-1899-34, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára / National Archives of Hungary
Békéscsaba-Közraktár földszintes felvételi épületének alaprajza. Forrás: HU-MNL-OL-Z 1612-B-1.-1899-34, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára / National Archives of Hungary
1903 szeptemberére elkészült a békéscsaba–békési, majd 1904 áprilisára a békés–vésztői és az abból kiágazó vizesfás–ludadi vonal is. A városi forgalom lebonyolítására a vasút helyi motoros járatokat indított eleinte a Békési úti selyemfonodáig, később a Zöldfa vendéglőig, majd a gyenge forgalom miatt csak a vasútállomástól a Kossuth térig. A helyi személyforgalmat eleinte két, majd csak egy motor bonyolította le, s csupán heti és országos vásári napokon volt két motor üzemben. A motor üzembe állítása és a zónadíjszabás eredményeként az utasok száma 1903-ról 1904-re ugrásszerűen megnégyszereződött. Erre tekintettel 1904 elején az AEGV egy faépületet állított fel a csabai Kossuth tér sarkán váróhelyiségül, amely a Békésmegyei Közlöny tudósítása szerint "csak arra volt jó, hogy az istenhidege jobban megkínozza a motorosra váró jámbor pasasokat." Az ideiglenes helyiség helyett hamarosan állandó váróterem épült.
Békéscsaba-Közraktár állomás felvételi épületének terve 1915-ből – végül nem ilyen formában épült a felvételi épület. Forrás: HU-MNL-OL-Z 1612-B-1.-1899-34, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára / National Archives of Hungary
Békéscsaba-Közraktár állomás felvételi épületének földszinti és emeleti alaprajza 1915-ből – végül nem ilyen formában épült a felvételi épület. Forrás: HU-MNL-OL-Z 1612-B-1.-1899-34, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára / National Archives of Hungary
Békéscsaba-Közraktár állomás felvételi épületének oromnézete és keresztmetszete 1915-ből – végül nem ilyen formában épült a felvételi épület. Forrás: HU-MNL-OL-Z 1612-B-1.-1899-34, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára / National Archives of Hungary
Az I. világháború elejére az AEGV állomásának utasforgalma elérte a MÁV csabai állomásának személyforgalmát, így 1916-ban új, emeletes állomás épület épült Bogsán Károly tervei szerint. 1916-ban vasbeton körfűtőház, víztorony, műhely, művezetői lakás, kettős őrház, pályafenntartási iroda és műhely, artézi kút is létesült. A jól felszerelt műhelyekben már nemcsak kocsi-, mozdony- és motorjavításokat végeztek, de új kocsikat is építettek.
Az AEGV állomásépület a vasutassággal. Forrás: Dr. Károlyi Zsolt gyűjteménye 
Az AEGV-állomás, a vonatkísérői laktanya és a MÁV-állomás által közrefogott hangulatos tér az 1920-as évek végén
Az AEGV-állomás város felőli homlokzata az 1944. szeptember 21-i bombázást követően. A háttérben a vonatkísérői laktanya, távolabb az egyik vízház látható
A vasutat 1913 óta már az Arad–Csanádi Egyesült Vasutak (ACsEV) kezelte, amelynek vezérigazgatója dr. Fábry Sándor volt, aki, bár már Aradon települt meg, mint lelkes csabai ember, teljes lélekkel azon volt, hogy a kisvasút Csaba előnyére fejlődjön. A vasutat 1917-ben az ACsEV vette át, majd Arad elcsatolásával a ACsEV. a vasút kezelése ismét az AEGV feladata lett. Az AEGV önálló vállalattá vált, független lett korábbi anyavállalatának jogutódjától, a Szeged–Csanádi Vasúttól. A második világháborús hadműveletek és bombázások során a vasúti pályában és járművekben is komoly károk keletkeztek. A vállalat ekkorra csődbe ment, a kisvasút leállt. A leállt vasútüzemet 1945. december 1-jén a MÁV vette át. Az államosítás után a kezdeti időszakban jelentős fejlesztések történtek, az 1960-as években azonban a kisvasúti hálózatot fokozatosan felszámolták. Az első megszűnt szakasz a Békéscsaba–Vésztő vonal volt. 1960. október elsején a Békéscsaba belvárosán is átvezető szakaszon szűnt meg a forgalom, majd 1962 január elsején a vésztői vonal maradékát is felhagyták. A Békéscsaba–Békéssámson vonalon 1971-ig maradt meg a forgalom.
Az állomásépület részlete a "Csak egyszer az életben" vasúti oktatófilmben
Az Alföldi Első Gazdasági Vasút felvételi épületét az autóbusz-állomás építését megelőzően bontották le. Ha megmaradt volna (például kiválóan alkalmas lehetett volna autóbusz-állomásnak), ma a műemlék vasúti épületegyüttes értékes eleme lehetne. Békéscsaba állomás északi váltókörzete. A bal oldali vágány a Békés felé vezető fővonal csonkája, a jobb oldali sínpár a nagyvasúti áruraktárhoz vezetett. Fotó: Bernhard Studer, 1972.04.11. Forrás: kisvasut.hu
Felhasznált irodalom:
[1] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, 193x.
[2] Békésmegyei Közlöny 1899–1920.
[3] Horváth Ferenc: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút – A MÁV Alföldi Kisvasút története (1894–1971), Budapest, 1999.
[4] Felek Ferenc, Tasnádi Tamás, A 125 éves Alföldi Első Gazdasági vasút története, Kisvasutak Baráti Köre Közhasznú Egyesület, Békéscsaba, 2019.
