Szent István tér 1. Békéscsabán először 1788-ban létesült postaállomás az akkori vásártéren, a Gyulai út külső részén, a Bogár (ma Berzsenyi) utca sarkán. Az első postamester Masztitius Omazta Sámuel volt, és a következő száz évben is az Omazta család tagjai látták el ezt a tisztséget. Omaszta…

Kórház utca 3. A régi kórház - különösen azután, hogy 1899-ben nyilvános kórháznak minősítették - hamar szűkössé vált a város számára, így 1902-ben új, 80–100 ágyas kórházépület emelését határozták el. Az új kórház terveit hamarosan elkészítette Ádám Gusztáv városi mérnök, a belügyminiszter 1903…

Szeberényi tér A protestáns vallás már a középkorban elérte Csabát: a források szerint a középkori falut elnéptelenedése előtt reformátusok lakták, a Csabára érkező szlovák telepesek is református magyarokat találtak itt. Az újonnan érkező szlovákok viszont evangélikus…

Gyulai út 16. A Reök család első, Békéscsabára telepedett tagja Reök Karolina volt, aki Steiner Jakab felesége volt. Steiner Jakab – a ma Omaszta-kúriaként ismert kúria építője – a gróf Apponyi család tiszttartója, a város egyik legvagyonosabb lakója volt. Reök Karolina öccse, Reök István ügyvéd,…

Andrássy út 3. A közbirtokossági testület alapját az 1845-ben megkötött örökváltsági szerződés adta meg: az örökváltsági és a regálevételi szerződést nemcsak az elöljáróság vezetői, de a földesurak kívánságára a lakosság jobbágybirtokosai is aláírták, a szerződések szövege hol Csaba mezővárosát,…

Bajza u. – Urszinyi Dezsőné u. sarka Békéscsabán először 1902-ben alakult harisnyagyár: Schwarz Ábrahám, a gyulai szövőgyár volt műszaki vezetője fordult a városhoz harisnyagyár alapításának kérelmével. Bár volt, aki attól tartott, hogy a gyár létesítése újabb táptalajt ad annak a téves hitnek,…

Szent István tér 3. Biener Bernát és Laszky Jakab már régóta üzemeltették fűszerkereskedésüket a főtéren, a volt Trautmannsdorf-féle házban, amikor 1895-ben emeletes bérház építése mellett döntöttek. Érdekesség, hogy a városháza után (több mint húsz év elteltével) ez volt az első emeletes ház a…

Kossuth tér 4. A mai Kossuth tér az 1860-as években alakult ki: a város 1860-ban döntött arról, hogy a katolikus templom és a Nagytemplom közti épületeket megvásárolja és lebontja, hogy a helyükön központi piacteret alakítsanak ki. A tér katolikus templom felőli végében álló szolgabírói lakot…

Luther utca 14. Ahogy azt korábbi, a neológ zsinagógáról szóló bejegyzésünkben írtuk, Békéscsabán az első zsinagóga 1846-ban épült. 1883-ban a zsidó hitközség két részre szakadt, és a neológ irányzatot követők 1893-ban építették fel a kéttornyú zsinagógát. A szakadás után az ortodoxok ötven fővel…

Szabadság tér 8. Az egykori Ferenc József (ma Szabadság) tér a Szent István tér után, a XX. század elején kezdett városias képet nyerni, emeletes épületekkel kiépülni. Ennek megfelelően számos szecessziós stílusú ház épült a téren. Sajnos ezek közül több értelmetlen bontás áldozatává vált a…

Baross u. 3. Breznyik János, a selmecbányai gimnázium egykori tanára (később igazgatója), akit a szabadságharc után hivatalától megfosztottak, 1855-ben Békéscsabán magánalgimnáziumot nyitott, amely az evangélikus egyház felügyelete mellett működött. Az iskola első igazgatója Mokry Sámuel, a híres…

Baross utca 34. A Szarvasi út és a Baross utca sarkán már 1854-ben állt egy Zöldfa nevű kocsma. A XIX. század végére a régi, rossz állapotú ház megérett a lebon­tásra. Amikor 1900-ban a kocsma leégett, a város új vendéglő felépítését határozta el a romok helyén. Az új Zöld­fa épületének terveit…

Kórház utca 3. A XIX. század első felében a mai Illésházi utcában (akkor Kórház utca) álló, 929. számú épület volt a "helység kórháza". Az új kórház megépülése után a régi kórház megmaradt ispotálynak, így kapta az utca a hangulatos Régi ispotály utca nevet. Az ispotályok eredetileg elhagyott,…

Szeberényi tér A XVIII. század végére a csabai az ország legnagyobb evangélikus gyülekezetévé vált, és a Kistemplom a bővítések ellenére is kicsinek bizonyult. A problémára három javaslat született: az első szerint a község két végén egy-egy új templom épült volna, a második szerint a lebontott…

Szigetvári utca 39, 41, 43. A Szigetvári utca 39., 41. és 43. szám alatt három régi parasztház állt egymás mellett. Az első két ház városképi jelentőségű épületkén volt nyilvántartva az 1950-es években kiadott műemléki nyilvántartásban, amelyből azt is megtudhatjuk, hogy mindkettő 1850 körül épült.…

Szent István tér 10. A Békés című lapban 1884. augusztus 10-én a következő hír jelent meg: „Artézi kút Csabán. Csaba városának képviselő-testülete f.hó 4-én tartott ülésében elhatározta, hogy artézi kutat fúrat, melynek valamint a főutczán levő két városi épületnek emeletes bérlakokul leendő…

Széchenyi utca 9. A Békéscsabai múzeumegyesületet Varságh Béla kezdeményezésére 1899-ben alakították meg. Még abban az évben a belügyminiszter megerősítette az alapszabályokat és 1900 januárjában az egyesület megtarthatta első közgyűlését. Az egyesület fővédnöke Zsilinszky Mihály lett, aki akkor…

Gyöngyösi utca – Rózsa utca sarka A huszadik század első évtizedeiben Jaminában megnőtt a katolikusok lélekszáma, 1930-ban a tízezres lakosságból 1700-an voltak katolikusok. Az itt élők számára nehézséget okozott eljutni a belvárosi plébániára, ezért a Szociális Missziótársulat békéscsabai…

Békéscsaba népi építészeti emlékeiről a legtöbb embernek a podsztyenás házak és a hozzájuk hasonló jellegű parasztházak jutnak eszébe, pedig van egy másik, hasonlóan gazdag és értékes és talán még a parasztházaknál is változatosabb szegmense városunk népi építészetének: a polgárházak. Most induló…

Szabadság tér 10. Fábry Károly ügyvéd, író, publicista 1913-ban építtette fel egyemeletes lakóházát az akkori Ferenc József tér 10. szám alatt. Fábry Károly 1851-ben született Békéscsabán iparos családba. Testvére, Sándor, Békés vármegye al-, majd főispánja volt. A gimnáziumot Csabán és Szarvason…

A Magyar Iparművészet folyóirat 1917. évi 9–10. számában jelent meg Nádai Pál írása Pál Hugó építészről, amelynek érdekes békéscsabai vonatkozása is van. Úri lak terve Békéscsabán (1917)

Botyánszki Pálné utca A mai Botyánszki Pálné utca már a város 1843. évi térképén is szerepel, ekkor már a mai Munkás utcáig kiépült. Mivel a város Kismegyer nevű határrésze felé vezet, később a Megyeri utca elnevezést kapta, majd 1910-ben Sztraka Károly tanítóról nevezték el, aki 1825-től 1863-ig…

József Attila utca 2. A kereskedők egyesülete 1929-ben az akkori Apponyi utcában (a mai József Attila utcában) építette fel székházát Münnich Aladár (az Olasz–Magyar Bank székházának tervezője) és Györgyi Dénes budapesti műépítészek tervei alapján, Lipták János csabai építőmester vállalatában.A…

Irányi utca 14. Békéscsaba első állami elemi népiskolája 1899. szeptember elsején nyílt meg az algimnázium régi épületében (Baross u. 3.), amelyet a város az evangélikus egyháztól vásárolt meg. Kezdetben csak fiú tanulók voltak, de a város kérelmére a minisztérium engedélyezte lányok felvételét.…

Kossuth tér A város területén levő kutak – a Körös-partiakat leszámítva – többé-kevésbé fertőzöttek voltak, és elősegítették különböző járványok terjedését, különösen a hideglelését (amely bármilyen hidegrázással járó betegséget jelenthetett). Alighanem ennek is volt köszönhető, hogy 1885-ben – az…