Békéscsaba és Munkácsy kapcsolata közismert: a magyar festészet egyik legnagyobb alakja szülei halála után, 1852-ben került Csabára nagybátyjához, Reök Istvánhoz. Munkácsyt - önéletrajza szerint - már Csabára érkezésekor csodálatba ejtette a város, amelynek szabályosan sorakozó házait a párizsi Rue…

Ógerlai-erdő Gerla 1984 óta Békéscsaba része, a település azonban valójában Csabánál is régebbi múltra tekint vissza. Pontosabban, az első ismert okleveles említése korábbi, mint Csabáé: 1257-ben a gerlai monostor apátja a Szilágysomlyó melletti Keresteleken birtokos. Hol volt "Julamonustora" és…

Derkovits sor 7. A Körös partján – különösen a városközponthoz közel eső szakaszokon – a XX. század elején indult meg a villanegyed kiépülése. Érdekes módon a Gyulai út és a Bánszky utca közé eső szakaszon elsősorban a Körös túlsó partján épületek elegáns villaépületek, a belváros felőli parton…

Gyulai út 2. A mai Gyulai út első, a Körös-parthoz közeli szakasza a XIX. század második negyedében kezdett kiépülni, ebben az időben több nemesi család emeltetett itt kúriát: ekkoriban épült a Steiner–Omaszta-kúria és a Kis-Rosenthal-kúria is. A mai 2. szám alatt álló klasszicista kúriát az…

Szent István tér 8. A Szent István tér mai képe a XIX. század második felében kezdett kialakulni. Az első emeletes ház a téren a régi városháza ma is álló épülete volt, amely 1853-ban épült, ezt a Fiume követte másfél évtizeddel később. 1871 és 1873 között épült a páratlan oldal első emeletes…

Rendhagyó bejegyzésünkben ezúttal nem a város valamelyik jelentős épületét ismertetjük, hanem játékra hívjuk olvasóinkat: keressük Békéscsaba legszebb podsztyenás házát. Ahogy azt 11. részénél tartó, a város podsztyenás házait bemutató sorozatunkban már számos alkalommal hangsúlyoztuk, véleményünk…

Gyulai út Az 1777-ben ásott csabai Körösön eleinte csak jármos fahidak épültek: a Gyulai úton, a Széchenyi liget sarkánál, és a villamosmű melletti körgáti zsilip helyén. A városban elsőként a legforgalmasabb Gyulai úti híd helyén épült szilárdabb anyagú, téglaboltozatos híd 1875-ben Sztraka Ernő…

Békési út 46–48. A csabai selyemgyártás hosszú múltra tekinthet vissza: már az első magyar újság, a Magyar Hírmondó 1792. évi egyik száma is beszámol a csabai selyemgubó-tenyésztés  elterjedéséről, a csabai "selyemfabrikáról", amely a mai Petőfi liget környékén működött, azonban 1823 körül…

Kossuth tér 8. A Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársasága, a Futura Rt. 1919 októberében alakult árugyűjtés, értékesítés, export és import lebonyolítására; elsősorban gabonát, gyapjút gyűjtött és forgalmazott. A következő év elején megnyílt a Békés megyei kirendeltség is, irodája…

Békéscsaba nevének első okleveles említése a XIV. század első feléből származik: az 1332-37-es pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben Pál pap 6 garas, 1337-ben Miklós pap 4 garas pápai adót fizetett. Ebből azonban nem következik, hogy Csabát a XIV. században alapították volna: mivel az 1332-37-es…

Zrínyi utca A Zrínyi utca első ismert neve 1865-ől származik, akkor a Nagyszikig tartó Sánc utca része volt, ugyanis az utca mentén húzódik a felvégi sánc [1]. A Sánc utcát 1884-ben megosztották, és a felvégi sánc mentén húzódó utca a Felsánc utca nevet kapta (közepe…

Ligeti temető A Széchenyi liget mellett elterülő Ligeti temetőben 1788-ban temettek első alkalommal. 1884-ben Karassiay István volt alispán és felesége, Beliczey Júlia kápolnát és a kápolna alatt sírboltot építtetett a temetőben. A szép kis kápolna Ser Konrád gyulai építész műve. Érdekesség, hogy…

Szeberényi tér 2. Az 1800-as évek végén az algimnázium már nem elégítette ki a dinamikusan fejlődő, növekvő Békéscsaba igényeit – ráadásul, mivel a régi épület nem felelt meg a minisztériumi előírásoknak, az algimnázium létét is veszély fenyegette. A főgimnáziummá való átszervezés 1895-re került…

Kis Tabán utca - Luther utca sarka A magyarországi betegbiztosítók egységes szabályozását 1927-1928 között alkották meg, így jött létre a biztosítókat felügyelő Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI). Az OTI gyulai kerületi pénztárának csabai kirendeltségét 1929 elején nyitották meg a Hunyadi…

Bár az I. világháború még nem okozott jelentős károkat a városokban, a trianoni békeszerződés során elcsatolt területekről Magyarországra érkező közel egymillió lakos hajlékkeresése, valamint a lakásépítések korábbi mulasztásai miatt egyre nyomasztóbb lett az országban a lakásínség. Ez leginkább a…

Irányi utca A polgárházakat ismertető, bevezető bejegyzésünkben azt ígértük, hogy új sorozatunkban bemutatjuk az építészetileg rendkívül változatos és értékes, földszintes polgárházakkal szegélyezett polgárvárosi utcák közül azokat, amelyek a rengeteg bontást és átalakítást átvészelve napjainkban…

Szabadság tér 21. Békéscsaba kettős főterén az első emeletes épületet – a régi városházát – 1853-ban emelték. Ezt a házat a XIX. század felében számos másik követte, és az 1920-as évek második felére a tér északi felét, a Szent István teret majdnem végig  emeletes épületek szegélyezték, a tér…

Szent István tér Az 1769-ben épült kis katolikus templom a XIX-XX. század fordulójára a katolikus hívek megnövekedett száma miatt már nagyon szűkössé vált (a 36 ezres város kb. negyede volt katolikus ekkor). Ráadásul - a XIX. század végi tatarozások ellenére - az épület igen rossz állapotban volt,…

Szent István tér 5. (?) A mai Munkácsy Mihály Múzeum épületének, az egykori Közművelődés Házának építéséről, illetve a múzeum alapításának történetéről korábbi bejegyzésünkben már beszámoltunk. Ezúttal egy eddig ismeretlen, a békéscsabai múzeum számára készült tervrajzot mutatunk be.  Néprajzi…

Gőzmalom tér Magyarország első gőzmalmát, a József malmot 1841-ben építették Pesten, Széchenyi István kezdeményezésére. Mindössze 12 évvel később, 1853-ban már Csabán is gőzmalom létesült. Ebben az időben a városban mintegy hatvan száraz-, szél- és vízimalom működött. A gőzmalmot Pain Antal…

Szabadság tér 4. A mai Szabadság tér 4. szám alatti (régen 889. számú) ház telekfelvételkori tulajdonosa Szák Mátyás és Kocsis Judit volt, később Takács Soma asztalos lakott itt, majd dr. Szamek Ignác orvos lett a tulajdonos. Ő építtette 1894-ben a tekintélyes, héttengelyes homlokzatú földszintes…

Irányi utca 1. Az Irányi utca elején álló, szecessziós hatású házat 1910-ben építtette Vajda Dezső, aki a nagyszebeni általános takarékpénztár megbízottjaként dolgozott a városban. Az Irányi utca szép polgárházak alkotta értékes házsorából a Vajda-ház - gazdagon díszített homlokzata mellett -…

Csaba utca 3. A békéscsabai Izraelita Szentegylet (Chevra Kadisa) az elhunytak iránti kegyelet ápolása, a betegek gyógyíttatása, a szegények gyámolítása terén már hosszú idő óta kiemelkedő tevékenységet folytatott, amikor az egylet újabb nemes célt tűzött ki: a vagyontalan,…

Bánát utca A Bánát utca a város egyik legrégebbi utcaneve. A nevet a délvidéki Bánát nevéből származtatják, az azonban nem világos, hogy hogyan terjedt el ez az utcanév az alföldi településeken. Érdekesség, hogy Békés megyében ezt a nevet csak olyan településeken viseli utca vagy városrész, amelyek…

Szent István tér 14. Décsey József, a csabai kereskedők egyletének elnöke már hosszú idő óta működtette a főtéri 1001. számú házban jó hírű fűszer-, anyag- és gyarmatáruüzletét, ahol többek között csemege sajtokat, finom cukorkákat, déligyümölcsöt, malaga-, Marsala, sherry és portói borokat árult,…