A mai Kossuth tér az 1860-as években alakult ki: miután a csabai vásárok egyre keresettebbek lettek, a piac helyének bővítésére volt szükség. Erre a célra az evangélikus Nagytemplom és a katolikus templom közti terület tűnt a legalkalmasabbnak. Ezen a területen azonban abban az időben még öt telek helyezkedett el öt házzal, köztük a főszolgabírói lakkal.
Látkép a Kistemplom tornyából 1858-ban Haan Antal rajzán. A régi, egytornyú katolikus templomtól balra láthatóak a mai Kossuth tér területén álló házak. A templom melletti, hosszú homlokzatú ház volt a szolgabírói lak
1860 körül készült fénykép a Kistemplom tornyából. A kép bal szélén látható a későbbi Kossuth tér helyén még álló szolgabírói lak
1862-ben a Sztraka Ernő városi mérnök vezette Építészeti Bizottság megvételre javasolta a városnak a téren elhelyezkedő Cservenák-, Kitka- és Gaál Sándor-féle telkeket, illetve házakat, utóbbiról a következőket írja a bizottsági jegyzőkönyv: "kerítésével együtt oly randa és dísztelen állapotban van, miként a város díszítése szempontjából e tekintetben változást kellene tenni... a városnak ajánltatik ezen házak kisajátítására a lépést megtenni." A bontásra javasolt házakat a Sztraka Ernő által 1862-ben készített térkép is jól mutatja. A város el is fogadta a javaslatot és megvásárolta a mai Kossuth tér helyén fekvő telkeket. Az Építészeti Bizottság javaslatából kiolvashatjuk, hogy a piactér bővítésének gondolata mellett a városkép szépítését is szem előtt tartották. Sztraka Ernő kiváló érzékkel látta meg, hogy a két templom közötti területen, a városkép szempontjából leghangsúlyosabb helyen igazi reprezentatív főtér alakulhat ki. (A jegyzőkönyvből származó részleteket sajnos csak Tábori György A városrendező című munkájából ismerjük, a jegyzőkönyvek 1887 előtti kötetei sajnos ismeretlen helyen lappanganak.) A téren álló lakóházakat már 1865-re lebontották (amint arról az Sztraka Ernő által 1865-ben készített térkép tanúskodik), azonban a szolgabírói lakot csak 1867-ben bontották le, így született meg végül a két templom által határolt új tér, amelyet Templom térnek neveztek el.
Az 1867-ben lebontott szolgabírói lak Sztraka Ernő 1862-ben készült rajzán [3]
A tér ebben az időben persze messze állt attól a reprezentatív főtértől, amelynek a városszépítők elképzelték, illetve amely szerepre elhelyezkedése predesztinálta. A katolikus templom felőli sarkon állt a Próféta vendéglő, amelynek pontos építési ideje bizonytalan. A Békésmegyei Közlöny 1905. aug. 24-i száma szerint a Próféta bérlője, a jó öreg Hartl bácsi 39 évvel azelőtt, 1866-ban vette át a Prófétát. Gécs Béla [4] is ezt az évszámot jelöli meg a vendéglő alapításának idejeként. A Próféta különleges, sőt, különös homlokzatú, földszintes épület volt, a sarki részen széles háromszögű oromzattal, amelyet a párkányok hiánya lezáratlanná tett. A bal oldali, földszintes szárnyat az udvar felé ereszkedő félnyeregtető fedte, amely a tér felől egyáltalán nem látszott, így különös látványt nyújtott. Az ablakok feletti díszítő tagozatok is szokatlan mintát követtek. A vendéglő városi tulajdon volt, bérlők üzemeltették.
A Próféta 1925 körül
A katolikus egyház második központi (belső) iskolájának földszintes épülete 1884-ben épült fel a mai Kossuth tér 6. szám alatt. Az első városias, emeletes épületet 1885-ben emeltette az iskola szomszédságában Klein József bőrkereskedő. A ház tervezője sajnos nem ismert, de a fennmaradt képek kiváló mesterről tanúskodnak.
A Klein-ház a XX. század elején
A Klein-ház homlokzatának részlete 1968-ban Korniss Péter fényképén
Ugyanebben az évben határozta el a város a képviselő-testülete, hogy a Kossuth téren artézi kutat fúrat. A kút számos nehézséget követően 1890-ben készült el, szép mészkő medencéjével és a kút fölött magasodó najádszoborral (amelyet a csabaiak halászlánynak neveztek el) a tér díszévé vált.
A halászlányos kút 1900 körül
A tér 1892-ben, Kossuth Lajos születésének 90. évfordulója alkalmából kapta mai nevét.
Kossuth téri piac a századforduló körül
A Kossuth tér a századfordulón állt a legközelebb ahhoz, hogy reprezentatív főtérré, az ország egyik legszebb terévé váljon. A Békéscsabai múzeumegyesület 1899-es megalakulását követően Zsilinszky Mihály vallás- és közoktatásügyi államtitkár, a város országgyűlési képviselője és a csabai múzeumi egyesület fővédnöke azt javasolta, hogy a város igyekezzen megszerezni a Kossuth téri házsort, hogy a helyükön monumentális kultúrpalotát építsen. 1902-ben Alpár Ignác, a kor egyik legnevesebb építésze – többek között a budapesti Tőzsdepalota, a Magyar Nemzeti Bank, a Vajdahunyadvár vagy a csabai Rudolf Főgimnázium tervezője – csupa lelkesedésből nagyszerű tervet dolgozott ki a kultúrpalota számára. Az épület, amely a Kossuth tér teljes szélességében húzódott volna, a múzeum mellett a színháznak, a könyvtárnak, a polgári körnek, a gazdakörnek, az iparosegyesületnek is otthont adott volna. Ahogy Ádám Gusztáv városi mérnök fogalmazotta "az impozáns épület a Kossuth teret fiók Place de la Concorde-dá alakította volna át." A Kultúrpalota valódi kulturális központtá emelte volna a nagyvárossá válásra törekvő Békéscsabát, azonban a várható nagy költségek miatt sokan ellenezték az építkezést, noha az valószínűleg nem került volna többe, mint amennyi pénzt végül a kultúrpalotában elhelyezni tervezett intézmények számára később emelt épületekre költöttek. A Békésmegyei Közlöny 1903. február 1-jei száma szerint a tetemes költségnél sokkal nagyobb baj volt "a közöny, amelyet a felmerült javaslatokkal szemben a társadalom különböző rétegei tanúsítottak". 
A Kultúrpalota Alpár Ignác tervrajzán
Ilyen lehetne a Kossuth tér, ha felépült volna a Kultúrpalota
Így mutatna napjainkban a Kossuth tér a Kultúrpalotával
1904-ben a Nagytemplom felőli sarkon a szegények jószívű, önzetlen gyámolítójaként ismert dr. Wagner Dániel orvos építtetett földszintes kilencszobás lakóházat. Ugyanebben az évben építtette fel az emeletes Klein-ház katolikus templom felőli oldalán földszintes, 12 szobás házát Szalay Sándor. Mindkét épület a XIX. század végére kialakult jellegzetes eklektikus csabai polgárház átlagot meghaladó igényességű és méretű példája, a városkép szempontjából azonban szerencsésebb lett volna, ha egy ennyire központi helyen emeletes házak épültek volna, ami esetleg a Szalay-házat, sőt, talán a teljes házsort megmenthette volna a későbbi bontástól. A Próféta vendéglő és a Szalay-ház között aprócska, igazán nem főtérre való épület emelkedett (építési idejéről egyelőre nem találtunk adatot), amely a Fischer-féle könyvkötészetnek adott otthont. 
Kossuth téri részlet 1956-ból, itt még eredeti formájában látható az egykori Wagner-ház a tér sarkán. É. M. Szegedi Tervező Iroda, Békéscsabai gimnázium, Csongrád Megyei Levéltár, 70-793-1
A Kossuth tér, jobb oldalon a széles homlokzatú Szalay-házzal. A Kossuth szobortól balra a katolikus iskola földszintes épülete látható, a tér sarkán pedig a Wagner-ház
A Kossuth tér a XX. század első éveiben
1905-ben állították fel a téren a névadó Kossuth Lajos szobrát. A Kossuthot másfélszeres nagyságban fedetlen fővel, atillát és csizmát viselve szónokolva, jobb kezét szívén, kifeszített bal kezét pedig kardja markolatán tartva ábrázolja. A szobor a gránittalapzattal együtt 6 méter magas. Érdekesség, hogy bár központi elhelyezkedése, illetve elnevezése miatt a Kossuth tér logikus helyszínnek tűnhetett a szobor számára, sokan több okból is úgy vélték, hogy a tér nem megfelelő erre a célra, ugyanis (bár ez volt a város egyetlen számba vehető köztere, amiért a városrendezést is bírálattal illették), a szobornak háttérül szolgáló keleti térfalat a szép Klein-ház kivételével földszintes, részben nádfedeles, rossz állapotú házak alkották (érdekes megfigyelni, hogy a Kossuth-szobrot csaknem minden alkalommal úgy fényképezték, hogy a háttérben a tér leglátványosabb épületei, a Klein-ház és a Szalay-ház látszódjanak). A tér ráadásul piactérként szolgált, ami két okból is problémát jelentett: egyrészt az amúgy is egyre inkább szűknek bizonyuló teret tovább csökkentette volna a szobor, másrészt a zajos, nyüzsgő piac sem illett a szobor szellemiségéhez. További problémaként vetették fel az AEGV nemrég épített vasútvonalát, amely a Széchenyi liget felé haladva kettészelte a teret. A legfőbb problémát azonban a tér méretei jelentették: az ellenzők úgy vélték, hogy a tér hatalmas méretei (közel 7000 m²), valamint a teret két oldalról határoló monumentális templomok mellett egy akkora szobor, amekkorát a rendelkezésre álló pénzből állítani lehet, semmiképpen sem tud érvényesülni, és eltörpül a szobor maga, illetve a hatás is, amelyet a szobor felállításával elérni kívántak.
A Kossuth-szobor avatása. Háttérben az emeletes Klein-ház és a földszintes Szalay-ház
A Kossuth-szobor 1910 körül
1904 elején az Alföldi Első Gazdasági Vasút egy faépületet állított fel a Kossuth tér sarkán váróhelyiségül, majd a következő évben állandó váróterem épült a Kossuth téren Kövér Lajos aradi építész tervei szerint. A kisállomás bájos, hangulatos, középen és két végén tornyokkal díszített épülete eredetileg fából épült, két végén fedett szabad helyiség volt, amelyekhez, akárcsak a középső, zárt helyiséghez, betonlépcsők vezettek fel. A középső helyiségben volt a téli váróhelyiség, valamint a személy- és teherpénztár. A kisállomást 1905. július 1-jén adták át, az épületet a forma, a tető és a nyílások megtartásával később építették át téglafalazattal.
Az AEGV állomása
1905 körül felmerült, hogy a Kisgazda Egylet székházat épít a Próféta telkén, a Szalay-ház mellett. Több terv is készült, az itt bemutatott tervrajzot Balázs András kőművesmester készítette.
A Kisgazda Egylet homlokzata Balázs András kőművesmester tervrajzán. Forrás: A békéscsabai Kisgazdák Egyletének költségvetése és "székházuknak" tervrajza, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára, V. B. 302. b. 677/1908
1907 és 1910 között épült fel a régi katolikus templom helyén az új templom. A teret most már két monumentális templom határolta, ami szinte megkövetelte volna, hogy a keleti térfalat is hasonló építészeti színvonalon alakítsák ki.
Kossuth téri látkép az új katolikus templommal 1912-ből. Forrás: antikfoto.hu
1920-ra a szobor környéke meglehetősen rendezetlenné vált: az egykori kerítésnek már csak néhány faoszlopa meredezett, a fű kiégett, virágok sem díszítették már. Két évet kellett várni, hogy az új kerítés tervei megszülessenek és jóvá hagyják őket. A talapzat motívumaival összhangzóan készült el betonból a szobor körüli kerítés, amit 1925-ben az egész tér körülkerítése és parkírozása követett.
A Kossuth-szobor az elkészült kerítéssel
1922-ben újabb szép emeletes épülettel gazdagodott a tér: ekkor épült fel a Futura Rt. székháza a Wagner-ház és a katolikus iskola között. Ádám Gusztáv szerint Tevan Rezső eredetileg más célra épült házát Bányai András építette emeletesre. A század elején itt Medovarszky Pál tornácos parasztháza állt, 1911-ben a Korponai Takarékpénztár létesített itt fiókot. Tőlük vette meg a Futura a házat 1921-ben, majd a következő év végén építették emeletesre. 1927-ben aztán az Iparos Egylet vásárolta meg a házat, amelyet az egylet székházává alakítottak át.
A Futura székháza 1927-ben a Körösvidék felvételén. A kép különlegessége a három részre osztott attikafal eredeti állapota
Az épület az Iparos Egylet székházaként 1930-ban. Forrás: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia
A Kossuth tér 1928-ban. Forrás: antikfoto.hu
A Kossuth tér 1930 körül a kialakulóban lévő házsorral
A Kossuth tér az evangélikus templomokkal 1930 körül
Az 1920-as évek újsághíreiben sokszor írnak a Próféta vendéglő egyre romló állapotáról. Bár a vendéglőt több alkalommal is felújították ebben az évtizedben, az újságok számos alkalommal kiemelték, hogy az épület rossz állapotú, továbbfejlesztésre, emeletráépítésre alkalmatlan. Így, bár az akkori bérlő, Pataky Ferenc több alkalommal is jelezte, hogy a vendéglőt átépítené oly módon, hogy annak külső képe tetszetősen illeszkedjen a Kossuth tér képébe, komolyabb átalakításra nem került sor. Itt is elmondhatjuk pedig, hogy ha abban az időben emeletesre, a nagyvárosias városképbe illeszkedő formára épült volna a vendéglő, az talán a teljes házsort megmenthette volna. Az épület ekkor már csak néhány évig működött vendéglőként. 1932–33-ban a város a Próféta vendéglőt Áchim Mihály tervei alapján átalakíttatta, az épületben a mezőgazdasági vegykísérleti állomást helyezték el.A Kossuth-szobor 1925 körül, háttérben a Próféta vendéglő, a Szalay-ház mellett a könyvkötészet
A vegykísérleti állomássá átalakított egykori Próféta vendéglő 1950 körül. Forrás: antikfoto.hu
1936-ban a katolikus iskola épületét emelettel bővítették, az egész homlokzat modern stílusban épült át. Bár a kissé rideg stílus némileg elütött a környék többi épületétől, az iskola szomszédos emeletes, közel azonos párkánymagasságú épületekkel szép együttest alkotott. 
A katolikus iskola 1940 körül
A Kossuth tér az 1930-as években. Forrás: antikfoto.hu
Békéscsaba 1951-ben született városképi és műemléki vizsgálata a tér teljes hosszában egyemeletes beépítést javasolt, amelynek párkánymagassága a 4. számú egykori Klein-ház magasságához igazodik. A felmérés szerzője, Horler Miklós csatlakozott a Kossuth-szobor felállításakor felmerült kritikákhoz a helyszín megválasztását illetően: szerinte a szobor kis méreteivel és rossz arányaival nem felel meg a tágas tér nagy léptékének, elvész benne, ráadásul a téren belüli elhelyezését is rossznak és értelmetlennek ítélte, és azt javasolta, hogy valamilyen intimebb környezetben, pl. a gimnázium előtt állítsák fel; a Kossuth téren, a város reprezentatív terén nagyobb méretű, a tér arányaihoz alkalmazkodó szobor vagy díszkút felállítását javasolta. Szorgalmazta továbbá az egykori AEGV-kisállomás épületének lebontását, azonban erre szerencsére nem került sor, mint ahogy sajnos az egyemeletes épületekkel való beépítésre sem. 1955 körül bontották el a teret körülölelő kerítést.
A Kossuth tér látképe 1951-ben. Forrás: Lechner Fotótár LTK/VÁTI/MV/9/15
Kossuth téri látkép. Ekkor még teljes volt a régi házsor
Időközben a tér elveszítette egyik legfőbb ékességét, a halászlányos kutat is. A kút elkészülte után több mint egy évtizedig működött rendesen, aztán a vízhozam csökkenni kezdett, 1909-re már az eredeti felére. 1920-ban a halászlányt villámcsapás döntötte le. A kutat többször kompresszorral tisztították, az 1940-es évek végén azonban már nem foglalkoztak a tisztítással: a medence földdel feltöltve virágoskertként szolgált, majd elbontották. A halászlányszobor előbb a strandra került, majd nyoma veszett.
A kút az 50-as években
A Kossuth tér 1960 körül – a kútról már hiányzik a halászlány szobra. Forrás: antikfoto.hu
A Kossuth tér 1960 körül, még a régi épületekkel
A tér katolikus templom felőli oldalán, az egykori Próféta vendéglő és a volt Szalay-ház helyén 1970. április 3-án nyílt meg a Verebi Sándor tervei alapján épült, földszint+5 szintes Körös szálló. Az 500 férőhelyes éttermet, kávéházat és ezeradagos konyhaüzemet is magában foglaló, lepényszerűen elhelyezkedő földszintes részre épült a szállodai funkciót betöltő emeletes rész. A földszinti részben, a szálloda alatt nyert még elhelyezést a szálloda hallja és a szokásos közösségi és járulékos helyiségek. A szálloda halljában elhelyezett belső lépcső vezetett a félemeleti szinten kialakított tárgyaló- és különtermekhez, a szálló irodahelyiségeihez, továbbá a drinkbárhoz amelyhez egy kisebb fogyasztótér is csatlakozott. A szállodai szobák négy szinten helyezkedtek el, összesen 120 férőhellyel. A szállodának 24 egyágyas és 48 kétágyas szobája volt, utóbbiak közül nyolchoz tartozott fürdőszoba. Szintenként szobaasszonyi szoba, fehérneműraktár, közös vécé-, zuhanyzó- és fürdőszobablokk kapott helyet. Az épület a földszinti födémig monolit vasbeton, innen felfelé harántvázas UNIVÁZ szerkezettel, hosszirányú vasbeton merevítő alappal és SZIMKÁR rendszerű födémszerkezettel épült. A homlokzati nyílászárók a földszinten és a félemeleten fém-, az emeleteken faszerkezetűek voltak.
A Körös Hotel megnyitásának évében. Fotó: Fortepan/Bauer Sándor
A Körös Hotel hallja. Fotó: Fortepan/Bauer Sándor
A népszerű szálloda étterme. Fotó: Fortepan/Bauer Sándor
A Körös Hotel presszója. Fotó: Fortepan/Bauer Sándor
Egy szállodai szoba a Körösben. Fotó: Fortepan/Magyar Hírek folyóirat
A Kossuth tér az új szállodával 1971-ben. Forrás: antikfoto.hu
A Kossuth tér az 1970-es években
Kossuth téri látkép az új szállodával az 1970-es években. Forrás: antikfoto.hu
A szálloda nemcsak méreteivel és stílusával ütött el a tér többi épületétől, de a korábbi beépítési vonalat sem követte, sőt, miután különálló épületként épült, megszűnt a Kossuth tér addigi zárt sorú beépítése, amely pedig városképi szempontból sokkal kedvezőbb hatást nyújtott. A térfal kettévágásával megszűnt a lehetősége egy harmonikus, egybefüggő házsor kialakításának. Bár a szálloda felépítése ezt nem tette szükségessé, 1980 körül lebontották az egykori Klein-házat, amivel a tér legszebb épületét veszítette el.
A Kossuth tér 1972-ben. Még áll a Klein-ház. Forrás: Fortepan/Varga János
1977-ben a Kossuth-szobor körül húsz méter átmérőjű óriáskört alakítottak ki mészkő- és szürkemárvány-burkolattal, hogy a szobor a korábbinál méltóságteljesebben emelkedjék ki a környezetből. 1994-ben újabb, szürke kockaköves díszburkolatot kapott a tér.
A Kossuth tér az új díszburkolattal 1980 körül. Forrás: antikfoto.hu
1995–96-ban a Nagytemplom felőli sarkon álló egykori Wagner-ház alacsony, modern stílusú emeletet kapott, az épületben a Szlovák Kultúra Háza kapott helyet.
Az egykori Wagner-ház napjainkban átépítve a Szlovák Kultúra Házaként
A Körös Hotel 1996-ig működött, azóta az épület üresen áll, állapota folyamatosan romlott. 1997-ben a szálloda földszintes, Széchenyi utcai sarki szárnyát átépítették, itt bankfiók létesült, később különböző üzleteknek adott otthont ez az épület. 
A Körös szálló földszintes szárnyából kialakított bank 1998-ban. Forrás: Gécs Béla: Csabai bankok VI., Békéscsaba anno..., Heti Mérleg 7. évf. 7. sz., 1998. febr. 26.
2002-ben a tér visszanyerte évtizedekkel azelőtt elvesztett ékességét, a halászlányos kutat. A kutat díszítő halászlányszobor Mészáros Attila szobrászművész alkotása. A kút a körülötte kialakított kis térrel Békéscsaba egyik leghangulatosabb látnivalója lett.
A halászlányos kút napjainkban
Az akkorra már igen leromlott állapotú egykori katolikus iskolaépület helyén 2005-ben épült fel Szabó János szép tervei alapján a Kossuth háznak elnevezett lakóépület. A lakóház építésével véglegessé vált a Kossuth tér keleti falának kettészakadása és egyben kialakult a tér mai képe.
A Kossuth ház 2008-ban
Amint az a fentiekből látszik, a Kossuth tér sajnos nem tudta betölteni azt a szerepet, amelyet eredetileg szántak neki, nem sikerült reprezentatív főteret kialakítani a két templom közötti téren, bár erre többször is lehetőség nyílt, akár a Kultúrpalota felépítésével vagy egy, a Szent István térihez hasonló harmonikus házsor kialakításával. Bár az elmúlt 160 évben több szép épületet is emeltek a Kossuth téren, ezek közül mára csak az átalakított Wagner-ház és a részben lecsupaszított, átalakított Iparosok Háza maradt meg. 
Az Iparosok Háza napjiankban. Az épület évszázados története során a földszintet átalakították, az ablakok könyöklőpárkányaitól lefelé elhelyezkedő tagozatokat eltávolították
Az egykori Körös szálloda lebontásával ma új lehetőségek nyílnak a tér kialakításában, amihez segítséget adhatnak az elmúlt korok elképzelései is. Reméljük, hogy a születendő tervek alapján a Kossuth tér Békéscsaba egyik legszebb terévé válik majd.
A Kossuth tér napjainkban (a kép néhány évvel ezelőtt készült, azonban jelentős változás azóta nem történt)
Felhasznált irodalom:
[1] Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei, Békéscsaba, 1981.
[2] Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951.
[3] Tábori György: A városrendező, Békéscsaba, 1993.
[4] Gécs Béla: Belvárosi panoráma a magasból – 1920, Békéscsaba anno..., Csabai Mérleg XIX. évf. 15. sz., 2009. aug. 13.
[5] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba, 1939.
[6] Hotel Körös, Békéscsaba, Magyar Építőművészet, 20. évf. (1971) 3. sz., 32–33.
