Békési út 46–48. A csabai selyemgyártás hosszú múltra tekinthet vissza: már az első magyar újság, a Magyar Hírmondó 1792. évi egyik száma is beszámol a csabai selyemgubó-tenyésztés  elterjedéséről, a csabai "selyemfabrikáról", amely a mai Petőfi liget környékén működött, azonban 1823 körül…

Kossuth tér 8. A Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársasága, a Futura Rt. 1919 októberében alakult árugyűjtés, értékesítés, export és import lebonyolítására; elsősorban gabonát, gyapjút gyűjtött és forgalmazott. A következő év elején megnyílt a Békés megyei kirendeltség is, irodája…

Szent István tér Az 1769-ben épült kis katolikus templom a XIX-XX. század fordulójára a katolikus hívek megnövekedett száma miatt már nagyon szűkössé vált (a 36 ezres város kb. negyede volt katolikus ekkor). Ráadásul - a XIX. század végi tatarozások ellenére - az épület igen rossz állapotban volt,…

Gőzmalom tér Magyarország első gőzmalmát, a József malmot 1841-ben építették Pesten, Széchenyi István kezdeményezésére. Mindössze 12 évvel később, 1853-ban már Csabán is gőzmalom létesült. Ebben az időben a városban mintegy hatvan száraz-, szél- és vízimalom működött. A gőzmalmot Pain Antal…

Szabadság tér 4. A mai Szabadság tér 4. szám alatti (régen 889. számú) ház telekfelvételkori tulajdonosa Szák Mátyás és Kocsis Judit volt, később Takács Soma asztalos lakott itt, majd dr. Szamek Ignác orvos lett a tulajdonos. Ő építtette 1894-ben a tekintélyes, héttengelyes homlokzatú földszintes…

Irányi utca 1. Az Irányi utca elején álló, szecessziós hatású házat 1910-ben építtette Vajda Dezső, aki a nagyszebeni általános takarékpénztár megbízottjaként dolgozott a városban. Az Irányi utca szép polgárházak alkotta értékes házsorából a Vajda-ház - gazdagon díszített homlokzata mellett -…

Szent István tér 14. Décsey József, a csabai kereskedők egyletének elnöke már hosszú idő óta működtette a főtéri 1001. számú házban jó hírű fűszer-, anyag- és gyarmatáruüzletét, ahol többek között csemege sajtokat, finom cukorkákat, déligyümölcsöt, malaga-, Marsala, sherry és portói borokat árult,…

Andrássy út 7. Az Andrássy út és az Irányi utca – akkor még Vasút utca és Okos utca – sarkán álló ház egykor Freund Zsigmond rőföskereskedésének adott otthont. Az öreg Freund szolid kereskedő volt, a házon kívül szép birtokkal is rendelkezett. Amikor fiai felnőttek, a régi kereskedést…

Andrássy út 19. Egy évvel a Weisz-féle ház felépülte után, 1903-ban újabb városias épülettel szépült Csaba főutcája: egy sarokkal arrébb, a Vasút utca és a Köteles utca (a mai Andrássy út és Kinizsi utca) sarkán, a Michnay-ház közelében Vidovszky László, a dobozi Wenckheim-uradalom intézője…

Andrássy út 9. 1902 nyarán új, városias épülettel gazdagodott Békéscsaba főutcája: Weisz Éliás ekkor építtette emeletes lakó- és üzletházát a Vasút utca elején, a Nádor szállodával szemben. A szép épület tervezőjét sajnos nem ismerjük.Az egykori Weisz-ház 2008-ban

Illésházy utca - Kazinczy utca sarka Békéscsabán a selyemhernyó-tenyésztés és a selyemgyártás hosszú múltra tekinthet vissza. Az első magyar újság, a Magyar Hírmondó 1792. évi egyik száma a következőket írta a csabai selyemgubó-tenyésztés  elterjedéséről: "Van még a szarvasi szorgalmatosság -…

Szent István tér 1. Békéscsabán először 1788-ban létesült postaállomás az akkori vásártéren, a Gyulai út külső részén, a Bogár (ma Berzsenyi) utca sarkán. Az első postamester Masztitius Omazta Sámuel volt, és a következő száz évben is az Omazta család tagjai látták el ezt a tisztséget. Omaszta…

Szent István tér 3. Biener Bernát és Laszky Jakab már régóta üzemeltették fűszerkereskedésüket a főtéren, a volt Trautmannsdorf-féle házban, amikor 1895-ben emeletes bérház építése mellett döntöttek. Érdekesség, hogy a városháza után (több mint húsz év elteltével) ez volt az első emeletes ház a…

Szabadság tér 8. Az egykori Ferenc József (ma Szabadság) tér a Szent István tér után, a XX. század elején kezdett városias képet nyerni, emeletes épületekkel kiépülni. Ennek megfelelően számos szecessziós stílusú ház épült a téren. Sajnos ezek közül több értelmetlen bontás áldozatává vált a…

Baross u. 3. Breznyik János, a selmecbányai gimnázium egykori tanára (később igazgatója), akit a szabadságharc után hivatalától megfosztottak, 1855-ben Békéscsabán magánalgimnáziumot nyitott, amely az evangélikus egyház felügyelete mellett működött. Az iskola első igazgatója Mokry Sámuel, a híres…

Baross utca 34. A Szarvasi út és a Baross utca sarkán már 1854-ben állt egy Zöldfa nevű kocsma. A XIX. század végére a régi, rossz állapotú ház megérett a lebon­tásra. Amikor 1900-ban a kocsma leégett, a város új vendéglő felépítését határozta el a romok helyén. Az új Zöld­fa épületének terveit…

Szabadság tér 10. Fábry Károly ügyvéd, író, publicista 1913-ban építtette fel egyemeletes lakóházát az akkori Ferenc József tér 10. szám alatt. Fábry Károly 1851-ben született Békéscsabán iparos családba. Testvére, Sándor, Békés vármegye al-, majd főispánja volt. A gimnáziumot Csabán és Szarvason…

Irányi utca 14. Békéscsaba első állami elemi népiskolája 1899. szeptember elsején nyílt meg az algimnázium régi épületében (Baross u. 3.), amelyet a város az evangélikus egyháztól vásárolt meg. Kezdetben csak fiú tanulók voltak, de a város kérelmére a minisztérium engedélyezte lányok felvételét.…

Szabadság tér 2. Az Apponyi utcát – a mai József Attila utcát – 1870-ben nyitották meg az egykori tiszttartói lak helyén. Az új utca és az akkori Búzapiac tér (hivatalosan Gabona tér, a mai Szabadság tér) sarkán 1872-ben Omazta Gusztáv postamester épített házat, és a Gyulai úti postahivatalt ide…

Dózsa György út 1. 1910-ben az Osztrák-Magyar Bank tíz új bankfiók létesítését határozta el Magyarországon. Békéscsaba és a megyeszékhely Gyula között nagy versengés indult a Békés megyei bankfiók elnyeréséért. A bank és a pénzügyminisztérium végül a várható forgalom nagysága alapján Békéscsaba…

Szent István tér 5. A városháza melletti telken egykor az urasági vadász háza állt, amelyet később Seiler Mátyás vásárolt meg, és ott mészárszéket működtetett. Halála után fia, Seiler Elek főszolgabíró sokszor kínálta a községnek 17000 forintért a városháza telkének kibővítéséül, de a község…

Luther utca 6. A Békéscsabai Kisgazdák  Egylete 1929-ben építtette fel székházát az Irányi utca és a Luther utca sarkán, a korábbi, földszintes székház helyén. A tervpályázat nyertese, Bányai András békéscsabai építész neobarokk stílusú épületet tervezett, amely Lipták János vállalkozásában épült…

Berényi út 11. Az oromfal felirata szerint 1862-ben épült ez az előtornácos parasztház. Egyike azoknak a a XIX. század 60–70-es évei között tehetős gazdák megrendelésére épült barokkos homlokzatú, vakolatdíszes oromzatú podsztyenás házaknak (pl. Szlovák Tájház, Meseház, volt Diáktanya), amelyekről…

Andrássy út 44. Az Andrássy út 44. szám alatt működött a XX. század elejétől kezdve Hannesz József italnagykereskedése, amelyet 1920-ban Giessing Rezső vett át az akkor már 76 éves Hannesztől. A cég ezt követően is korábbi nevén működött tovább. Giessing Rezső 1926-ban kapott engedélyt egy hét…

Szabadság tér 6. A Békésmegyei Gazdasági Egyesület székházának építésével kapcsolatban némileg ellentmondásosak a források. Fábry Károly és Ádám Gusztáv szerint is 1906-ban épült az emeletes székház az akkori Ferenc József (ma Szabadság) téren. A Békésmegyei Közlönyből azonban az derül ki, hogy a…