Az elmúlt hetekben, hónapokban több kiváló, városépítészettel foglalkozó blog is írt a régi épületek lebontott, elpusztult tornyaról, kupoláiról (pl. az Urbanista és a We Love Budapest a főváros, a Szegeder pedig Szeged elveszett tetődíszeit gyűjtötte össze). Bár Békéscsabán érthető módon jóval…

A békéscsabai podsztyenás házakat bemutató sorozatunk újabb részében egy nagyobb városrészt mutatunk be: a Békési út és a Berényi út közé eső területet (a részben erre a területre eső Zrínyi utcát és Lenkey utcát külön bejegyzésben ismertettük). Hajnal utca A Hajnal utca 1851-ben…

Gyulai út 18. A fertőző betegek pavilonja 6 szobával 16 ággyal 1910-ben épült fel Ádám Gusztáv városi mérnök tervei szerint a városi közkórház mögötti területen, 23 ezer korona költséggel, facement fedéllel. A szimmetrikus épület egyik oldalán a női, másik oldalán a férfi osztály kapott helyet,…

Kossuth tér 6. A katolikus egyház második központi (belső) iskolája 1884-ben épült fel a Kossuth tér 6. szám alatt. Az iskolát 1936-ban építették emeletesre Domanek Pál esperes-plébános javaslatát követően. A munkálatok már a nyár elején megkezdődtek, augusztus elején pedig már a bokrétaünnepélyt…

Árpád sor 3. A Francsek-féle gőzfürdő 1917-ben történt bezárását követő években számos terv született egy új gőz- és kádfürdő építésére, azonban különböző okok miatt ezek egyike sem valósult meg, így a város a megyei és országos lapok gúnyolódásának állandó céltáblájává vált. A csabaiak számára a…

Luther utca – Kis Tabán utca sarka Az egykori algimnázium épületében elhelyezett iparostanonc-iskola számára a város új épületet kívánt emelni. Korábbi bejegyzéseinkben beszámoltunk arról, hogy 1903-ban Áchim Gusztáv városi mérnök elkészítette az iskolaépület tervezési programját és vázlatterveket…

Szent István tér 9.Széchenyi utca 5. A katolikus egyház hosszú ideje tervezte, hogy a templom körüli telkein bérházakat emeltet. A templomot az 1920-as évekig régi, romló állapotú, az egyre szépülő főtér képébe már nem illeszkedő épületek vették körül. A katolikus egyház az építkezéssel a…

Baross utca A Baross utca a várost észak-déli irányban átszelő Nagy utca vagy Fő utca része volt. 1910-ben nevezték el Baross Gábor közlekedésügyi és kereskedelemügyi miniszterről, aki a vasútfejlesztések révén is hozzájárult Békéscsaba fejlődéséhez, az 1888-as árvíz idején pedig személyesen…

Gyulai út 18. Az 1860-as években épült szegényház állapota a XX. század elejére igencsak leromlott: düledező, rozzant épület volt, amely már semmiképp sem volt megfelelő a kor igényeinek. A szegényház ekkoriban húsz–harminc lakónak adott otthont. Az épület állapotára való tekintettel a város…

Andrássy út 1. A mai Jókai Színház, vagyis a Vigadó, 1877 és 1879 között épült fel Halmay Andor aradi építész tervei szerint. A színház megépülte előtt, 1877 januárjában Sztraka Ernő városi mérnök is készített egy tervet a vigarda épületére. A Békésmegyei Közlöny 1877. február 8-i száma arról…

Andrássy út 1. Békéscsabán az első színielőadásokat vándorszínészek tartották az 1840-es években. A vándortársulatok váltakozó sikerrel, néhány napon, esetleg egy-két héten át tartották előadásaikat, amelyeknek a liget, a nagyvendéglő, később a Fiume szálloda adott otthont. 1866-ban műkedvelő…

Luther utca – Kis Tabán utca sarka A város a XX. század elején döntött arról, hogy iparostanonc-iskola épüljön Luther utca és a Kis Tabán utca sarkán lévő telken. Az Áchim Gusztáv városi mérnök által készített vázlatokat 1903 augusztusában felterjesztették a minisztériumba, ahonnan szeptemberben…

Gyulai út 5. A Gyulai út két oldalán a XIX. század közepétől kezdve számos kisnemesi család épített szép kúriát. Egymástól nem messze állt itt az Ursziny–Beliczey-kúria, a mára már lebontott Kis–Rosenthal-kúria és a Reök–Haraszti-kúria, valamint a ma a Munkácsy Mihály Emlékháznak otthont adó…

Corvin utca A Corvin utca Békéscsaba első térképein a várost átszelő Nagy utca (1851-ben Fő utca) részeként szerepel. 1884-ben a hosszú utcát részekre tagolták, ez a rész a Lencsési út nevet kapta, a ma is ezt a nevet viselő út kezdeti szakaszaként. 1910-ben Mátyás király fiáról, Corvin Jánosról…

Szeberényi tér 3. Sztraka Ernő városi mérnök 1883-ban készítette el az 1862. házszám (ma Szeberényi tér 3.) alatt építendő ház terveit. A fennmaradt tervek szerint az épület egyszerű, héttengelyes utcai homlokzattal, háromtengelyes középrizalittal épület volna, végül azonban nem ebben a formában…

Bessenyei utca A mai Bessenyei utca évszázadokon át a Jaminai szőlők keleti határa volt, 1882-ben ez volt a szőlő 'E' jelű dűlője. Nevét 1910-ben kapta Bessenyei Györgyről, a magyar felvilágosodás irodalmának kiemelkedő alakjáról. A hosszú utcában mára csak néhány podsztyenás ház maradt fenn,…

Kazinczy utca 4. A Magyar Királyság területén az állami ménesek mellett a lóállomány javítására négy méntelepet állítottak fel székesfehérvári, nagykőrösi, debreceni és sepsiszentgyörgyi központtal. A négy méntelep alá összesen tizenkilenc ménteleposztály tartozott. Ezek közül a békéscsabai Magyar…

Urszinyi Dezsőné utca A Körösön túli területek viszonylag későn kezdtek beépülni. Bár már az 1818. évi térkép feltünteti a mai Berzsenyi utca oldalán álló, minden rend nélkül épült, domború tetejű, úgynevezett bogárházakat, amelyekben a város legszegényebb néprétege lakott, még az 1880-as években…

Luther utca – Kis Tabán utca sarka Bár 1901-ben, a gimnázium új épületbe költözése után az iparostanonc-iskola – amelynek osztályai korábban az elemi iskolákban szétszórva voltak elhelyezve – az egykori algimnázium épületében állandó otthonra lelt, az iparosiskola és tanoncotthon építése még…

Hunyadi tér 1. Margócsy Miklós ügyvéd és felesége, Félix Erzsébet 1912-ben építtették lakóházukat a Hunyadi téren. A földszintes polgárház terveit Sztraczinszky György és Kékedi János csabai építőmesterek készítették. Érdekesség, hogy a tervrajzokon még Hunyadi tér 18. szám szerepel.  Ennek az az…

Andrássy út 10. A mai Andrássy út 10. szám alatt 1927-ig földszintes épület állt, amely 1895-től a postahivatalnak adott otthont [1]. A házat Dr. Szondy Lajos főorvos adta bérbe a postának. A kis épület egyre kevésbé tudta kielégíteni a postahivatal növekvő szükségleteit, így 1909-ben a nagyváradi…

A Francsek-féle gőzfürdő 1917-ben történt bezárása után Békéscsaba hosszú időre fürdő nélkül maradt, állandó céltáblájává válva a megyei és fővárosi lapok élcelődésének. Bár az új fürdő felépülésére sokáig kellett várni, a régi fürdő bezárását követő években számos – meg nem valósult – indítvány,…

Kölcsey u. 27. A korábbi bejegyzésünkben bemutatott Szent László utcai elemi iskolához hasonlóan az egykori Révai utcai elemi iskola is a kultuszminisztérium 1913-as döntésének köszönhette létrejöttét, mely szerint a minisztérium Békés megye négy községében 28 új állami elemi iskolát, illetve…

A podsztyenás házakat bemutató sorozatunk 15. bejegyzésében egy nagyobb városrészt, a Jókai utcától a Nagy Antal utcáig terjedő területet mutatjuk be. Napjainkra ennek a városrésznek az utcáiban alig egy-két parasztház maradt meg eredeti formájában. Sokat közülük jelentősen átalakítottak, így csak a…

Orosházi út 87. Jaminában 1861–62-ben építették az első evangélikus imaházat vályogtéglából Ziegler építész tervei szerint, 1100 forintért. Az imaház mellé harangláb is épült, és orgonát is beszereztek, amelyet később az ambrózfalvi gyülekezetnek adományoztak. Miután a vályogtemplom szűkké vált és…