Andrássy út 7. Az Andrássy út és az Irányi utca – akkor még Vasút utca és Okos utca – sarkán álló ház egykor Freund Zsigmond rőföskereskedésének adott otthont. Az öreg Freund szolid kereskedő volt, a házon kívül szép birtokkal is rendelkezett. Amikor fiai felnőttek, a régi kereskedést…

Árpád sor 10. és 12. A festői Körös-parton különleges épületegyüttes épült a XX. század elején (valószínűsíthetően 1910-ben): két villa, amelyek egymás tükörképeiként hagymakupolás tornyukkal fordulnak egymás felé, előttük pedig szép előkert helyezkedett el. A…

Andrássy út 23. 1885-ben építtette Michnay Miklós emeletes házat épített a Vasút utcán, a Köteles és a Benkő utca (a mai Kinizsi, ill. Mednyánszky utca) között. Az épületben működött Michnay fűszer-, gyarmat- és rövidáru-kereskedése, és ide költözött Petrányi Gyula üzlete is, akinek árui között…

Szabolcs utca A Szabolcs utca – pontosabban mindössze annak a mai Lipták András utca és a Szarvasi út közötti szakasza – Kenderes utca néven 1865-ben jelent meg a város térképén, akkor még csak négy ház állt itt. Régi nevét a város nyugati szélén elterülő kenderföldekről kaphatta. Az 1884-es…

Andrássy út 19. Egy évvel a Weisz-féle ház felépülte után, 1903-ban újabb városias épülettel szépült Csaba főutcája: egy sarokkal arrébb, a Vasút utca és a Köteles utca (a mai Andrássy út és Kinizsi utca) sarkán, a Michnay-ház közelében Vidovszky László, a dobozi Wenckheim-uradalom intézője…

Baross utca 1. A mai Baross utca egykor a városon átívelő nagy út részeként a Nagy utca vagy Fő utca nevet viselte. Központi helyét, a templomokhoz való közelségét tekintve nem meglepő, hogy már korán sok jelentős lakóépület, polgárház épült ebben az utcában, amelyek közül számos szerencsére ma is…

Kiss Ernő utca - Teleki utca sarka Békéscsaba első nyilvános fürdője 1861-ben nyílt meg a ligetben, ezt a fürdőt azonban az 1888-as árvíz után használaton kívül helyezték. Valkó Sámuel bádogos Vasút utcai házában berendezett egy 1-2 kádas zuhanyfürdőt, azonban a tisztálkodási szándékot itt egy…

Andrássy út 9. 1902 nyarán új, városias épülettel gazdagodott Békéscsaba főutcája: Weisz Éliás ekkor építtette emeletes lakó- és üzletházát a Vasút utca elején, a Nádor szállodával szemben. A szép épület tervezőjét sajnos nem ismerjük.Az egykori Weisz-ház 2008-ban

Andrássy út - Tulipán utca sarkaPetőfi liget Néhány évvel a város első artézi kútjának elkészülte után, a lakosság, illetve a gyalogsági laktanya 1892-ben megkezdett építkezése folytán a katonaság vízszükségletének biztosítása céljából az Andrássy úton a laktanya melletti tér sarkán új artézi kút…

Andrássy út 63. A Rusz testvérek - Rusz Károly, Rusz Lipót és Rusz Jenő - 1924-ben építették fel fakereskedésük mellett, a mai Munkácsy tér sarkán kétemeletes bérházukat. Az épület terveit Forbát Alfréd építész készítette. Forbát Alfréd (születéskori neve: Füchsl…

Szent Imre utca A Szent Imre utca első ismert neve Selyem utca volt, amelyet valószínűleg a XVIII. század végén fellendülő selyemhernyó-tenyésztéssel (és az ezt szolgáló epreskertekkel) lehet összefüggésbe hozni. Az utca a város katolikus szlovákok lakta részén fekszik, és 1930-ban, Imre herceg…

Kórház utca 4. A város 1846-ban döntött arról, hogy az ó-temető helyén "közmulató kert" - a mai Széchenyi liget - létesüljön, és azt is elhatározták, hogy a temető sarkára sörház épüljön. Az építkezésre sokáig nem akadt jelentkező, végül 1850. február 8-án Berger Izsák regálébérlő a következő…

Szent István tér 20. A Szent István tér és a Luther utca sarkán álló alsóvégi evangélikus lelkészlak 1862–63-ban épült, klasszicizáló romantikus stílusban, a korábbi, 1785–86-ban épült paplak helyén. Haan Lajos szerint [1] mikor a paplak alapjait ásták, kb. négy lábnyira a földben az 1716-os…

A Békési utat az Áchim L. András utcával összekötő Földváry utca eredetileg a Saláta utca nevet viselte, valószínűleg arról kapta a nevét, hogy itt állt Salát Ádám háza és malma. 1910-ben kapta a Földváry utca nevet, a szabadságharcban résztvevő Földváry testvérek egyikéről: Földváry Károly és…

Kossuth térA Békéscsabai múzeumegyesület 1899-es megalakulása után több lehetőség merült fel a múzeum és kultúrház felépítésére. Zsilinszky Mihály vallás- és közoktatásügyi államtitkárnak, a város országgyűlési képviselőjének és a csabai múzeumi egyesület fővédnökének 1900-ban született elképzelése…

Békéscsaba, Kolozsvári utca 33–35. A Jézus Szíve katolikus templom lebombázása (1944. szeptember 21.) után a plébánia a katolikus legényegyleti házba költözött. A kényszerű lakosságcsere megváltoztatta a vallások arányát Jaminában: a kitelepülők nagyrészt evangélikusok, a helyükre telepített…

Illésházy utca - Kazinczy utca sarka Békéscsabán a selyemhernyó-tenyésztés és a selyemgyártás hosszú múltra tekinthet vissza. Az első magyar újság, a Magyar Hírmondó 1792. évi egyik száma a következőket írta a csabai selyemgubó-tenyésztés  elterjedéséről: "Van még a szarvasi szorgalmatosság -…

Szent István tér 1. Békéscsabán először 1788-ban létesült postaállomás az akkori vásártéren, a Gyulai út külső részén, a Bogár (ma Berzsenyi) utca sarkán. Az első postamester Masztitius Omazta Sámuel volt, és a következő száz évben is az Omazta család tagjai látták el ezt a tisztséget. Omaszta…

Kórház utca 3. A régi kórház - különösen azután, hogy 1899-ben nyilvános kórháznak minősítették - hamar szűkössé vált a város számára, így 1902-ben új, 80–100 ágyas kórházépület emelését határozták el. Az új kórház terveit hamarosan elkészítette Ádám Gusztáv városi mérnök, a belügyminiszter 1903…

Szeberényi tér A protestáns vallás már a középkorban elérte Csabát: a források szerint a középkori falut elnéptelenedése előtt reformátusok lakták, a Csabára érkező szlovák telepesek is református magyarokat találtak itt. Az újonnan érkező szlovákok viszont evangélikus…

Gyulai út 16. A Reök család első, Békéscsabára telepedett tagja Reök Karolina volt, aki Steiner Jakab felesége volt. Steiner Jakab – a ma Omaszta-kúriaként ismert kúria építője – a gróf Apponyi család tiszttartója, a város egyik legvagyonosabb lakója volt. Reök Karolina öccse, Reök István ügyvéd,…

Andrássy út 3. A közbirtokossági testület alapját az 1845-ben megkötött örökváltsági szerződés adta meg: az örökváltsági és a regálevételi szerződést nemcsak az elöljáróság vezetői, de a földesurak kívánságára a lakosság jobbágybirtokosai is aláírták, a szerződések szövege hol Csaba mezővárosát,…

Bajza u. – Urszinyi Dezsőné u. sarka Békéscsabán először 1902-ben alakult harisnyagyár: Schwarz Ábrahám, a gyulai szövőgyár volt műszaki vezetője fordult a városhoz harisnyagyár alapításának kérelmével. Bár volt, aki attól tartott, hogy a gyár létesítése újabb táptalajt ad annak a téves hitnek,…

Szent István tér 3. Biener Bernát és Laszky Jakab már régóta üzemeltették fűszerkereskedésüket a főtéren, a volt Trautmannsdorf-féle házban, amikor 1895-ben emeletes bérház építése mellett döntöttek. Érdekesség, hogy a városháza után (több mint húsz év elteltével) ez volt az első emeletes ház a…

Kossuth tér 4. A mai Kossuth tér az 1860-as években alakult ki: a város 1860-ban döntött arról, hogy a katolikus templom és a Nagytemplom közti épületeket megvásárolja és lebontja, hogy a helyükön központi piacteret alakítsanak ki. A tér katolikus templom felőli végében álló szolgabírói lakot…