Andrássy út - Temető sor A MÁV a húszas évek közepén nagyszabású építkezésekbe kezdett a vasútállomás környékén. A nagy számú vasúti alkalmazott elhelyezésére lakóházak épültek a vasúti szálloda mögött, és ekkor épült az Andrássy út és a Temető sor sarkán a MÁV osztálymérnökségi palota és…

Andrássy út 33. Fábry Károly A csabai nagy árvíz és egyebek című művében (1923) részletes felsorolást ad a város emeletes épületeiről, ezek között említi Krátky György (később Reiner B.) házát, amely [2] szerint az Andrássy út 33. szám alatt állt. A Krátki–Reiner–Fonféder-ház 1950 körül. Forrás:…

Luther utca 6. A Békéscsabai Kisgazdák  Egylete 1929-ben építtette fel székházát az Irányi utca és a Luther utca sarkán, a korábbi, földszintes székház helyén. A tervpályázat nyertese, Bányai András békéscsabai építész neobarokk stílusú épületet tervezett, amely Lipták János vállalkozásában épült…

Berényi út 11. Az oromfal felirata szerint 1862-ben épült ez az előtornácos parasztház. Egyike azoknak a a XIX. század 60–70-es évei között tehetős gazdák megrendelésére épült barokkos homlokzatú, vakolatdíszes oromzatú podsztyenás házaknak (pl. Szlovák Tájház, Meseház, volt Diáktanya), amelyekről…

Andrássy út 67. Iczkovits Lipót Gépáruháza a XX. század első felében a megye egyik legjelentősebb kereskedelmi vállalata volt. A gépkereskedést még 1880-ban Tótkomlóson alapította Iczkovits Lipót. A századfordulótól kezdve Singer varrógépeket, majd mezőgazdasági gépeket forgalmaztak. Az alapító…

Lázár utca 2. Nincsenek pontos adataink arról, hogy mikor telepedtek le Csabán az első zsidók, 1821-ben azonban mr biztosan éltek itt, hiszen a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve ebből az évből származik. Hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, első templomuk pedig 1846-ban épült, majd…

Lenkey utca 15. A XIX. század közepén a Lenkey utcának még csak a József utca és a Dugonics utca közti része volt meg. 1884-re kiépült a Czuczor, illetve a Vörösmarty utcáig, 1920-ra a Körgátig. A Czuczor és a Lipták András utcák közötti szakasz az 1930. évi térképen szerepel először, de még…

Gyöngyös, Fő tér 9. Érdekes tervrajz jelent meg a Magyar Építőművészet 1912. évi 3. számában: Mende Valér terve egy békéscsabai bank számára. Mende Valér (1886–1918) a szecesszió kiváló építésze volt, művészetére a magyar népi építészet mellett a kortárs angol és finn építészek voltak a legnagyobb…

Szent István tér 2. A XIX. század közepéig Békéscsaba egyetlen vendégfogadója a mai Andrássy út és Szent István tér sarkán állt. A nagyvendéglő mindkét utcára nagy kapukkal volt ellátva, földszintes volt. A Fiume szálló napjainkban A régi vendéglő helyén építtette meg 1868-ban a közbirtokossági…

Andrássy út 44. Az Andrássy út 44. szám alatt működött a XX. század elejétől kezdve Hannesz József italnagykereskedése, amelyet 1920-ban Giessing Rezső vett át az akkor már 76 éves Hannesztől. A cég ezt követően is korábbi nevén működött tovább. Giessing Rezső 1926-ban kapott engedélyt egy hét…

Szent István tér 11. Az első katolikus szlovák telepesek 1747-ben érkeztek Békéscsabára. A gyulai esperességhez és a nagyváradi püspökséghez tartozó egyházközség 1750-ben alakult meg. Kezdetben a plébánia épületében tartották a miséket, majd 1753-ban vályogtemplomot építettek. A kegyúr, Harruckern…

Andrássy út 12. 1928-ban épült fel az Olasz–Magyar Bank székháza az Andrássy úton Münnich Aladár tervei alapján, Bálint Imre mérnök vállalatában. A bérház 1929-ben. Forrás: Magyar Építőművészet

Szabadság tér 6. A Békésmegyei Gazdasági Egyesület székházának építésével kapcsolatban némileg ellentmondásosak a források. Fábry Károly és Ádám Gusztáv szerint is 1906-ban épült az emeletes székház az akkori Ferenc József (ma Szabadság) téren. A Békésmegyei Közlönyből azonban az derül ki, hogy a…

Tompa utca Az egész Jaminát átszelő Tompa utca a hajdani szőlőskert dűlőjéből alakult ki. Az utcát 1910-ben nevezték el Tompa Mihály költőről [1]. A hosszú utcában ma is több podsztyenás ház áll, azonban ezek közül már csak kettő őrzi eredeti formáját (e kettő azonban az egész városban a legszebbek…

Madách utca 17. Madách utca 30. Az alábbi két, 2007-es fényképen két podsztyenás házat láthatunk. Mindkét épület a legszebb podsztyenás házak közé tartozott: a sok, átalakításon átesett épülettel szemben homlokzatuk minden részlete eredeti formájában maradt meg. Madách utca 17. 2007-ben

József Attila utca 1. Békéscsaba első polgári leányiskoláját a Békéscsabai Nőképző Társulat alapította. Az építkezéshez szükséges telket a város ingyen ajánlotta fel az a mai József Attila utcában. Az iskola terveit Sztraka Ernő városi főmérnök készítette, az épület 1874 és 1875 között épült. Az…

Andrássy út 87. A vasútállomás építésénél (1858-ban) az idegen munkások részére barakkot kellett építeni; először deszkából, majd egy kisebb vályogépületet emeltek. 1859-ben elhatározták, hogy építenek egy nagyobb vendégfogadót ebédlőteremmel, 3-4 vendégszobával, borivóházat, a vendéglősnek két…

Podsztyenás ház (Zrínyi utca 38.) Az 1718-ban Csabára érkező szlovák és magyar telepesek eleinte vesszőből font, sárral kitapasztott házakat építettek (első templomuk is ilyen volt). A XVIII. század közepétől új háztípus, az úgynevezett simléderes vagy sipkás ház jelent meg. E házak már vert vagy…

Andrássy út 71. A Magyar Műbútorgyár Rt. 1905-ben építette fel üzemét a Vasút utcában (a mai Andrássy úton), a 101-es laktanyával szemben. A részvénytársaságot Reisz Miksa és Porjesz Mihály, az első csabai bútorgyár-tulajdonosok alapították. A Magyar Műbútorgyár Rt. épülete

Szeberényi tér 1. Békéscsaba első evangélikus templomát az 1718-ban a Felvidékről érkezett szlovák evangélikusok építették. Ez a templom vesszőből font, sárral tapasztott, paticsfalú, meszelt épület volt, mert úgy gondolták, hogy a nagyon egyszerű templom építését nem akadályozza meg a hatóság.…

A most induló Csabai házak blog Békéscsaba műemlékeit és egyéb nevezetes és érdekes épületeit mutatja be.Nagy örömmel várjuk olvasóink észrevételeit, kiegészítéseit, kiigazításait, valamint bármilyen, Békéscsabát ábrázoló fényképet, különösen a kevésbé ismert…