A Széchenyi liget mellett elterülő Ligeti temetőben 1788-ban temettek első alkalommal. 1884-ben Karassiay István volt alispán és felesége, Beliczey Júlia kápolnát és a kápolna alatt sírboltot építtetett a temetőben. A szép kis kápolna Ser Konrád gyulai építész műve. Érdekesség, hogy néhány forrás (pl. [6]) szerint felmerült, hogy a kápolna tervezője Ybl Miklós lehetett – ennek ellentmond a Békésmegyei Közlöny egykorú cikkéből származó információ, amely a gyulai építészt jelöli meg alkotóként. Bár a cikkből nem derül ki egyértelműen, hogy Ser Konrád csak felépítette a kápolnát, vagy ő maga is tervezte, azonban valószínű, hogy ha Ybl tervezte volna az épületet, arról az újság is említést tett volna. Az Ybl Miklóssal kapcsolatos feltevés eredetéről sajnos nem sikerült adatot találnunk.

A kápolnát 1884. november 2-án, vasárnap szentelték fel beláthatatlan embertömeg jelenlétében, a szertartást Péky Antal plébános végezte.

A felszentelést követő napon a kápolnát állító családhoz tartozó elhunytak lelki üdvéért szent misét tartottak a katolikus templomban, melyen csak a család tagjai voltak jelen. Ugyanaznap felbontották a régi családi sírboltot és a az ott eltemetett családtagok – Karassiay Stefánia Urszinyi Béláné, ennek csecsemő korában elhunyt gyermeke Béla és Karassiay Kornél – földi maradványait az új kápolna sírboltjába helyezték.

A félköríves apszisú kis kápolna főhomlokzatán öt lépcső vezet a csúcsíves záródású kapuhoz, amely fölött kereszt helyezkedik el. A főhomlokzat oromzatos alsó részét tört vonalú főpárkány zárja, két szélén kővázával. A főpárkány alatt annak vonalát követő téglaburkolatos sáv látható, alatta szintén a főpárkány vonalát követően íves záródású mezők, bennük egy-egy tárcsadísszel. A főhomlokzat fölött magasodik a torony, szintén csúcsíves ablakokkal, téglaburkolatú sávval határolva, tört vonalú párkánnyal. A toronysisak hatszüg alaprajzú, rajta kereszttel. A templom oldalain csúcsíves záródású ablakok sorakoznak a csúcsívben színes üvegekkel, az ablakok között téglapilaszterek agolják a falat.




A kápolna belső falait az ablakok közt korinthoszi fejezetes, tükrös pilaszterek tagolják. A belső főpárkány festett fogsormintával záródik. A mennyezetet vastag gerendák osztják kazettákra, a gerendák között – a gerlai kastély kápolnájához hasonlóan – világoskék mezőben csillagok láthatóak, amelyek felváltva kisebb és nagyobb méretűek.







A kápolna előtti keresztet Igaz Károly huszár főhadnagy állíttatta elhunyt felesége, Réthy Berta (a kórházalapító Réthy Pál lánya) emlékére. A kereszt talapzatán a következő idézet olvasható Aquinói Szent Tamástól:
"A feszület nekem üdv.
Melyet én leborulva imádok
Vélem a szent feszület
Üdvöm és menhelyem az."
A feszületről sajnos a közelmúltban eltűnt az eredeti korpusz, amelyet a kereszthez nem illő alkotással pótoltak.
A kápolnát – amely jelenleg nem áll védelem alatt – 2015 tavaszán felújították.
Felhasznált irodalom:
[1] Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei, Békéscsaba, 1981.
[2] Békésmegyei Közlöny, 1884.
[3] Korniss Géza (főszerk.): Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia, Körösvidék, Békéscsaba, 1930.
[4] Fábry Károly: A csabai nagy árvíz és egyebek, 2. kiadás, Körösvidék, Békéscsaba, 1923.
[5] Feszület, Köztérkép.
[6] Halász Csilla, Őrfi József, Viczán Zsófia: Ybl összes, Látóhatár Kiadó, Budapest, 2014.