A Kovács-malmot Kovács Mátyás 1888-ban alapította, két évvel később fia, Mihály vette át a malom irányítását, majd 1904-ben a malom vezetése ifj. Kovács Mihály kezébe kerül, akinek köszönhető, hogy a vállalat az ország egyik jelentős malomvállalatává fejlődött. Kovács Mihály tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának,Békéscsaba képviselő-testületének, 1922-től a békéscsabai Ipartestület elnöke volt. Ő alapította a békéscsabai Iparos Bankot, mely később a Magyar Általános Takarékpénztár Rt. fiókintézetébe olvadt és nevéhez fűződik az iparosok székházának megalapítása is.
A Kovács-gőzmalom 1930 körül [1]
1910-ben a malom napi teljesítménye 3, 1916-ban 5 vagonra növekedett, míg a háború után 1922-ben a régi malomépület mellett négyemeletes, új malom épült Josnik Alajos budapesti mérnök tervei szerint, Likker Pál kőművesmester vállalatában.
A malom új szárnyának keresztmetszete Josnik Alajos tervrajzán. Forrás: A békéscsabai "Kovács-malom" tervrajzai, V. B. 72. 962/1923, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
1922-ben nyolc, majd 1926-ban tíz vagonra növelték teljesítőképességét. A malom műszaki vezetője 1919-től kezdve Kovács Pál volt. Az országosan ismert, jó hírű Kovács-malom eladási központja Budapesten volt, és jelentős exporttal bírt Csehszlovákia és Ausztria egész területén. Exportcikkei liszt és árpakása voltak. A malomba az AEGV és a MÁV iparvágányai is be voltak vezetve.
A malom 1950 körül. Kvasz György fényképe
A malomépületet először az 1960-as évek közepén raktárrá alakították, majd a Békés Megyei Vegyesipari Vállalat (1983-tól Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat) működött itt. A malom gabonatároló raktárát és karcsú, magas, manzárdtetős tornyát 1974 őszén robbantották le.
Az egykori malom 1974 előtt. Forrás: antikfoto.hu
A torony és a raktár robbantása 1974-ben. Forrás: antikfoto.hu
Az egykori Kovács-gőzmalom 2015-ben
Az egykori malom négyemeletes épület, jól felismerhető a régi és az 1922-ben épült újabb épületrész határa. Az új rész emeletei ablakai nagyrészt (a belső tengelyek kivételével) szegmensíves záródású ikerablakok. Az ablakokat egyszerű falsávok választják el.
A malom déli homlokzata
A malom északi homlokzata 2015-ben
A malom északi homlokzata az egykori gép- és kazánházzal
Az északi oldalon az épülethez egyemeletes szárny csatlakozik, amely eredetileg gép- és kazánház volt. A malomhoz a Szabó Dezső utcai oldalon földszintes lakóház kapcsolódik.
A malomépülethez csatlakozó lakóház 2015-ben
A malom 2016 decemberében
A malom 2016 decemberében a Trefort utca felől
A nagy múltú egykori malomépület ma üresen áll, várja sorsa jobbra fordulását. A Kovács-malom ma műemléki védelem alatt áll.
Felhasznált irodalom:
[1] Korniss Géza (szerk.): Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia, Körösvidék, Békéscsaba, 1930.
[2] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba, 1939.
