A MÁV szegedi igazgatósága 1925 elején kérelemmel fordult a városi tanácshoz: a vízház mögötti, az AEGV használatára átengedett 368 négyszögöles területet kérték a várostól, azzal a céllal, hogy ott a vonatkísérő személyzet számára laktanyát építsenek, és így a vasutasok kivonulhassanak vásártéri barakkjukból, amely az állomástól túlságosan messze esett. A kisvasút már korábban is ellenezte a kérelem teljesítését; ezért a MÁV más telkeket ajánlott fel a telek ellenében, így megkapta a kívánt területet. A MÁV 1925. április 17-én kapta meg az építési engedélyt, a személyzeti laktanya számára kijelölt területen lévő ideiglenes épületek bontása néhány nappal később meg is kezdődött. Az új laktanya építésére kiírt pályázatot Bányai András nyerte, akárcsak a laktanyával egyszerre épülő MÁV-palota építését. Az épület tervezőjéről egyelőre sajnos nem találtunk adatot. 
A MÁV vonatkísérői laktanya
Az AEGV-állomás, a vonatkísérői laktanya és a MÁV-állomás alkotta szép vasúti épületegyüttes
Vonatkísérői laktanya és állomási előtér a város felől. A képen jól láthatóak az első és második emeleti ablakok közti mezők díszítései. Kató László fényképe. Forrás: Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Muzeális Gyűjteménye
A kisvasúti állomás és a laktanya 1930 körül
A laktanya hátsó homlokzata az 1920-as évek végén
Az 1944. szeptember 21-i bombázás során – a vasútállomás többi épületéhez hasonlóan – a laktanya is megsérült.
A laktanya és a vasúti posta a bombázás után
A laktanya AEGV-állomás felőli homlokzata a bombázás után
A téglatagozatos architektúra, az eredeti homlokzat íves oromzata még a szecesszió késői hatásaként jelent meg az épületen. A bombázást követően az épületet nem teljesen eredeti állapotában állították helyre: az épület egyik legfőbb értéke volt az íves oromzat, ehelyett egyszerű háromszögletű oromzat épült, és eltűnt az oromzat tetejét díszítő bájos kis torony is. Az első és második emeleti ablakok közti mezők díszítéseit (melyek egyik fenti képünkön jól láthatóak) sem állították helyre, ezek ma simára vannak vakolva. A rizalit földszintjét tagoló kiugró falsávok tetejéről is eltűntek a kőgömbök. A főhomlokzat emeleti ikerablakai helyett egy-egy nagyobb ablakot alakítottak ki.
A laktanya főhomlokzata 2015-ben
A laktanya a vasútállomás felől 2016-ban
Hátsó homlokzat 2016-ban
A vasútállomás műemléki környezetének részeként védelmet élvező épület ma elszomorító képet nyújt, vizesedik, a vakolat sok helyen mállik. Akárcsak a szomszédos vasúti postának, ennek az épületnek is gondos műemléki felújításra lenne szüksége, hogy méltó módon illeszkedjen a nemrég felújított régi és új felvételi épülethez. Eredeti állapotában helyreállítva a vasúti műemlékegyüttes kiemelkedő darabja lehetne.
Felhasznált irodalom:
[1] Békésmegyei Közlöny 1925.
[2] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, Szeged, 2005.
