Penza ltp. 27. helyén (régi cím szerint Felső-Körös sor 27.)
A későbbi Áchim–Ondroviczky malmot Milyó Mátyás építtette 1873-ban saját portáján, Knack Ernő gépésszel. 1907–08-ban Áchim László (Békéscsaba utolsó bírája, ipartestületi alelnök) és Ondroviczky Pál tulajdonosok több síkszitával, felvonóval bővítették a malmot.
Az Áchim–Ondroviczky-malom. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum,Történeti dokumentáció gyűjtemény 90.1.726
1907. szeptember 11-én súlyos baleset érte Áchim László malomtulajdonost, aki ki akarta próbálni az újonnan beépített felvonókészüléket. Kétszer is baj nélkül vonatta fel magát, mikor azonban harmadszor is felszállt, a felvonó a magasból lezuhant. Az esés oly szerencsétlen volt, hogy Áchim László jobb bokája fölött nyílt csonttörést szenvedett. A súlyosan sérült vállalkozót kórházba szállították.
Az Áchim–Ondroviczky-malom a csabai malmok közül elsőként, 1912-ben elsőnek tért át villamos hajtású üzemre.
1921 augusztusában az Áchim és Ondroviczky gőzmalmi cég messzemenő pártfogásra érdemes ajánlatot terjesztett a városi tanács elé. A korábbi, óriási áldozatokat követelő tervekkel szemben úgy tűnt, hogy az új elképzelésben a megvalósítás minden lehetősége megvan. A beadvány szerint az Áchim–Ondroviczky cég hajlandó volt a tulajdonát képező, Felső Körös sor 25. sz. alatti telken egy gőz- és kádfürdőt építeni. A fürdőben 4-5 kádat, egy langyos, egy meleg és egy hideg medencét, tusokat, gőzkamrát és húsz-huszonkét vetkőző kabint terveztek elhelyezni a szükséges modern mellékhelyiségekkel, fűtött folyosóval és különböző felszerelésekkel. A vízszükségletet a Körös-csatornába süllyesztendő kút segítségével tervezték kinyerni megfelelő szűrőkészülékeken keresztül, valamint a fürdőt gőzmalom üzemével tervezték összekötni a malom fáradt gőzének felhasználásával, aminek révén jelentősen csökkent volna az üzemeltetés költsége, ugyanis így nem volt szükség külön gőzkazán és gyárkémény építésére, sőt munkaerőben is igen nagy megtakarítást jelenthetett volna. A tervezet 350 ezer koronára becsülte az építés költségét, amely a berendezés és az üzembe helyezés költségeivel kétmillió koronára nőtt volna. Áchimék a tervezett vállalkozáshoz a várostól mindössze annyi segítséget kértek, hogy az építkezéshez szükséges kétmillió koronás kölcsön kamatait a város fizess mindaddig, amíg a kölcsöntőke annyira le nem csökken, hogy a fürdő jövedelméből az esedékes részleteken kívül a kamatok is törleszthetők legyenek. A számítások szerint ez kb. hat évet vett volna igénybe.
Áchim László malomtulajdonos, Békéscsaba nagyközség utolsó bírája, az ipartestület volt elnöke, a Békésmegyei Kereskedelmi Bank igazgatója, városi képviselőtestületi tag, aki évekig volt a Békésmegyei Molnár Szövetség elnöke is, 1927-ben hunyt el. 1935-ben a malom feles társrészét örök áron megvette Áchim László mérnök és azt saját neve alatt vezette tovább.
1936. május 8-án éjszaka a malom pénztárát kirabolták. Egy óra tájban kocsi haladt el a malom előtt. A rajta ülőknek feltűnt, hogy a malom kétszárnyas ajtaja tárva-nyitva áll. Szóltak a legközelebbi őrszemes rendőrnek, majd felkeltették a malomépület mellett lakó Áchimékat. Az első percekben azt hitlék, hogy nem történt semmi, csupán a malom ajtaja maradt megfejthetetlen módon nyitva. Az iroda sem volt zárva, a kulcsot ott találták az ajtóban, pedig mindig a malomban álló könyvelőállvány fiókjában tartották. Az irodában az íróasztal baloldali fiókja, ahol nagyobb mennyiségű pénzt őriztek, zárva volt. Áchimék csupán elővigyázatosságból kinyitották ezt a fiókot és meglepetéssel állapították meg, hogy mintegy kétszáz pengő hiányzik belőle. Az ismeretlen tettes álkulccsal nyitotta ki a nagy ajtót, tudta, hol áll az iroda kulcsa és álkulccsal kinyitotta az íróasztal fiókját. Sok ideje lehetett, mert a fiókot be is zárta, de az ajtót valamiért nyitva hagyta s a szél tárta ki valószínűleg mindkét szárnyát. A fiókban maradt még pénz, mintegy 15 pengő és ott volt a másik fiók kulcsa, amivel hetven pengőhöz lehetett volna hozzáférni. A betörő szórakozottságét annak tulajdonítottják, hogy valószínűleg nem használt zseblámpát sem, hanem a holdvilág és a malom előtti utcai villany segítségével dolgozott. Sok ideje lehetett, mert a fiókot be is zárta, de az ajtót valamiért nyitva hagyta s a szél tárta ki valószínűleg mindkét szárnyát. A fiókban maradt még pénz, mintegy 15 pengő és ott volt a másik fiók kulcsa, amivel hetven pengőhöz lehetett volna hozzáférni. Az a körülmény, hogy a betörő tudta, hol áll az iroda kulcsa, arra utalt, hogy a tettes olyan ember, aki ismerős a malomban. Alkalmazottat 1928 óta nem bocsátottak el a malomból, így ilyen irányban nem lehetett senkit sem gyanúsítani, ellenben sok ember megfordult ott naponta, akik megfigyelhették, hogy mi a szokás. A detektívek még az éjszaka folyamén végigjárták a környékbeli kocsmákat. Az újsághírekben nem találtuk nyomát annak, hogy a tettest elfogták volna.
A malmot a Penza lakótelep építése előtt bontották le.
Felhasznált irodalom:
[1] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, 1939.
[2] A csabai ipartestületi alelnök balesete, Békésmegyei Közlöny 34. évf. 72. sz., 1907. szept. 12.
[3] Malomépítések és átalakítások, Molnárok Lapja 15. évf., 34. sz., 1908. aug. 22.
[4] Áchim László, Békésmegyei Közlöny 54. évf. 78. sz., 1927. ápr. 6.
[5] A halavány hold világánál betörő fosztotta ki az Áchim és Ondroviczky malom pénztárát, Békésmegyei Közlöny 63. évf. 107. sz., 1936. május 9.
[6] Áchim László, BékésWiki.
