Az Aradi Ipar- és Népbank a Békéscsabai Takarékpénztárral közösen alapította 1898-ban a Termény- és Áruraktár Rt.-t azzal a céllal, hogy a vasútállomás közelében nyilvános áruraktárat létesítsenek, és ezzel a gabona és más mezőgazdasági termékek kereskedelmét fellendítsék. A Békéscsabai Takarékpénztár részéről igazgatók lettek Varságh Béla, Lőwinger Lipót és Vidovszky János, felügyelőbizottsági tagok Fábry Károly és Réthy Béla. Az Aradi Ipar- és Népbank részéről igazgatók lettek Reicher Ferenc, Böhm Adolf és Keresztes Ferenc, felügyelőbizottsági tagok Sailer Gyula és Ring Oszkár. Az egyesület a vasút melletti terület tulajdonjogát és tíz évi adómentességet kért, valamint azt, hogy harminc évig a város sem helyet, sem engedélyt nem ad másnak hasonló célra. A város által adott telken 1898-ban Tabakovits Emil aradi építész tervei szerint építette fel Neuschloss Károly budapesti cége az alápincézett, egyemeletes, facement fedelű, 100 m hosszú, 19 m széles, téglából épült közraktárat, amelyhez tiszti lak és irodaépület tartozott. 
Az első raktárépület 1970 körül
Az áruraktár 1898. augusztus 16-án nyílt meg. ismertetni. Minden hétköznapon reggel 6 órától délig, valamint délután 1-től este 7-ig lehetett gabonát és egyéb árukat be- és kiraktározni. A beraktározást csak akkor kellett előrejelezni, ha egyszerre nagy tételek érkeztek. A raktárat igénybe vevők a beraktározott gabonáról raktári igazolványt kaptak, amely az árut képviselte, és csakis annak visszaadása után adták ki az árut. Eladás esetén a raktári igazolványt egyszerű forgatói aláírással át kellett adni a vevőnek, ez ismét továbbadhatta az árut anélkül, hogy maga az áru a helyéről elmozdult volna. Vasúton érkező áruknál a fuvarokat a raktárvállalat kifizette, a fél terhére előlegezte. Beraktározás alkalmával, vagy míg az áru raktáron feküdt, rendszerint nem kellett semmit sem fizetni, csak akkor, mikor az áru kiment. Kiadáskor az illető árut terhelő összes kölcsönt, kamatot, raktárdíjat előre ki kellett egyenlíteni. A beraktározás és mérlegelés munkáját a raktár munkásai végezték. A beraktározási díjon kívül tűz elleni biztosítási díjat és kiraktározási díjat kellett fizetni. Az ügyfelek megtakarították a kövezetvámot minden egyes beszállításnál és minden egyes, a raktárakból vasútra feladott árunál. Vasúton érkező és vasúton 1 éven belül továbbirányított küldemények a közvetlen vasúti díjtételeket élvezték. A beraktározott árura az ügyfelek azonnal kölcsönpénzeket kaphattak.
Az állomás és környéke a közraktárakkal Áchim Gusztáv 1909-ben készített térképén
Két hónappal a nyitás után a Békésmegyei Közlöny arról tudósított, hogy a termény- és áruraktár iránti érdeklődés folyamatosan nőtt, a raktáron fekvő javak – búza, árpa, kukorica, zab, bükköny, heremag, kávé, rizs, só, keményítő, olaj, mazsola szőlő, szentjánoskenyér, cukor stb. – október közepére elérték a 14500 métermázsát.
Két évre rá újabb, fából készült raktárral bővült a telep. A tágas helyiségekben 80 ezer mázsányi gabona, kereskedelmi áru és iparcikk raktározására volt lehetőség, amelyekre kedvező kölcsönöket adtak, megóvva ezzel mind a termelőket, mind a kereskedőket a kényszereladástól. A részvénytársaság kívánságra az adás-vételt is közvetítette. A forgalom nagy részét a MÁV és az AEGV iparvágányai bonyolították le.
Az 1944. szeptember 21-i bombázásokban összeomlott a közraktár irodája, vezetői lakása.
A közraktár egy május 1-jei felvonuláson. Forrás: Buka Mária
A közraktár Bernhardt Studer felvételén 1972-ben
A két raktárépület 1960-ban. Forrás: fentrol.hu
Az 1970-es évek közepén lebontott közraktárak helyén ma a buszállomás, illetve áruház áll.
Felhasznált irodalom:
[1] Békésmegyei Közlöny, 1897–1902.
[2] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba, 1939.
