Luther utca 6.

A Békéscsabai Kisgazdák  Egylete 1929-ben építtette fel székházát az Irányi utca és a Luther utca sarkán, a korábbi, földszintes székház helyén. A tervpályázat nyertese, Bányai András békéscsabai építész neobarokk stílusú épületet tervezett, amely Lipták János vállalkozásában épült fel. Az újonnan épült épület

Berényi út 11.

Az oromfal felirata szerint 1862-ben épült ez az előtornácos parasztház. Egyike azoknak a a XIX. század 60–70-es évei között tehetős gazdák megrendelésére épült barokkos homlokzatú, vakolatdíszes oromzatú podsztyenás házaknak (pl. Szlovák Tájház, Meseház, volt Diáktanya), amelyekről sorozatunk első részében írtunk.
A Berényi út 11. sz. ház az ötvenes években Tábori György felvételén. Forrás: Tengertánc virtuális tárlat

Andrássy út 67.

Iczkovits Lipót Gépáruháza a XX. század első felében a megye egyik legjelentősebb kereskedelmi vállalata volt. A gépkereskedést még 1880-ban Tótkomlóson alapította Iczkovits Lipót. A századfordulótól kezdve Singer varrógépeket, majd mezőgazdasági gépeket forgalmaztak. Az alapító halála után fiai vették át a cég vezetését. A tótkomlósi főtelep mellett fióktelepeket és benzinkutakat nyitottak Békéscsabán kívül Szegeden, Orosházán, Pitvaroson és Komádiban. Svájcból szállították a mezőgazdasági képeket és személyautókat, amelyeket az Alföld egész területén forgalmaztak.

Az 1930-as évek  elején a család Csabára költözött, ahol új cégközpontot hoztak létre, ekkor épült fel Tevan Rezső tervei alapján az Andrássy úti modern stílusú kétemeletes ház, amelynek földszintjén a gépkereskedés kapott helyet (korábban az Andrássy út 48. szám alatt volt az üzlet).

Az Iczkovits Gépáruház épülete az 1930-as években

Lázár utca 2.

Nincsenek pontos adataink arról, hogy mikor telepedtek le Csabán az első zsidók, 1821-ben azonban mr biztosan éltek itt, hiszen a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve ebből az évből származik. Hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, első templomuk pedig 1846-ban épült, majd 1861-ben téglakerítést kapott. A templomról sajnos nem áll rendelkezésünkre fénykép vagy leírás. 1883-ban a zsidó hitközség kettészakadt. Az első templom helyén 1892–93-ban épült fel az új neológ zsinagóga. A neológ zsinagóga

Lenkey utca 15.

A XIX. század közepén a Lenkey utcának még csak a József utca és a Dugonics utca közti része volt meg. 1884-re kiépült a Czuczor, illetve a Vörösmarty utcáig, 1920-ra a Körgátig. A Czuczor és a Lipták András utcák közötti szakasz az 1930. évi térképen szerepel először, de még 1935-ben is név nélkül. Az utca első neve – Csillag utca – a közeli Nap és Hold utcákkal együtt alkotott névegyüttest. 1938-ban nevezték el az utcát Lenkey János honvédtábornokról, aki huszárszázadával 1848 nyarán Békéscsabán is átvonult (1929-ig a mai Csaba utca viselte a tábornok nevét).

A város egyik legszebb podsztyenás háza a Lenkey utca 15. számú ház.A Lenkey utca 15. számú ház Tábori György felvételén az 50-es években. Forrás: Tengertánc virtuális tárlat

Gyöngyös, Fő tér 9.

Érdekes tervrajz jelent meg a Magyar Építőművészet 1912. évi 3. számában: Mende Valér terve egy békéscsabai bank számára. Mende Valér (1886–1918) a szecesszió kiváló építésze volt, művészetére a magyar népi építészet mellett a kortárs angol és finn építészek voltak a legnagyobb hatással. Nevéhez olyan kiemelkedő alkotások fűződnek, mint a kecskeméti evangélikus egyház bérháza, a kecskeméti Református Teológia és Jogakadémia, a gyulai Komló Szálló vagy a nagyváradi Agrártakarékpénztár,

Békéscsabai bank terve. Forrás: Magyar Építőművészet

Szent István tér 2.

A XIX. század közepéig Békéscsaba egyetlen vendégfogadója a mai Andrássy út és Szent István tér sarkán állt. A nagyvendéglő mindkét utcára nagy kapukkal volt ellátva, földszintes volt.
A Fiume szálló napjainkban

A régi vendéglő helyén építtette meg 1868-ban a közbirtokossági testület az új szállodát 123000 pengő költséggel, Sztraka Ernő városi mérnök tervei alapján. Sztraka a tervezés közben Ybl Miklóssal konzultált. Az abban az időben épülő Alföld–Fiumei vasút nagy gazdasági jelentőségének tudatában a Fiume Szálloda nevet kapta, Fiume városát táviratban értesítették a névadásról.

Andrássy út 44.

Az Andrássy út 44. szám alatt működött a XX. század elejétől kezdve Hannesz József italnagykereskedése, amelyet 1920-ban Giessing Rezső vett át az akkor már 76 éves Hannesztől. A cég ezt követően is korábbi nevén működött tovább. Giessing Rezső 1926-ban kapott engedélyt egy hét szobából, egy előszobából,  egy fürdőszobából, egy konyhából, egy kamrából, két üzlethelyiségből, egy raktárból álló egyemeletes ház építésére. Az épület 2015-ben

Szent István tér 11.

Az első katolikus szlovák telepesek 1747-ben érkeztek Békéscsabára. A gyulai esperességhez és a nagyváradi püspökséghez tartozó egyházközség 1750-ben alakult meg. Kezdetben a plébánia épületében tartották a miséket, majd 1753-ban vályogtemplomot építettek. A kegyúr, Harruckern Ferenc báró 1754-ben földjavadalommal és kegyszerekkel látta el a plébániát. A templomnak 1756-ban már volt orgonája, 1759-ben harangja, 1763-ban pedig harangozóházat vásároltak. Mivel a katolikusok száma folyamatosan nőtt, 1769-ben letették egy új, nagyobb (15 öl hosszú és 5 öl széles), szilárd anyagú templom alapkövét. A három boltszakaszos, Páduai Szent Antalnak (a kegyúr feleségének, Antóniának védőszentje) szentelt templomban először 1771-ben miséztek.

A régi katolikus templom a plébániával

Andrássy út 12.

1928-ban épült fel az Olasz–Magyar Bank székháza az Andrássy úton Münnich Aladár tervei alapján, Bálint Imre mérnök vállalatában.

A bérház 1929-ben. Forrás: Magyar Építőművészet

Szabadság tér 6.

A Békésmegyei Gazdasági Egyesület székházának építésével kapcsolatban némileg ellentmondásosak a források. Fábry Károly és Ádám Gusztáv szerint is 1906-ban épült az emeletes székház az akkori Ferenc József (ma Szabadság) téren. A Békésmegyei Közlönyből azonban az derül ki, hogy a székház emeletesre építéséről csak 1910-ben döntöttek. Az emeleten a kaszinó és az egylet ülésterme foglalt helyet, a földszint egyik oldalát a Békésmegyei Altalános Takarékpénztár vette bérbe, másik oldala pedig gazdasági gépraktár lett. Ádám Gusztáv szerint a volt Zsilinszky Mihály-féle ház emeletesre építésének terveit Wagner József készítette.

A Békés Megyei Gazdasági Egyesület székháza a századelőn

Tompa utca

Az egész Jaminát átszelő Tompa utca a hajdani szőlőskert dűlőjéből alakult ki. Az utcát 1910-ben nevezték el Tompa Mihály költőről [1]. A hosszú utcában ma is több podsztyenás ház áll, azonban ezek közül már csak kettő őrzi eredeti formáját (e kettő azonban az egész városban a legszebbek közé tartozik), a többi kisebb-nagyobb átalakításokon esett át, egy – hosszú idő óta romosan álló – podsztyenás házat pedig nemrég bontottak le. Az utcában álló podsztyenás házak sorsa tehát jól mutatja az egész városra jellemző folyamatot: egyre csökken a száma ezeknek a rendkívül bájos és szép, különleges házaknak.

Tompa utca 7.Tompa utca 7. 2007-ben

Madách utca 17.
Madách utca 30.

Az alábbi két, 2007-es fényképen két podsztyenás házat láthatunk. Mindkét épület a legszebb podsztyenás házak közé tartozott: a sok, átalakításon átesett épülettel szemben homlokzatuk minden részlete eredeti formájában maradt meg.

Madách utca 17. 2007-ben

József Attila utca 1.

Békéscsaba első polgári leányiskoláját a Békéscsabai Nőképző Társulat alapította. Az építkezéshez szükséges telket a város ingyen ajánlotta fel az a mai József Attila utcában. Az iskola terveit Sztraka Ernő városi főmérnök készítette, az épület 1874 és 1875 között épült. Az egykori leányiskola 2016-ban zeneiskolaként

Andrássy út 87.

A vasútállomás építésénél (1858-ban) az idegen munkások részére barakkot kellett építeni; először deszkából, majd egy kisebb vályogépületet emeltek. 1859-ben elhatározták, hogy építenek egy nagyobb vendégfogadót ebédlőteremmel, 3-4 vendégszobával, borivóházat, a vendéglősnek két lakószobát és istállókat, de a vendéglő csak 1862-ben épült fel. 

A Kakas szálloda a két világháború között

1883-ban a régi Kakas vendéglő helyén Sztraka Ernő városi főmérnök  tervei szerint 70000 pengő költséggel épült fel az új, magasföldszintes vasúti vendéglő pincelabirintussal, mely az „Arany Kakas” nevet kapta, azt tartván, hogy a vasút melletti új szálló aranytojásokat fog jövedelmezni a közbirtokosságnak. Az 1883 novemberében megnyílt Arany Kakast Zimányi körösladányi vendéglős üzemeltette.

Podsztyenás ház (Zrínyi utca 38.)

Az 1718-ban Csabára érkező szlovák és magyar telepesek eleinte vesszőből font, sárral kitapasztott házakat építettek (első templomuk is ilyen volt). A XVIII. század közepétől új háztípus, az úgynevezett simléderes vagy sipkás ház jelent meg. E házak már vert vagy vályogfallal épültek, és legfőbb jellemzőjük (amelyről nevüket is kapták) az volt, hogy nádfedelük az utca felé félkörösen erősen előreugrott. A simléderes házak meglehetősen tűzveszélyesek voltak, így az 1830-as évek elején megtiltották építésüket, és a XX. század elejére csaknem teljesen eltűntek.

Andrássy út 71.

A Magyar Műbútorgyár Rt. 1905-ben építette fel üzemét a Vasút utcában (a mai Andrássy úton), a 101-es laktanyával szemben. A részvénytársaságot Reisz Miksa és Porjesz Mihály, az első csabai bútorgyár-tulajdonosok alapították.

A Magyar Műbútorgyár Rt. épülete

Szeberényi tér 1.

Békéscsaba első evangélikus templomát az 1718-ban a Felvidékről érkezett szlovák evangélikusok építették. Ez a templom vesszőből font, sárral tapasztott, paticsfalú, meszelt épület volt, mert úgy gondolták, hogy a nagyon egyszerű templom építését nem akadályozza meg a hatóság. 1723-ban e templom helyén vályogból építettek templomot, amely már téglával volt kirakva, és orgonája is volt.

A Kistemplom 

A most induló Csabai házak blog Békéscsaba műemlékeit és egyéb nevezetes és érdekes épületeit mutatja be.

Nagy örömmel várjuk olvasóink észrevételeit, kiegészítéseit, kiigazításait, valamint bármilyen, Békéscsabát ábrázoló fényképet, különösen a kevésbé ismert részletekről.