Az országot, a világot járva néhány helyen váratlan meglepetésként érhet bennünket, hogy lakóhelyünk megszokott épületeihez egészen hasonló, vagy azokkal teljesen azonos épületeket találunk. Ennek persze sokszor egyszerű a magyarázata: számos épület – például vasúti, ipari létesítmények – típustervek alapján épült, így ezek az épületek (csaknem) teljesen egyformák az ország különböző pontjain. Más esetekben egészen különleges okai is lehetnek a hasonlóságnak: esetenként a tervező használt fel különböző épületein hasonló motívumokat, máskor egyszerűen a véletlen műve a hasonlóság, de az is megesett, hogy egy építész egyszerűen lemásolt egy más városbeli, neki tetsző épületet. Bejegyzésünkben összegyűjtöttük azokat a békéscsabai épületeket, amelyeknek pontos mása, esetleg hozzájuk nagyon hasonlító épület áll egy másik városban.
A Tiszavidéki Vasút felvételi épülete
Nem meglepő, hogy listánk időrendben első épülete, a régi állomásépület szerepel az ikertestvérekkel rendelkező épületek között: a Tiszavidéki Vasút ugyanis hatféle szabványterv alapján építtette felvételi épületeit. Csabán – amelyről akkoriban még nem lehetett sejteni, hogy rövid időn belül jelentős vasúti csomóponttá, forgalmas állomássá válik – 1858-ban még csak a III. rendű felvételi épület épült, hasonlóan a a karcagi, a forró-encsi, a biharkeresztesi, a sápi állomásokhoz. A ma is álló régi állomásépület eredetileg csak a két rizalit széléig tartott, később több ütemben bővítették újabb szárnyakkal. 1871-ben, az alföld–fiumei vasútvonal átadásával Csaba vasúti csomópont lett, a szűkké vált állomásépületet ekkor bővítették először. Az épület mindkét oldalán egy-egy hattengelyes, a középső szakasszal azonos kialakítású szárnnyal bővült, majd 1909-ben a jobb oldali szárnyat meghosszabbították, a bal oldalon pedig felépült a vasúti posta, szintén hasonló kialakítással, így az azonos terv alapján épülteknél már jóval nagyobbra nőtt a csabai állomás, 1939-ben pedig minden hasonlóságát elveszítette ikertestvéreivel: lebontották a rizalitok ormzatait és az ablakok is a korábbitól eltérő keretelést kaptak. Az oldalszárnyakra alacsony tető került. Az 1944. szeptember 21-i bombázás során a régi felvételi épület is megsérült. Ezt követően az épületet fokozatosan átépítették, leegyszerűsítették. Eltűnt a magastető, a rizalitok oromzatai, a díszítések. Az ablakok egyszerű keretezést kaptak. A jellegtelenné vált épületben aligha ismerhetett bárki is a régi, romantikus stílusú épületre. A békéscsabai pályaudvar rekonstrukciója (2014–2016) során azonban régi állomásépületet is felújították, homlokzatát eredeti formájában állították helyre.
A régi csabai állomásépület napjainkban
A karcagi állomás. Forrás: Wikipédia
Forró-Encs vasútállomás. Forrás: vasutallomasok.hu
A biharkeresztesi vasútállomás. Forrás: vasutallomasok.hu
A sápi vasútállomás. Forrás: benbe.hu
A Magyar Államvasutak felvételi épülete
Az új felvételi épület az 1930-as években
Az 1930 és 1933 között épült új felvételi épülethez érdekes legenda kapcsolódik, amely több formában is ismert. Az egyik változat szerint a csabai állomás a legapróbb részletig megegyezik Fiume vasútállomásával. A történet egy másik változata szerint pedig Békéscsaba azért kapott ilyen pompás felvételi épületet, mert a két városba szánt állomásépületek tervrajzait egyszerűen elcserélték. Hogy honnan eredhet a legenda, azt nehéz lenne kideríteni, azonban könnyű meggyőződni arról, hogy egyik változat sem lehet igaz. A fiumei állomás még csak nem is emlékeztet a csabaira, így a legenda első változata kizárható. A másik változat is igen kis valószínűségű: a fiumei vasútállomás 1876-ban, a csabai pedig 1930-ban épült, amikor Fiume már rég nem tartozott Magyarországhoz. Érdekesség, hogy hasonló legenda él Füzesabonyban is.
A fiumei állomás. Forrás: inyourpocket.com
Érdekes módon viszont a mohácsi városháza és a csabai állomás mind tömegükben, mind pedig egyes részletekben – mint a két rézkupolás torony, a két pavilon, az oszlopsor – meglepően nagy hasonlóságot mutat. Ez azonban alighanem a véletlen műve. A mohácsi városháza 1924 és 1926 között épült Árkay Aladár tervei szerint, vagyis néhány évvel a csabai állomás előtt. Az állomás első (a megvalósultnál jóval nagyobb, de részleteiben hasonló épületet ábrázoló) tervrajzai már 1924-ben elkészültek.
A mohácsi városháza. Forrás: Wikipédia
Nádor szálloda – Vanicsek-ház/Dengl- (vagy Kárpáty)-ház, Arad
Az 1888-ban Aradon megjelent Alföldi képes emlékkönyv szerint az 1886-ban épült csabai Nádor szálloda – kisebb méretben – szakasztott mása az aradi Vanicsek-háznak. Sajnos ilyen néven nem találtunk épületet Aradon, ráakadtunk viszont a Dengl- vagy Kárpáty-házra, amely nemcsak tömegében, hanem meglepő részleteiben is hasonlít a csabai Nádorra. Az aradi palota, akárcsak a csabai szálloda, egyemeletes saroképület, bár az aradi épület tompaszögű sarokra épült. Az utcasarkon mindkét épületet csonkagúla alakú, vasrácsos díszítéssel koronázott torony zárja kis toronyablakkal – sajnos a toronyablak a Nádor tornyáról mára eltűnt. A sarkon az emeleten mindkét épületen vasrácsos erkély látható. Mindkét palota kváderezett földszintjén félköríves nyílások sorakoznak (a Nádor Andrássy úti homlokzatának két szélső tengelye kivételével). Az emeleten – a Nádoron végig, a Dengl-palotán a szélső tengelyek kivételével – egyenes záródásúak az ablakok, amelyek az aradi épületen váltakozva háromszög vagy csonka háromszög alakú timpanonnal koronázottak, az utóbbiaknál a háromszög két csonka szára között kehely alakú motívumon nyugvó, vonalazott gömbbel. Pontosan ugyanilyen timpanonok jelennek meg a Nádor szálloda rizalitjainak emeleti ablaki fölött. Mindkét épület rizalitjai fölött attikafal emelkedik. Egyes ablakok baluszteres mellvéddel készültek. A főpárkány fogsormotívummal és hasonló kialakítású fekvőgyámokkal készült mindkét épületen. Még egy váratlan hasonlóság: a Dengl-palota emeleti ablakai közül a félköríves záródásúakat leányfejjel díszített zárókő zárja, hasonló motívum jelent meg a jelenleg is zajló felújítás során a Nádor földszintjének két szélső, egyenes záródású ablaka fölött.
A csabai Nádor szálloda
A Dengl-ház Aradon
A selyemhernyó-tenyésztés Magyarországon több mint három évszázados múltra tekint vissza, sőt, rövid ideig Csabán is működött már a z 1700-as évek végétől egy "selyemfabrika". Az iparág a XIX. század végén Bezerédj Pál gróf, országos selyemtenyésztési biztos tevékenységének hatására virágzott fel Magyarországon, 1905-re Európában Magyarország lett a harmadik legnagyobb selyemhernyó-tenyésztő. Bezerédj Pál 1895-ben tett javaslatot a békéscsabai selyembeváltó állomás építésére, amely 1897-re készült el. A beszállított gubók bábját először forró gőzzel, később forró levegővel fojtották le, meggátolva a lepke kikelését, majd a gubókat megszárították, fajták szerint osztályozták, és fonodai felhasználásukig raktározták. Az akkori Magyarország területén 18 gubóraktár épült: Baján, Békéscsabán, Fehértemplomon, Győrött, Lugoson, Németpalánkán, Óverbászon, Óbecsén, Ómoldován, Szabadkán, Temeskubinban, Temesvárott, Titelen, Tolnán, Versecen, Zomborban és Zsabján. Ezek közül több – pl. a győri, az óverbászi, a titeli – a csabaival teljesen vagy csaknem teljesen megegyező formában épült. Az épületek terveit Kalin Ferenc mérnök készítette.
A csabai selyemgubó-beváltó. Forrás: Tengertánc virtuális tárlat
A győri gubóraktár 1930-ban. Forrás: Fent István: A magyar selyemtenyésztés 250 éves múltjából, Budapest, 1930
Az óverbászi selyemgubóraktár
A titeli selyemgubóraktár
A fejlődő selyemhernyó-tenyésztés egyre több fonoda építését követelte meg.1881-ben Pancsován kezdték az első fonoda építését, 1884-ben Újvidéken, 1898-ban Tolnán, 1900-ban Győrben, 1901-ben Komáromban, 1904-ben Lugoson, 1905-ben Mohácson, 1907-ben Törökkanizsán, majd 1908-ban Békéscsabán épült fonoda. A fonodák – Kalin Ferenc mérnök tervei szerint – igen hasonló formában épültek országszerte. 
A csabai selyemfonoda
A tolnai selyemfonoda
A pancsovai selyemfonoda
A győri selyemfonoda
A komáromi selyemfonoda
Weisz Mór-palota, Szent István tér 5.
A bejegyzésünkben szereplő épületek közül talán a főtéri Weisz-palota története a legérdekesebb. A városháza melletti telken Weisz Mór 1909-ben emeltetett kétemeletes, gazdag díszítésű palotát. A bérház Bányai András csabai építőmester vezetésével épült, azonban a tervezés igen különös módon történt. Amint azt a Jogesetek cikke alapján megtudhatjuk, az építtető Weisz Mór és Bányai építőmester több alkalommal kérték ifj. Rimanóczy Kálmánt, hogy a nagyváradi Bémer téren a Központi Takarékpénztár Rt. számára épült kétemeletes palota általa készített homlokzatrajzát a Csabán építendő ház részére rendelkezésükre bocsássa. Miután a nagyváradi építész kérésüket határozottan visszautasította és a tervek felhasználása ellen tiltakozott, Bányai építőmester a nagyváradi épületről készült fényképek és képeslapok alapján építette fel a csabai palotát a nagyváradival csaknem teljesen megegyező homlokzattal. Bár Rimanóczy beperelte a csabai építtetőt és az építőmestert, a nagyváradi királyi ítélőtábla (erősen vitatható módon) az alpereseknek adott igazat, mondván, hogy a szerzői jog védelmére vonatkozó törvény csak rajzokra, metszetekre, festményekre és szobrokra vonatkozik, a törvény építészeti művekről nem rendelkezik, és az alperesek nem szerezték meg jogtalanul a homlokzati rajzokat. A csabai épületnek tehát van egy "ikertestvére" Nagyváradon, az egykori Bémer téren – igaz, az építés óta a két épületen végrehajtott átépítések hatására a köztük lévő hasonlóság ma már kisebb, mint eredetileg volt.
A csabai Weisz Mór-féle ház eredeti formájában
A nagyváradi Központi Takarékpénztár eredeti formájában
A csabai épület napjainkban, tornyai nélkül
A nagyváradi épület napjainkban
Páduai Szent Antal társszékesegyház – Rózsafüzér Királynéja-templom, Budapest, Thököly út 56.
Ha egy csabai ember elgondolkozva sétál a budapesti Thököly úton, az 56. számnál feltekintve azt hiheti, hazaérkezett, és a főtéren, a katolikus templom elé ért, annyira emlékeztet a csabai templomra a Thököly úton álló Rózsafüzér Királynéja templom. A két épület hasonlósága nem véletlen: mindkét templom tervezője Hofhauser Antal budapesti építész volt. Ezúttal azonban a csabai templom az "eredeti", hiszen 1907 és 1910 között, míg a pesti templom 1912 és 1915 között épült. Bár természetesen a két épület közti hasonlóság nem akkora, mint az előbbiekben bemutatott Weisz-palota és eredetije között, a két templomon számtalan rokon részletet fedezhetünk fel. Mindkét templom gótikus stílusban, nyerstégla homlokzatokkal épült, sárga falmezőkkel és vörös tagozatokkal és pillérekkel, esetenként kő kiegészítő elemekkel (pillérlefedések, rózsaablak). A leginkább hasonló részletek a hármas kapuzat, valamint a fölötte található rózsaablak, amely a velencei Dózse-palota homlokzatának felületdíszítését idéző, sárga és vörös téglákból kialakított rajzolattal díszített, kétoldalt három-három karcsú oszloppal szegélyezett, csúcsíves mezőben helyezkedik el. Az oldalhomlokzatok kevésbé hasonlítanak, de a keresztszárnyak véghomlokzatánál egyező elem a három keskeny, csúcsíves lándzsaablak a főhomlokzaton is látható négyzetes mintájával díszített csúcsíves mezőben.
A csabai katolikus templom
A budapesti Thököly úti Rózsafüzér Királynéja templom főhomlokzata. Forrás: Wikipédia
Tűzoltó laktanya
Tűzoltásra alakult, önkéntesekből álló társulatról Csabán elsőként 1865-ben tesznek említést az iratok. Az önkéntes egyletek, tűzőrségek eleinte kevés sikerrel működtek. 1886-ban Szucsu Béla elnökletével, Bartóky László főparancsnokságával alakult önkéntes tűzoltóegylet. A város erre az egyletre bízta a tűzoltási feladatokat és rendelkezésükre bocsátotta a tűzoltóeszközöket. 1889-ben a városháza udvarán lévő egykori magtár helyiségeit alakították át tűzoltólaktanyává, ez azonban már a kor igényeit sem elégítette ki. Bár az ezt követő évtizedekben állandóan napirenden volt egy új laktanya építése, a csabai tűzoltóság csak 1954-ben kapott új, korszerű laktanyát. Az új, szocialista realista stílusú tűzoltósági épület Körner József tervei szerint épült. Egészen hasonló kialakítású laktanya létesült ugyanekkor Veszprémben, Salgótarjánban és Szombathelyen is. 
A csabai tűzoltóság épülete
A csabai tűzoltóság épülete a Kazinczy utca felől
A veszprémi tűzoltóság
A szombathelyi tűzoltóság
A salgótarjáni tűzoltóság
