A MÁV a húszas évek közepén nagyszabású építkezésekbe kezdett a vasútállomás környékén. A nagy számú vasúti alkalmazott elhelyezésére lakóházak épültek a vasúti szálloda mögött, és ekkor épült az Andrássy út és a Temető sor sarkán a MÁV osztálymérnökségi palota és lakóépület. A kaszárnya és a Temető sor közti területet a város ingyen engedte át a MÁV részére azzal a feltétellel, hogy minden lehetséges munkát csabai iparosokkal végeztetnek.
A MÁV osztálymérnökségi palota a 30-as években
Elsőként a két sarki, két-háromszobás lakásokat magában foglaló lakóépület épült fel 1925-ben, Bányai András vállalkozásában, majd 1926-ban a két épület közé épült az osztálymérnökségi palota Molnár János építőmester vezetésével. A kétemeletes, szecessziós stílusjegyeket mutató, az Andrássy úttól a Vécsey utcáig nyúló épületegyüttes az Andrássy út túloldalán álló vasúti szállodával igen látványos és nagyvárosias képpel fogadta a városba érkezőket.
A Vécsey utca felőli épületrész itt bemutatott eredeti tervrajzaiból kiderül, hogy az alagsorban egy kis lakás mellett mosókonyha, mángorló és kamra kapott helyet. A földszinten és a két emeleten kétszobás lakásokat alakítottak ki konyhával, kamrával, előszobával és mellékhelyiséggel.
A Temető sor és a Vécsey utca sarkán álló épület tervrajzai szerint az épület – valamint ez alapján az Andrássy út felől épült, látványos saroktornyos épület – tervezője Smitz Lajos, a Magyar Államvasutak Szegedi Igazgatóságának főmérnöke. Az 1878-ban született Smitz Lajos 1904-ben szerzett oklevelet a m. kir. József Műegyetemen. 1905 és 1908 között Berlinben, Hamburgban, Párizsban és New Yorkban dolgozott, majd a Magyar Államvasutak alkalmazásába került, részt vett a pécsi üzletvezetőségi palota tervezésében, majd a Szegedi Igazgatóság mérnökeként az ő tervei alapján készült a szegedi Boldogasszony sugárút és Oldal utca sarkán álló MÁV tisztviselői lakóépület. Ő tervezte a szegedi Wolf-házat is, melynek egy időben Radnóti Miklós is albérlője volt. Az 1920-as évek végétől Debrecen városi műszaki ügyosztályán dolgozott. Eddigi forrásainkból nem derül ki, hogy a csabai MÁV-palota később épült középső szárnyának tervezése is Smitz Lajos nevéhez fűződik-e. Smitz helyét Magyari Nándor vette át a MÁV Szegedi Igazgatóságánál, így elképzelhető, hogy az 1926-ban épült osztálymérnökségi palota már az ő tervei szerint készült. Ezt valószínűsítheti a Magyari Nándor tervei szerint a szegedi Bánomkert soron épült MÁV személyzeti lakóházzal való formai hasonlóság. Magyari Nándor tervezte a csabai fűtőházi iroda és vontatási laktanya épületét is.
A Temető sori homlokzat tervrajza. Forrás: Békéscsaba Temető sori MÁV-házak, MNL BéML V.72.b. 4736/1925, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
Alagsori alaprajz. Forrás: Békéscsaba Temető sori MÁV-házak, MNL BéML V.72.b. 4736/1925, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
A földszint alaprajza. Forrás: Békéscsaba Temető sori MÁV-házak, MNL BéML V.72.b. 4736/1925, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
Emeleti alaprajz. Forrás: Békéscsaba Temető sori MÁV-házak, MNL BéML V.72.b. 4736/1925, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
Metszetek. Forrás: Békéscsaba Temető sori MÁV-házak, MNL BéML V.72.b. 4736/1925, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
A MÁV-palotát tervező építész aláírása. Forrás: Békéscsaba Temető sori MÁV-házak, MNL BéML V.72.b. 4736/1925, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
Az Andrássy út felőli homlokzat
Az osztálymérnökségi palota a Temető sor felől. Forrás: Tengertánc virtuális tárlat
A vasútállomás bombázásakor (1944. szeptember 21.) az épület találatot kapott, és nagyrészt elpusztult, a bombázást csak a Temető sor - Vécsey utca sarkán álló kis része vészelte át, amely ma is áll, bár az eredetinél jóval egyszerűbb homlokzattal. Szerencsésen megmaradt viszont a sarki erkély vasrácsa.
Az Andrássy út felőli homlokzat a bombázás után
A Temető sor felőli homlokzat a bombázás után
Információink szerint az OBI áruház építésekor felmerült, hogy a MÁV-palotát eredeti állapotába állítanák vissza. Sajnos erre nem került sor, az egykori épület telkén ma az áruház parkolója található, így csak bizakodhatunk abban, hogy a megmaradt kis szárny egyszer még kiegészül.
Az épület megmaradt szárnya napjainkban
Felhasznált irodalom:
[1] Korniss Géza (szerk.): Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia, Békéscsaba, Körösvidék Nyomda, 1930.
