A Magyar Államvasutak Igazgatóságának Építési és Pályafenntartási Főosztályán 1923-ban készültek el egy négylakásos, kétszobás segédtiszti lakóház tervei. Az építkezés megkezdésére azonban még éveket kellett várni: a MÁV Szegedi Üzletvezetősége 1926-ban hirdetett nyilvános versenytárgyalást a Békéscsaba állomáson létesítendő egyemeletes 4 lakásos altiszti laképület munkáinak biztosítására. Érdemes megjegyezni, hogy ebben az időben a MÁV igen jelentős építkezéseket folytatott Békéscsabán: 1924-ben épült a részben lebombázott MÁV-lakótelep, 1925-ben a vonatkísérői laktanya, 1925-ben és 1926-ban épültek az 1944-es bombázások áldozatául esett MÁV-palota épületei, szintén 1925–26-ban a fűtőházi telep a félkör alakú fűtőházzal, fordítókoronggal, szénszerelővel és víztoronnyal, 1927-ben a fűtőházi iroda és vontatási laktanya épülete, 1928-ban a repülőhíd, és már elkészültek az új felvételi épület tervei is.
A lakóépület vasút felőli képe 1927-ben Kató László fényképén. Forrás: Orlai Petrich Soma Kulturális Központ Muzeális Gyűjteménye
A Szabolcs utca felőli homlokzat tervrajza 1923-ból. Forrás: Vasúttörténeti Alapítvány gyűjteménye
A hátsó homlokzat tervrajza 1923-ból. Forrás: Vasúttörténeti Alapítvány gyűjteménye
Az épület oldalnézete és metszete az 1923-as tervrajzokon. Forrás: Vasúttörténeti Alapítvány gyűjteménye
A lakóház építése meg is kezdődött 1926-ban, az 1923-as tervrajzokhoz képest azonban némileg módosultak a homlokzatok. A Szabolcs utca felőli homlokzaton az eredeti tervrajzoknak megfelelően a földszinten és az emeleten is négy-négy nagy ablak létesült, de az emelet két szélén egy-egy kis ablak is helyet kapott. Nagyobb változás történt a tervekhez képest a vasút felőli homlokzaton: az 1923-as tervváltozat keskeny, egytengelyes középrizalitot mutat, a földszinten a bejárati ajtóval, amelyhez négy lépcső vezet, az emeleten pedig egy ablakkal, a rizalit két oldalán loggiákkal. Ehelyett a megvalósult épületen a loggiák is a rizalit részei, és mind az emelet, mind a földszint két szélén aprócska ablakok létesültek. Az oldalhomlokzatokon két-két ablak nyílik a földszinten és az emeleten. Az épület ablakai – a földszint két szélén látható apró kerek ablakok kivételével – egyenes záródásúak. Az ablakokat szalagkeret övezi, amely az utcai homlokzat földszintjén az ablakok fölött félköríves mezőbe torkollik, az emeleten pedig az eresz alatti kiugró falsávba olvad bele. A homlokzatokat az ablakokat övező eltérő festés is tagolja.
Az altiszti lakóház építése Kató László fényképén 1926-ban. Forrás: Orlai Petrich Soma Kulturális Központ Muzeális Gyűjteménye
A tervrajzok szerint a kétszobás lakásokhoz előszoba, konyha és kamra is tartozott, a pincébe pedig sütödét tervezett a mérnök.
A Szabolcs utca felőli homlokzat néhány évvel ezelőtt
Az épület az utca felől
Utcai és oldalhomlokzat napjainkban
Az épület ma is lakóházként szolgál.
Felhasznált irodalom:
[1] Vasuti és Közlekedési Közlöny, 57. évf. (1926), 44. sz., 1926. aug. 29.
