Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (20) Alpár Ignác (2) Andrássy út (24) Árpád sor (3) art deco (4) átalakított épületek (36) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (5) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (4) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (5) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (31) emlékművek (1) fel nem épült épületek (22) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) gyógyszertárak (1) Gyulai út (4) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (44) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (7) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (6) iskolák (19) Jamina (6) járásbíróság (1) játék (3) Jiraszek Lajos (1) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (8) Kórház utca (4) Körös part (9) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) laktanya (3) Lázár utca (2) liget (3) Lipták János (4) Luther utca (8) Madách utca (1) malmok (3) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (2) műemlékek (33) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) óvodák (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (19) posta (2) Quittner Ervin (3) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (10) szállodák és vendéglők (6) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (10) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (7) villák (5) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Guttmann–Prónai-ház a Szabadság téren

2015.09.07. 20:56 - csabaihazak

Címkék: elpusztult épületek Szabadság tér

Szabadság tér 21.

Békéscsaba kettős főterén az első emeletes épületet – a régi városházát – 1853-ban emelték. Ezt a házat a XIX. század felében számos másik követte, és az 1920-as évek második felére a tér északi felét, a Szent István teret majdnem végig  emeletes épületek szegélyezték, a tér akkori képe már csaknem teljesen megegyezett a maival. A mai Szabadság tér városiasodása egy fél évszázaddal később, az 1910-es években kezdődött, és elsősorban a tér páros oldalát érintette. Ekkor épült fel ezen az oldalon a Békésmegyei Gazdasági Egylet székháza, a Láng-ház és a Fábry-ház által alkotott szecessziós együttes. A világháború okozta törést követően a folyamat az 1920-as évek közepén folytatódott a Stern és Steinberger cég házának, a Szamek-háznak és a Róna-háznak a felépülésével. Meglepő módon azonban a páratlan oldalon az 1920-as évek közepéig mindössze egy emeletes ház, a Zsíros-ház épült, igaz, a földszintes épületek között számos jelentős – a sarki Bartóky-ház, Reisz Miksa orvos háza vagy Holländer Lipót ügyvéd tornyos háza – akadt. A jelentősebb földszintes polgárházak közé tartozott Guttmann Adolfné háza is, ahová 1913-ban dr. Prónai Ernő költöztette ügyvédi irodáját.

szabadsegter.JPGPrónai Ernő ügyvéd egykori háza

szter.jpgA Szabadság tér délnyugati sarka az egykori Prónai-házzal 1947-ben

Az egykorú újsághírek alapján Prónai – aki ügyvédi működése mellett az Országos Magyar Izraelita Kultúregylet iskolaszéki elnökeként is tevékenykedett – később az épület tulajdonosa lett, és az ő nevéhez fűződik a ház bővítése is. Prónai Ernő 1926-ban kapott építési engedélyt a ház emeletesre építésére. Az emeletráépítést tervező építész személyéről eddig sajnos nem találtunk adatot (mint ahogy az eredeti földszintes épület tervezőjéről sem).

untitled_60.jpgAz egykori Prónai-ház a pártházzal 1960 körül

A téglaburkolatos homlokzatú polgárház külső képe árulkodik az emeletráépítésről: erre utal az erős övpárkány mellett a földszint és az emelet eltérő ablakkiosztása is. A bal szélső tengelyt (a kapu tengelyét) leszámítva szimmetrikus épület földszinti ablakai hangsúlyos keretelést kaptak, amely gyámkővel, afölött erőteljes szemöldökpárkánnyal zárult. Az emeleti kereteletlen ablakok szigorúságát a fölöttük elhelyezkedő növényi ornamentika oldotta fel. Az emelet középső két tengelyében háromszög alakú timpanonnal koronázott zárterkély épült. Az emeleti ablakokat egyszerű fejezetes pilaszterek is határolták, amelyek a középrizaliton szintén növényi ornamentikát kaptak.

szabter.jpgA Szabadság tér páratlan oldalának részlete 1960 körülpronai1960.jpgAz egykori Prónai-ház a monumentális pártházzal 1960 körül

Békéscsaba 2005-ben született építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya [3] a hasonló jellegű polgárházak közül a legegyedibbnek, Csabára leginkább jellemzőnek nevezi az épületet. A szép épület szomszédai azonban kevésbé jelentős házak voltak: a szocialista városrendezés egymagában nem ítélte elegendően értékesnek, így áldozatául esett az új rendőrség-főkapitányság építésének. Az egykori szép polgárház helyén 1975 óta a városközpont egyik legbarátságtalanabb épülete, a monumentális rendőrség áll. Ha a polgárház épségben megmarad, ma a Szabadság tér egyik jelentős műemlék jellegű épülete lehetne.

Felhasznált irodalom:
[1] Békésmegyei Közlöny 1913–1927.
[2] Körösvidék 1922–1927.
[3] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, Szeged, 2005.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr177424516

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.