Andrássy út 56.

Hosszas tárgyalásokat követően, több tervváltozat elkészülte után 1892–94-ben Jiraszek Lajos aradi építész tervei szerint épült fel a mai Andrássy úton a 101-es gyalogezred Békéscsabára bevonuló részének elhelyezésére gyalogsági laktanya számos épületből álló épületegyüttese, amelynek leglátványosabb eleme az Andrássy út felőli oldalon elhelyezkedő két legénységi lakóépület volt. A két épület Békéscsaba első (részben) kétemeletes épületei volt, hozzájuk fogható monumentális épület még nemigen épült korábban a városban, így nem meglepő, hogy hamar a csabai képeslapok kedvelt témájává váltak.

A gyalogsági laktanya a századelőn

A jobb oldali legénységi épület

A két legénységi lakóépület mögötti területen épült fel a markotányos épület, az istálló, a mosó- és zuhanyépület, a kocsiszín, a börtön és a tiszti lakóépület. A 25770 négyzetméternyi telket kb. egy méterrel kellett feltölteni a Szarvasi út külső vége, a város és a MÁV közötti területből nyert földdel.

Helyszínrajz. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A gyalogsági laktanya jobb oldali legénységi épülete. A kép jobb oldalán a tiszti lakóépület részleteA laktanya 1896-ban. Forrás: Karácsonyi János: Békés vármegye története

A kaszárnyát 1894. április 29-én szentelték fel. A zászlóalj teljes díszben, élén a tisztikarral, reggel 9-kor felvonult a katolikus templom elé. A hívekkel zsúfolásig telt templomban Krisztik h. plébános csendes misét olvasott, mely alatt a kóruson a katonai zenekar játszott. Az istentiszteletet a tisztikar és a város elöljárósága is végighallgatta. Az istentiszteletet követően zeneszó mellett Schweitzer őrnagynak tisztelgett a zászlóalj, s a nép ezreitől kísérve bevonult az új laktanyába, amelynek udvarán ismét imára vezényeltettek, a zenekar pedig a császári himnuszt játszotta. A legénység ezután leszerelt, az őrnagy pedig meghívta Sztraka György főszolgabírót és a város elöljáróságát a laktanya megtekintésére. Először a négy század konyhájára néztek be, ahol a szakácsok már nagyban főzték az extra menázsit, amely levesből, húsból, disznósültből és lekváros derelyéből vagy mákos laskából állt, amit a katonák óhajtottak. Az ételeket a szemlebizottság meg is kóstolta és jónak találta. Ezalatt az udvaron csapra verték a söröshordókat, a legénység szakaszonként levonult, és mindenki egy-egy pohár sört kapott. Tizenegy órakor ebédhez ültek, a jó ételekhez fél liter jó bort kaptak, ezt követően emelkedetté vált a hangulat. A katonák Schweitzer őrnagyot és a kapitányokat éltették, majd rágyújtottak és bakanótákat énekeltek. Délután egy órakor kezdődött a vigadóban rendeztek ebédet, melyen részt vettek Tallián Béla főispán, dr. Fábry Sándor alispánhelyettes, Haviár Lajos kir. mérnök, Sztraka György főszolgabíró, a 101. gyalogezred tisztikara, a városi elöljáróság és az építő bizottság. A menü a következő volt: Leves: metélt, barna francia. Hal: tok és kecsege. Beouff: fillée és vesepecsenye. Sültek: sült csirke és borjú. Tészták: bouding, satóval, almás pite. Sajt és alma. Feketekávé. Borok: magyarádi asztali, villányi vörös, pezsgő. Az ebéd alatt pohárköszöntőt mondott Tallián Béla főispán őfelsége a királyra, Korosy László főjegyző az ezred tisztikarára, Schweitzer cs. és kir. őrnagy a fő- és alispánra, a főispán a katonaság és polgárság közötti jó viszonyra, Vidovszky János a főispánra, dr. Fábry Sándor a tisztikarra és a legénységre. A város a felavató ünnepély után a legénységet is megvendégelte. A laktanya egy korai képeslaponA laktanya a századforduló körül. Jobbra a tiszti lakóépületA laktanya a századforduló körülAz Andrássy út a gyalogsági laktanyávalA tornatéren

1910-re a katonai mozgókonyhák és egyéb felszerelések befogadására szolgáló épület szűknek bizonyult, úgyhogy kibővítése vált szükségessé. A kibővítés 8000 koronába került, amely összeg fedezéséhez a vármegye 20 éven át évi 150 koronával járult hozzá a katonabeszállási alap terhére. A belügyminiszter a törvényhatósági bizottság ide vonatkozó határozatát jóváhagyta. A laktanya a XX. század elején

A laktanya a századforduló körül

A jobb oldali legénységi épület

A laktanya 1910 körül

A bal oldali legénységi épület az őrségépülettel

Az 1919-es román megszállás nagy károkat okozott az épületben. Ádám Gusztáv városi mérnök beszámol egy esetről, amikor a tiszti épület padlásán néhány román katona tüzet rakott. A tüzeléshez a fedélszék nagy kötő gerendáiból lefűrészelt gerendákat használták fel. Alig sikerült a mérnök a parancsára az épületet a leégéstől megmenteni.

A laktanya a világháború után, 1922-ig a 101-es gyalogezred utódállományának adott otthont (ide tartozott a gyulai huszárszázad is), 1922 és 1938 között a Magyar Királyi Honvédség fogatolt lövészegységének, 1938 és 1944 között a honvédség gyalogsági lövészezredének, majd 1944 és 1948 között az 5. önkéntes reguláris ezred állomáshelye volt.

1926 júniusában megvizsgálták a laktanya épületét és megállapították, hogy azon számos, különböző nagyságú fogyatékosság van, melynek sürgős kijavítása kívánatos. Ugyanez a bizottság javaslatot is készített a városnak a javítások mérvét és mikéntjét illetőleg. 1928-ban több terv született a kibővítésre. Békéscsaba városa és a honvédelmi miniszter között olyan egyezség jött létre, hogy a város tulajdonjogának fenntartása mellett, 40 évre korlátlan használati joggal átengedi az államkincstárnak a laktanyát. Kötelezi továbbá magát arra is, hogy a laktanya legénységi épületeit, az úgynevezett markotányos épületet emeletráépítéssel kibővíti, továbbá egy 32 lóra való istállót emel és ezeken kívül még egy 10-12 lakásos tiszti épületet is fog építeni, azonban sem a markotányos épület bővítésére, sem a tiszti lakóépületek felépítésére nem került sor.

Az épületegyüttes az 1944-es bombázások során súlyos károkat szenvedett. A helyreállítás, a lebombázott épületrészek elbontása a következő években történt. 1956. november 4-én a szovjet tankok tűz alá vették, majd elfoglalták a laktanyát, amely jelentős károkat szenvedett. A helyreállítás során épült ki az második emelet az épületek teljes hosszában. A laktanya, amely  Nagysándor József honvéd vezérőrnagy, aradi vértanú nevét vette fel, 1948 és 1965 között a Magyar Néphadsereg Lövész hadosztály ezredtörzsének állomáshelye volt, 1966-tól 1973-ig a Magyar Néphadsereg Központi Tiszthelyettes Iskolája működött itt, 1973 és 1992 között pedig a Magyar Néphadsereg 9068. számú Rádió Zavaró Zászlóaljának állomáshelye volt 

Légifotó a laktanya területéről 1962-ből. Jól látható a kép jobb oldalán a bombázások után kb. harmadára csökkent tiszti lakóépület, illetve hogy ekkor már végig kétemeletesek voltak a legénységi lakóépületek. Forrás: fentrol.hu

Az utolsó állomány 1992 júliusában búcsúzott a laktanyától. A város ezt az épületet jelölte ki a Rózsa Ferenc Gimnázium részére (korábban a Szabadság téri volt pártház is felmerült). Az egykori laktanya két szimmetrikus épülete közé modern aula épült, amelyet az első emelet szintjében függőfolyosók kapcsolnak a két épületszárnyhoz. Az átalakítások a két főépület homlokzatát is jelentősen érintették. Az iskola fél év alatt elkészült. 1995-től a markotányos épületből kialakított leánykollégium, egy évvel később pedig már a tiszti lakóépületből kialakított fiúkollégium is fogadta a diákokat. 1995-től használhatták a tanulók az ebédlőt és az új tornatermet. A fiúkollégium egy évvel később, 1996-ban költözött mai helyére, így vált teljessé az épületek felújításával az épületegyüttes. A munkálatokat nagyrészt a BÁÉV Rt. végezte, amely munkájáért 1995-ben Építőipari Mesterdíjat kapott. 2008-ra lebontották az utolsó megmaradt, romossá vált honvédségi épületeket is. 2008-tól az iskola Andrássy Gyula Gimnázium néven működik az épületben.

A bal oldali legénységi épület homlokzati terve. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az épületegyüttes legjelentősebb eleme a két legénységi épület, amelyek a kapuépületre szimmetrikusan, a mai Andrássy úton helyezkednek el, az utca felől azonos kialakítású, 2+4+2+2+2+4+2 tengelyes, emeletes, részben kétemeletes homlokzattal. A földszint vonalazott, az épület és a kétemeletes szakasz sarkait vonalazott lizénák hangsúlyozzák, illetve ugyanilyen lizénák láthatóak mindkét oldalon a második és harmadik tengely között, valamint az épület középső, attikafallal koronázott, kéttengelyes szakaszának két oldalán. Az attikafalon a "Gyalogsági laktanya" felirat állt. Az épület ablakai egyenes záródásúak, a földszinten zárókővel lezárt szalagkeretet kaptak, az első emeleten a szélső hat tengelyben egyenes szemöldökpárkánnyal, a kétemeletes rész első emeleti részén pedig háromszög alakú timpanonnal záródnak. A második emeleti ablakok füles szalagkeretet kaptak. A középső, attikafallal lezárt szakaszon minden emeleten ikerablakok láthatók. Az épület az itt bemutatott tervekhez képest némileg egyszerűsített formában épült: nem valósult meg a második emeleti ablakok egyenes szemöldökpárkánya, illetve a volutás keretezés, valamint az első emeleti ikerablakok timpanonjára sem kerültek fel az akrotérionok.

Az udvari homlokzat tervrajzának részlete. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A bal oldali legénységi épület alaprajza. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A jobb oldali legénységi épület emeleti alaprajza. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A jobb oldali legénységi épület metszete. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A második emelet alaprajza. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az 1994-es átalakítások a két főépület homlokzatán is jelentős változást eredményeztek. A két szélső tengely kivételével a szomszédos ablakok közé új, félköríves záródású ablakszárny került. Az ablakok egységes szemöldökpárkányt kaptak (ellentétben a korábbi, változatos díszítésekkel). Eltűntek az épületet tagoló vonalazott lizénák, a földszint vonalazása, az I. emeleti ablakok mellvédje, a homlokzatot jól tagoló, az emeleteket elválasztó párkányok.A gimnázium A épületeA gimnázium B épületeRészlet az aulávalA gimnázium az udvar felől

A két legénységi épület között állt a kovácsoltvas kapu, két oldalán szimmetrikusan helyezkedett el a két földszintes, kéttengelyes homlokzatú őrségépület.

A kapuépület homlokzata és alaprajza. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A kapuépület alapja és metszete. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei LevéltáraGyalogsági laktanya a vártávalGyalogsági laktanya. A kép jobb oldalán jól megfigyelhető a szép kovácsoltvas kapu, hátterében a markotányos épület látszikKantin és várta

A bal oldali legénységi épület mögött, a Tulipán utcával párhuzamosan épült fel a hosszú, 2+2+4+1+4+2+2 tengelyes homlokzatú, földszintes markotányos épület.

A markotányos épület homlokzata és metszetei. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A markotányos épület alaprajza. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei LevéltáraA laktanya udvara. A kép jobb oldalán a markotányos épület részlete

A gimnázium kialakítása során az egykori markotányos épületét emeletráépítéssel száz férőhelyes leánykollégiummá alakították át.

A markotányos épületből lett leánykollégiumA leánykollégium Tulipán utca felőli homlokzata

A Tulipán utca felőli oldalon épült fel az istálló. Itt ma a gimnázium tornaterme található.

Az istálló homlokzata és metszetei. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az istálló szomszédságában, a mai Vécsey utca (1910-ig Vizenyős utca) mentén, a markotányos épület vonalában épült fel a mosó- és zuhanyépület.

A mosóépület homlokzata és metszete. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A mosó- és zuhanyépület alaprajzai. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Szintén a Vizenyős (Vécsey) utcai oldalon állt a kocsiszín hosszú épülete.

A kocsiszín homlokzata, metszetei és alaprajza. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei LevéltáraFegyvergyakorlatok a laktanya udvarán. Háttérben a kocsiszín látható

A kocsiszín előtti területen állt a földszintes börtönépület.

A börtönépület homlokzata és metszete. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A laktanya területét a vasút felőli oldalon lezáró tiszti lakóépülettel, a mai fiúkollégium épületével – mint az épületegyüttes egyik legfontosabb elemével – sorozatunk záró részében, külön bejegyzésben foglalkozunk.A gimnázium 2007-benNyáron a gimnázium teljesen eltűnik a fák mögöttA gimnázium napjainkban

Bár a korábbi átépítéseket követően egykori értékeiből már sokat vesztett az épület, a gimnáziummá alakítás során talán érdemes lett volna többet megőrizni vagy visszahozni az eredeti homlokzatból. A volt gyalogsági laktanya gimnáziumként továbbélő épületei azonban a számos átalakítás után is szép, a városképben jelentős szerepet játszó épületek.

Felhasznált irodalom:
[1] Békésmegyei Közlöny, 1910–1938.
[2] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, 1939.
[3] Katonaság Békéscsabán, az Andrássy Gyula Gimnázium honlapja.
[4] Az iskola története, az Andrássy Gyula Gimnázium honlapja.