Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (20) Alpár Ignác (2) Andrássy út (24) Árpád sor (3) art deco (4) átalakított épületek (36) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (5) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (4) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (5) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (31) emlékművek (1) fel nem épült épületek (22) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) gyógyszertárak (1) Gyulai út (4) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (44) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (7) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (6) iskolák (19) Jamina (6) járásbíróság (1) játék (3) Jiraszek Lajos (1) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (8) Kórház utca (4) Körös part (9) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) laktanya (3) Lázár utca (2) liget (3) Lipták János (4) Luther utca (8) Madách utca (1) malmok (3) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (2) műemlékek (33) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) óvodák (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (19) posta (2) Quittner Ervin (3) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (10) szállodák és vendéglők (6) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (10) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (7) villák (5) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Polgárházak XIII. – Ferenc József (Szabadság) tér

2020.05.11. 09:30 - csabaihazak

Címkék: elpusztult épületek Szabadság tér polgárházak

Szabadság tér

A mai Szabadság tér sokáig a városon keresztülhaladó Nagy utca vagy Fő utca része volt. 1884-ben kapta a Gabona tér nevet, mivel a szomszédos piactér részeként itt volt a gabonapiac. A csabaiak általában Búzapiac térnek hívták a teret. 1910-ben Ferenc Józsefről nevezték el, majd 1946-ban kapta mai nevét. Központi fekvése ellenére a szomszédos Szent István térhez képest csak mintegy fél évszázaddal később indult el a tér kiépülése városias, emeletes házakkal. Ekkor, 1910 körül épült fel a Békésmegyei Gazdasági Egylet székháza, a Láng-ház és a Fábry-ház által alkotott szecessziós együttes, valamint velük átellenben a Zsíros-féle ház. A világháború okozta törést követően a folyamat az 1920-as évek közepén folytatódott a Stern és Steinberger cég háza, a Szamek-ház, a Róna-ház, a Guttmann–Prónai-ház építésével vagy emeletesre bővítésével. Bár a Szent István térhez képest jóval kevesebb emeletes ház épült itt, a téren álló földszintes polgárházak közül több is magas színvonalat képviselt, amin a tér központi fekvését figyelembe véve nem is csodálkozhatunk. Ha a történelem nem szól közbe, alighanem fokozatosan folytatódott volna az itt álló polgárházak emeletessé alakítása, a tér bájos, kisvárosias hangulatának megőrzésével: az 1940-es években több ház bővítésének tervei is elkészültek, ezek azonban már nem valósulhattak meg. A II. világháborút követő évtizedekben a tér képe csaknem teljesen megváltozott. A földszintes polgárházak mindegyikét lebontották és három értékes és szép emeletes épület is áldozatául esett az új építkezéseknek, csak a tér páros oldalának északi sarkán álló házsor maradhatott meg. Az 1950-es években épült pártház és lakóházak még leginkább méreteik miatt nem illeszkedtek a tér eredeti képébe, a később épült hatalmas, modern épületek – a rendőrség, a Mezőber irodaháza, a posta – stílusukban is idegenek a történelmi városközpont hangulatától.paratlan.jpgA Szabadság tér páratlan oldala 1950 körül

Az alábbiakban végighaladunk az egykori Ferenc József tér páros, majd páratlan oldalán, és archív felvételek és a rendelkezésünkre álló adatok alapján ismertetjük a tér mára nagyrészt lebontott polgárházait. Felidézzük az egykori lakókat is, a mai Szabadság tér régi házainak tulajdonosai, bérlői között nagy számban találunk olyanokat, akik kiemelkedő szerepet játszottak a város életében.

Andrássy út 2.

A Ferenc József tér és az Andrássy út sarkán állott Bartóky-féle ház számozása szerint az Andrássy úthoz tartozott, de mivel a tér felé is hosszú homlokzattal rendelkezett és így a tér képét is jelentősen befolyásolta, ezt a házat is bemutatjuk felsorolásunkban.vigado.jpgA Vasút utca eleje a Bartóky-házzal 1880 körül

A sarki házban működött a Bartóky-féle vas- és fűszerkereskedés, míg a a csabai takarékpénztár-egyesület meg nem vette Bartóky Lászlótól, hogy ott nyissa meg székházát. A sarki, timpanonnal zárt tengely egy 1900 előtti átépítés során szegmensíves attikafalat kapott. Az épületet 1956-ban bontották le, helyén jött létre a Március 8. tér, amely az új posta felépültéig létezett. bartoky.jpgA sarki Bartóky-ház a2.jpgAz épület Szabadság tér felőli homlokzata 1920 körülAz Andrássy út eleje 1930-ban. Fotó: Fortepan/Szávoszt-Vass Dániel

Ferenc József tér 1.

Az 1. számú Zsíros-ház, amelyről részletesen írtunk már külön bejegyzésünkben, 1912-ben épült emeletesre.zsiros1946.jpgA Zsíros-ház 1946-ban

Ferenc József tér 3.

A 3. sz. alatti ház 1910 előtt a 859. házszámot viselte. Telekfelvételkori tulajdonos Korim János szűcs, Saguly Lajos és Mária, később Krecsmárik Etelka és Komáromi Béla, majd dr. Reisz Miksa orvos. A képeinken szereplő ház építési idejét sajnos nem ismerjük, de alighanem a századforduló környékén épülhetett. Az épületet a középrizalitot koronázó attikafal emelte ki a szokványos polgárházak sorából. A rizalit bal oldalán díszes, kétszárnyú fakapu helyezkedett el. A rizaliton két ablak, a jobb oldalon ikerablakok, mind egyenes záródásúak, gyámköveken nyugvó, erős szemöldökpárkánnyal lezárva. fj3_1.jpgFerenc József tér 3. az 1910-es évekbenfj3_2.jpgSzabadság tér 3. 1950 körülfj3_3.jpgSzabadság tér 3. 1950 körülszt3.jpgA 3. számú ház homlokzatának részlete 1970-ben. Forrás: Békés Megyei Népújság

A ház tulajdonosa, Dr. Reisz Miksa Békéscsabán született 1853-ban. Középiskoláit Békéscsabán, Szarvason és Nagyváradon végezte, egyetemi tanulmányait Bécsben, ahol 1879-ben avatták orvossá. 1888-tól 1927-ig állt Békéscsaba város szolgálatában, 29 évig mint kerületi, később mint ügyvezető községi orvos és tíz éven keresztül mint városi tisztifőorvos. Nevéhez kapcsolódik a békéscsabai közkórház kibővítése is (melynek egy ideig igazgatója is volt) és a Stefánia Szövetség békéscsabai kirendeltségének a megalapítása. A közpályán eltöltött működése elismeréséül a király a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. Az I. világháború kitörésekor a Magyar Vöröskereszt Egylet helyi fiókjának is vezető főorvosa volt. Éveken keresztül alelnöke volt a Békésvármegyei Orvos Szövetségnek. Orvosi működésén kívül sokat foglalkozott kulturális kérdésekkel, alelnöke volt a békéscsabai Múzeum Egyesületnek, majd alapító elnöke, későbben örökös díszelnöke a békéscsabai Auróra zenei, irodalmi és képzőművészeti körnek. Különös szeretettel foglalkozott a gyermekvédelemmel, közismert volt a gyermekek iránti rajongó szeretetéről. 1928-ban hunyt el. 1929 és 1939 között a mai Csaba utca viselte a nevét, ma pedig a Gyóni Géza utcát a Mednyánszky utcával összekötő kis utca őrzi emlékét. 

reisz_miksa.jpgDr. Reisz Miksa arcképe. Forrás: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia

Jogi diplomája megszerzése után édesapja házában nyitotta meg ügyvédi irodáját Dr. Reisz József ügyvéd, aki Békéscsabán született 1883-ban. Középiskoláit Békéscsabán, egyetemi tanulmányait Budapesten és Kolozsváron végezte. Marosvásárhelyen szerzett ügyvédi diplomát. A háború kitörésekor a temesvári hadtestparancsnokság katonai jogügyi képviselőnek nevezte ki, de öt hónapi működése után, mint hadi önkéntes bevonult a cs. és kir. 8. ulánus ezredhez, ahol 30 hónapot töltött harctéri szolgálatban és a forradalom kitörése után szerelt le. A forradalmi időkben hangos royalista érzelmei miatt éles ellentétbe került az akkori Nemzeti Tanáccsal, majd a kommün kitörése után a visszavonuló vörös hadsereg túszként magával hurcolta és a Békéscsabán működő vezetők rendelkezéséből a szolnoki törvényszéki fogházban börtönözték be. A vörös uralom bukása után visszakerült Békéscsabára, ahol a megszálló románok mint tartalékos tisztet, internálták. Ezt követően ügyvédi gyakorlatot folytatott Békéscsabán, a Békésmegyei Kereskedelmi Bank Rt. ügyésze volt. Speciális eredményekkel tárgyalta a békéscsabai és számos Békés megyei földbirtokrendezési és megváltási ügyeket. Kizárólag szülővárosát érintő közügyekben vett részt. Tagja volt Békés vármegye törvényhatósági bizottságának és Békéscsaba város képviselő-testületének.reisz_jozsef.jpgDr. Reisz József. Forrás: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia

Az 1920-as években itt működött Schlésinger József villamossági vállalata, az Elektra. A háború után itt volt a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség székháza.

Az épületet szomszédaihoz hasonlóan az új posta építése előtt bontották le.

Ferenc József tér 5.

Az 5. számú ház 1910 előtt a 860. számot viselte, telekfelvételkori tulajdonos Bagyinka György volt, később Dr. Fáy Samu ügyvéd, majd leánya, Dr. Holländerné Fáy Irén volt a tulajdonos. Szomszédjához hasonlóan a századforduló környékén épülhetett az 5. szám alatti épület, amely a Szabadság tér földszintes polgárházai közül talán a legszebb volt, különlegessége az épület bal oldali rizalitját koronázó saroktorony volt. A téglaborítású homlokzatú épület lizénákkal határolt rizalitján íves záródású ikerablakok, a négytengelyes jobb oldali szárnyon egyenes záródású ablakok voltak, mind fölött háromszög alakú timpanonnal. Az épület gazdagon díszített főpárkánnyal rendelkezett.

fj5_1.jpgAz egykori Fáy–Holländer ház 1950 körülfj5_2.jpgAz egykori Fáy–Holländer ház 1950 körül 

Dr. Fáy Samu csabai ügyvéd (1855–1910) a megyei törvényhatóságnak, a város képviselőtestületének tagja, az izraelita közművelődési egylet elnöke, takarékpénztári igazgató, a színügyi bizottság pénztárosa, az izraelita nőegylet titkára, a központi választmány jegyzője és a képviselőtestület igen sok bizottságának munkás tagja volt. Az 1880-as évek elején öccsével, dr. Fáy Ignác ügyvéddel a Békésmegyei Közlöny tulajdonosa és szerkesztője volt. Minden haladási és igaz ügynek pártfogója és szószólója volt. A Népbank 1891-ben bekövetkezett csődje után Csabán a hitelviszonyok nagyon rosszak voltak, dr. Fáy fáradhatlan igyekezete folytán, az ő vagyoni garanciájával létesült az Aradi Ipar- és Népbank fiókintézete, amivel a mezőgazdaságnak és a kereskedelemnek is nagy szolgálatot tett. 1910-ben budapesti utazása során bekövetkezett váratlan halálát követően az egész városban és a megyében is gyászolták, mert a népszerű és igen keresett ügyvédet mindenütt ismerték, tisztelték, joviális természete miatt szerették. 

Fáy Samu veje, Holländer Lipót ügyvéd 1872-ben született az Arad megyei Csermőn. Középiskoláit Aradon, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Ügyvédi gyakorlatát a fővárosban kezdte és Békéscsabára 1910-ben költözött. 1912-től tagja volt Békéscsaba város képviselő-testületének, igazgatósági tagja a városi villamosműveknek és a Fürdő Rt.-nek. Tagja volt az állandó választmánynak, a színügyi bizottságnak és több ad hoc bizottságnak. A Békéscsabai Takarékpénztár Egyesületnek ügyésze, Békésvármegye törvényhatósági bizottságának is tagja volt és 1912-től a vármegye tb. főügyésze volt. A világháborúban résztvett, mint szkv. százados szerelt le, a harctéren teljesített szolgálataiért több érdemrenddel lett kitüntetve. Igazgatósági és felügyelőbizottsági tagja a város számos közgazdasági vállalatának, ügyésze és választmányi tagja az Aurora Körnek. Élénken bekapcsolódott a Délmagyarországi Baromfi- és Házinyúltenyésztők Egyesületének munkájába. 1936-ban hunyt el. A jó kedélyű, kedves társaságbeli ügyvédet, a csabai társadalom rokonszenves tagját az egész város gyászolta. holl_nder_lipot.jpgDr. Holländer Lipót. Forrás: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia

Érdekességképpen azt is megjegyezzük itt, hogy Holländer Lipót az 1920-as évek végén emeletes bérház építését tervezte az Árpád sor és a Deák utca sarkán, a járásbírósággal szemben. A kétemeletes (a későbbi hirdetések már csak egyemeletes épületről szólnak) bérház földszintjén üzletek, az emeleteken pedig modern, komfortos lakások kaptak volna helyet. A tervezett építkezés ismeretlen okok miatt végül nem valósult meg.

A 30-as években itt működött Bárány Klára női divatszalonja. A háború után egy ideig a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége kerületi csoportjának székháza volt. A házat az új posta építését megelőzően bontották le.fj5-7.jpgA 7. és 5. számú házak 1946 körülpem_felvonulas_101-es_szobornal.jpgFelvonulás a Szabadság téren – háttérben a 7. és 5. számú házak

Ferenc József tér 7.

A 7. számú ház eredetileg a 861. számot viselte. Telekfelvételkori tulajdonos Áchim András volt, Kiss László szeghalmi járási főszolgabíró egy 1928-as visszaemlékezésében említi, hogy Áchim L. Andrással együtt járt az algimnáziumba, és instruktorként egy évig az Áchim-háznál lakott. Az épület építési idejét nem ismerjük, ám kis méretei, dísztelen homlokzata arra engednek következtetni, hogy a tér legrégebbi polgárházai közé tartozhatott. Ezt támasztja alá az is, hogy az 1880-as években készült kataszteri térképen is a későbbivel megegyező alaprajzzal szerepel, vagyis valószínűleg már ekkor is állt a ház. kovacs_kocziszky.jpgAz egykori Áchim–Kovács–Kocziszky-ház 1950 körül

Az épület későbbi tulajdonosa Kovács L. Mihály okleveles gyógyszerész, földbirtokos, takarékpénztári igazgatósági tag lett, aki az 1880-as évek végén érkezett Csabára Nagyszalontáról, miután több alkalommal is engedélyért folyamodott a város negyedik patikájának megnyitására (az engedélyt végül 1895-ben Lőrinczy László kapta meg). Kovács L. Mihály és felesége, Szathmáry Terézia lányát, Kovács L. Terézkét 1905-ben vette feleségül ifj. Kocziszky Mihály csabai földbirtokos, fia, Kovács L. András pedig szintén okleveles gyógyszerész lett, akinek felesége Dr. Parneu Renée gyógyszerész volt. Kovács L. Andrást 1945-től a Ferenc József tér 28. szám alatti II. Rákóczi Ferenc gyógyszertár kezelőjévé nevezték ki. Kovács L. Mihály 1922-ben hunyt el, özvegye 1929-ben a házat eladta lányának, Kocziszky Mihálynénak 18000 pengőért. Kocziszky Mihály Fábián-pusztai földbirtokos, a városi képviselő-testület virilis tagja 1935 júniusában hunyt el. Dr. Gönczy Miklós 1935. május 1 től helyezte át ügyvédi irodáját a Ferenc József tér 10. szám alól Ferenc József tér 7. szám alá, 1936 októberében pedig az ügyvéd feleségül vette Kocziszky Mihály és Kovács L. Terézia leányát, Gabriellát.

Az alacsony ház tér felőli homlokzata négy, egyszerű kerettel ellátott ablakkal épült. A házat 1970 körül, a Mezőber irodaházának építését megelőzően bontották le.

Ferenc József tér 9.9_1.jpgAz egykori Stojanovits–Szalay-ház 1950 körül

A 9. számú ház (korábban 862. szám) telekfelvételkori tulajdonosa Valent András kovács volt, későbbi tulajdonosa Stojanovits Gyula földbirtokos, majd leánya, Szalay Gyuláné Stojanovits Sára.

1926-ban kezdte meg rendelését az épületben Dr. Fenyő Imre orvos, az orr-, torok-, gége- és fülbetegségek szakorvos, ugyanebben az évben helyezte át ide irodáját a Ferenc József tér 20. szám alól a Foncière Általános Biztosító Intézet Békésmegyei Főügynöksége.

1934-ben nyílt meg a házban Schvézner Ferenc vendéglője, étterme és sörcsarnoka. Híres konyha, rendkívül olcsó menü és abonens rendszer, kitűnő borok jellemezték a vendéglőt, ahol minden este zene szólt. A tulajdonos névváltoztatása után a vendéglő is új néven, vitéz Kászonyi Ferenc vendéglőjeként szerepelt.

A tekintélyes polgárház a tér régebbi épületei közé tartozhatott, már az 1880-as években készült kataszteri térképek is a későbbi állapotnak megfelelő alaprajzú épületet mutatnak. Az épület bal szélső tengelyében díszes fakapu állt, ezt leszámítva szimmetrikus volt a homlokzata: a kapu mellett, illetve a jobb szélső tengelyben háromszárnyú, a középső, pilaszterek által határolt szakaszon két-két kétszárnyú ablak, közös szemöldök- és könyöklőpárkánnyal. Mindegyik ablak egyenes záródású volt, emelt szemöldökpárkánnyal, alattuk könyöklőpárkány, mellvédjükben tükör. A pártház felépülte utáni képeken a homlokzati tagozatok már eltűntek az épületről.9_2.jpgAz épület 1955 körül 9_3.jpgAz épület 1955 körül

A háború után a Kisipari Termelő Szövetkezetek Békésmegyei Szövetsége költözött az épületbe, szomszédjához hasonlóan 1970 körül, a Mezőber irodaházának építése előtt bontották le.

Ferenc József tér 11.

A 11. számú ház telekfelvételkori tulajdonosai Drjenyovszki Pál és Zahorán Mária voltak, későbbi tulajdonosok Varga János könyvkötő, majd Dr. Weisz Frigyes ügyvéd és Lamper Pál malmos. fj11.jpgA 11. sz. ház 1950 körül

1913-ban Klein Vilmos lakatos és mérlegkészítő fiókműhelyt létesített a házban (a másik műhely a mai Gyóni Géza utcában volt). A tanácsköztársaság idején itt működött a Békés Vármegyei Szocziálista Párt Hivatalos Közlönye szerkesztősége. 1924-ben Lamper Pál építési engedélyt kapott gazdasági épület emelésére.

Az 1920–30-as évek lakói közül Tomann Ferencnét, dr. Prónay Ernő és dr. Romvári Iván ügyvédeket említik az újságok, Spitzer Irén neccterítőket, függönycsipkéket, betéteket, kész ágyterítőket, függönyöket, valamint ízletes házikosztot hirdetett.

A házat a megyei pártház építése (1952) előtt bontották le.

Ferenc József tér 13.

A 13. (1910 előtt 864.) számú ház telekfelvételkori tulajdonosa Drjenyovszki György volt, későbbi tulajdonosok Batsch (vagy Báts) Ferenc, majd Deutsch Mórné. 1878-ban Haan Béla itt nyitotta meg ügyvédi irodáját. Deutsch Jenő 1942-ben építési engedélyt kapott, hogy a telken kétemeletes, 232 négyzetméter alapterületű bérházat építsen, a szép tervek azonban nem valósultak meg.

A házat szomszédaihoz hasonlóan a megyei pártház építése (1952) előtt bontották le.fj_13-23.jpgA 13–23. számú házak. A kép bal szélén a mai Dózsa György út házai láthatók, a sarkon a Nemzeti Bank épülete, majd a 23. számú sarki Stern-ház, amelyet az emeletes Guttmann–Prónai-ház követ (21. sz.). A mellette levő alacsony épület a 19. számú Neumann-ház, a magasabb, sokablakos, díszesebb homlokzatú a Bakos-ház (17. sz.), majd az alacsony Havran-ház (15. sz.) és a Deutsch-ház (13.sz.)

Ferenc József tér 15.

A korábban 865. számú ház telekfelvételkori tulajdonosa Valastyán András és Mihály volt. Valastyán Mihályról Fábry Károly Csabai élet című könyvében a következőket írta: "Valastyán Mihály szép szál, ideállis kiállítású ember volt, szép fekete bajuszszal, izzó fekete szemekkel, barna olajarccal. Gazdag is volt s ezért vesztek utána a tótleányok. Lakodalma három nap és három éjjel tartott, addig a cigány le nem tette nyirettyüjét. [...] Utóbb egy kissé rosszra fordult a sora, szegény jó Miskának. Talán öntudatlanul, vagy akaratlanul belekeveredett valami kellemetlen criminális históriába, ami vagyonilag is megroppantotta s eladta szép házát Havran Pál asztalosmesternek s a Buzatérről kijebb vonult, szegényebb utcába." Havran Pál és fia, Lajos az 1852-ben alapított Első békéscsabai temetkezési vállalat, épület- és bútorasztalos-műhely tulajdonosai voltak. Az 1930-as években a Magyarországi Magántisztviselők Szövetségének Békéscsabai csoportja is a házban működött. Az épületet 1952 körül bontották le, a pártház építését megelőzően.

Ferenc József tér 17.

Az 1910 előtt 866. számú ház telekfelvételkori tulajdonosa Belanka János volt, későbbi tulajdonosok Belanka György, 1876-ig Chovan Pál, majd Bakos Mátyás. földbirtokos, az 1906-os országgyűlési választásokon Áchim L. András ellenfele. Bakos Mátyás 1899-ben egy szép háromszobás udvari lakást hirdetett a házban konyhával, spájzzal,  fáskamrával, illetve egy kétszobás udvari lakást nagy konyhával és fáskamrával. Az 1930-as években itt működött a Femina fűzőszalon, valamint dr. Molnár György ügyvéd irodája.

Az épület a tér legtekintélyesebb és alighanem legrégebbi polgárházai közé tartozott. Bal szélső tengelyében kapu helyezkedett el, tőle jobbra kilenc egyforma, egyenes záródású, emelt szemöldökpárkánnyal ellátott ablak sorakozott. A szép polgárházat jobb oldali szomszédaihoz hasonlóan 1952 körül bontották le, helyén a pártház áll.

Ferenc József tér 19.

Az eredetileg 867. számot viselő ház telekfelvételkori tulajdonosa Bottyánszki György és Gálik Dóra volt, későbbi tulajdonosok Rasofszky Fülöp földbirtokos, majd lánya, Neumann Manóné, született Raschofszky Matild. Neumann Manó földbirtokos, kereskedő számos vállalat igazgatósági tagja volt, az ő nevéhez fűződik a békéscsabai Áruforgalmi Rt. megalapítása is. Birtoka egyike volt a legtökéletesebben kezelt gazdaságoknak, emellett ő volt az egyik legjobb csabai sakkozó. Veje dr. Korniss Géza kultúrtanácsnok volt. Neumann Manóné 1943-ban építési engedélyt kapott kétemeletes lakóház építésére Lipták János tervei alapján, erre azonban sajnos már nem kerülhetett sor.fj19_2.jpgA 21. számú (emeletes) Prónai-ház, a 19. számú Neumann-ház és a pártház 1960 körül

A háború után itt kapott helyet a Viharsarok Népe, később a Békés Megyei Népújság szerkesztősége. A házat 1970 körül, az új rendőrségi épület felépülte előtt bontották le.

fj19_1.jpgA 19. számú ház bontása. Forrás: Békés Megyei Népújság 26. évf. 36. sz., 1971. február  12.

Ferenc József tér 21.

A 21. számú ház a Guttmann–Prónai-ház volt, amely 1926-ban épült emeletesre, és amelyről részletesen írtunk már külön bejegyzésünkben.szabadsegter.JPGA Guttmann–Prónai-ház

Ferenc József tér 23.

A 23. (korábban 869.) számú ház telekfelvételkori tulajdonosa Kesjár Mátyás volt, később Miklya Pál, majd Stern Ármin tulajdonában volt. Itt működött a Stern Testvérek üzlete és 1926-tól Stern Illésné női divatterme, aki a legkényesebb ízléseknek megfelelően készített a legújabb divat szerint francia és angol szabású ruhákat, utcai és estélyi toaletteket, kosztümöket, kabátokat és köpenyeket. 1936-ban itt nyílt meg a Polgári étterem, amely ételkihordással, menürendszerrel és alacsony árakkal várta vendégeit.13130993_1745049635709218_1404209731472649454_o.jpgMájus 1. a 60-as években. A kép jobb oldalán jól látszik a 23. számú Stern-ház. Forrás: Szabados Roland

1955-ben a Békéscsaba és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet költözött az épületbe a Szabadság tér 18. szám alól, majd a Békéscsaba és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet központi irodája működött itt. A szecessziós jegyeket hordozó, a sarkon oromzattal épült házat 1970 körül, az új rendőrségi épület felépülte előtt bontották le.

Ferenc József tér 2.

Az 1870-ben nyitott Apponyi utca és a Búzapiac tér sarkán 1872-ben Omazta Gusztáv postamester épített házat, és a Gyulai úti postahivatalt ide telepítette át. Itt működött a csabai takarékpénztár egyesület is 1911-ig, amikor a házat Kugel Sándor vaskereskedő és felesége vásárolta meg. Vejük, Róna Gusztáv 1927–28-ban építette fel a ma is látható lakó- és üzletházat, amelyről korábbi bejegyzésünkben írtunk részletesen.

Ferenc József tér 4.

A mai Szabadság tér 4. szám alatti (régen 889. számú) ház telekfelvételkori tulajdonosa Szák Mátyás és Kocsis Judit volt, később Takács Soma asztalos lakott itt, majd dr. Szamek Ignác orvos lett a tulajdonos. Ő építtette a tekintélyes, héttengelyes homlokzatú földszintes házat, amelyet 1927-ben épített emeletesre. A ma a zeneiskolának otthont adó egykori Szamek-házról korábbi bejegyzésünkben írtunk.

Ferenc József tér 6.

A 6. számú ház telekfelvételkori tulajdonosai Jánovszky János és neje, Áchim Ilona voltak, később Zsilinszky Mihály államtitkár, akadémikus. A földszintes épület – ekkor már a Békésmegyei Gazdasági Egyesület székháza – 1910-ben épült emeletesre. A később a Helyőrségi Klubnak otthont adó szecessziós épületről korábbi bejegyzésünkben írtunk.

Ferenc József tér 8.

Az eredetileg 885. számú ház telekfelvételkori tulajdonosai Szák Mátyás és Kocsis Judit voltak, későbbi tulajdonosok Krcsmárik János jegyző és Staszenka János. A ma is álló emeletes házat 1911-ben dr. Láng Frigyes ügyvéd építtette, az egykori Láng-házról korábbi bejegyzésünkben írtunk.

Ferenc József tér 10.

A 10. számot viselő épület a korábban 883. és 884. számú telkek helyén épült, mindegyik telek a Fábry család tulajdonában volt. A ma is álló emeletes, szecessziós stílusú épületet Fábry Károly építtette 1913-ban.

Ferenc József tér 12.

A 12. (korábban 880.) számú ház telekfelvételkori tulajdonosa Kovács János volt, későbbi tulajdonosai Fáy Mór népbanki igazgató (Fáy Samu ügyvéd édesapja), Dr. Povázsay Máté ügyvéd, aki 1904-ben helyezte át ide ügyvédi irodáját, majd 1909-től Weisz Ede. A tekintélyes méretű, hatalmas pincével épült ház építési idejét sajnos nem ismerjük, azonban az 1870-es években az újságok már említik Fáy Mór házát, 1879-ben itt lakott Dr. Reisz Miksa, a város kiváló orvosa. Dr. Luxemburger György sztomatológus 1910-ben Gyuláról végleg Csabára, a volt Povázsay Máté-féle házba helyezte fogorvosi műtermét.

fj12.jpgFerenc József téri részlet az 1910-es évekből. A kép jobb szélén látható a Fáy–Povázsai–Weisz-ház

Itt működött 1927-ig a Hirsch testvérek elektrotechnikai vállalata, itt dolgozott Roth Vilmos mechanikus, dr. Erdélyi Miklós ügyvéd. 1934-ben Dr, Varga Géza ügyvédi irodáját a Ferenc József tér 12. szám alá helyezte át, 1938-ból Szemenyei Lajos divatcipész hirdetéseivel találkozhatunk. Az 1950-es években a Május 1. Tsz borpincéje működött az épületben.

A 12. számú ház utcai homlokzata. Forrás: Bcs. Szabadság téri ingatlanok bontási tervdok., MNL BéML XXIII. 458. c) 47. doboz 1964/5329, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A 12. számú ház metszete és udvari homlokzata. Forrás: Bcs. Szabadság téri ingatlanok bontási tervdok., MNL BéML XXIII. 458. c) 47. doboz 1964/5329, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A 12. számú ház alaprajza. Forrás: Bcs. Szabadság téri ingatlanok bontási tervdok., MNL BéML XXIII. 458. c) 47. doboz 1964/5329, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A tér felőli homlokzat vakolt, festett volt, nyerstégla díszítéssel. Az épületet részben pala, részben hornyolt cserép fedte, a tetőszerkezet négyszelemenes, állószékes volt. A pincék poroszsüveg-boltozattal épültek.

Az épületet jobb oldali szomszédaival együtt az 1960-as évek közepén bontották le, helyükön háromemeletes modern lakóház épült.

Ferenc József tér 14.

Az eredetileg 879. számot viselő ház telekfelvételkori tulajdonosa Ando Mihály és Pál volt, későbbi tulajdonosok Bleyer József és Áchim János szűrszabó, majd Such Albert. Az 1882-es újságokból arról értesülünk, hogy Áchim János háza eladó vagy kiadó, 1898-ban Dr. Pándy István ügyvéd irodáját Déváról B. Csabára, ebbe az épületbe tette át. A ház későbbi tulajdonosa, Such Albert majdnem egy félszázadon keresztül állt a Békés-Csabai takarékpénztár egyesület szolgálatában. Pályáját mint az intézet pénztárnoka kezdte, majd főpénztáros, cégjegyző és igazgató lett. Érdemekben gazdag múlttal rendelkező főtisztviselő szorgalmával, puritánságával, tekintélyével a város közönségének és az intézet igazgatóságának kedvelt és népszerű tagja volt, ki 44 évi eredményei szolgálat után 1917-ben kérte nyugalomba helyezését. A 14. számú házat is az 1960-as évek közepén bontották le.

A 14. számú ház utcai homlokzata. Forrás: Bcs. Szabadság téri ingatlanok bontási tervdok., MNL BéML XXIII. 458. c) 47. doboz 1964/5329, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A 14. számú ház metszete és udvari homlokzata. Forrás: Bcs. Szabadság téri ingatlanok bontási tervdok., MNL BéML XXIII. 458. c) 47. doboz 1964/5329, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A 14. számú ház alaprajza. Forrás: Bcs. Szabadság téri ingatlanok bontási tervdok., MNL BéML XXIII. 458. c) 47. doboz 1964/5329, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára 

szabadsag_ter_paros.jpgA Szabadság tér páros oldala a még meglévő 12–18. számú házakkal

Ferenc József tér 16.

A 16. számú ház (korábban 878.) telekfelvételkori tulajdonosa Michnai Pál csizmadia volt, későbbi tulajdonosok Lőwy Mór, majd Deutsch Simon. 1901-ben Lőwy Béla kiállításon aranyéremmel díjazott szülőktől származó díszgalambokat hirdetett ezen a címen.fj16.jpgAz egykori Lőwy–Deutsch-ház 1960 körülfj16_2.jpgKulich Gyula szobra háttérben a 16. számú házzal

Deutsch Simonnak és feleségének, Lőwy Jankának hat gyermeke volt. A család leghíresebb tagja Tibor, aki 1926–27 körül változtatta meg nevét édesanyja keresztneve után Jankai-Deutschra, majd később Jankai D.-re, illetőleg Jankayra. Jankay Tibor műterme a ház Körösig nyúló gyümölcsöskertjében állt. Testvére dr. Deutsch László orvos volt, aki 1925-ben amerikai tanulmányútról visszatérve orvosi rendelőjét a Ferenc József tér 16 sz. alatt ismét megnyitotta, később azonban végleg Amerikába költözött.

1933-ban ebben az épületben nyílt meg Özv. Schultheisz Jenőné Kóhn Bella női divatszalonja.

A 16. számú ház utcai homlokzata. Forrás: Bcs. Szabadság téri ingatlanok bontási tervdok., MNL BéML XXIII. 458. c) 47. doboz 1964/5329, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A 16. számú ház metszete és udvari homlokzata. Forrás: Bcs. Szabadság téri ingatlanok bontási tervdok., MNL BéML XXIII. 458. c) 47. doboz 1964/5329, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A 16. számú ház alaprajza. Forrás: Bcs. Szabadság téri ingatlanok bontási tervdok., MNL BéML XXIII. 458. c) 47. doboz 1964/5329, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az épületet az 1960-as évek közepén bontották le.

Ferenc József tér 20.

A 20. számú ház (korábban 876.) telekfelvételkori tulajdonosa Michnay János volt, későbbi tulajdonosok Michnay Sándor épület- és bútorasztalos, majd 1899-től az Aradról Csabára került Szihelszky József, a Békésmegyei Közlöny laptulajdonosa, a Corvina nyomda alapítója (1888) így ettől az időtől kezdve a Békésmegyei Közlöny szerkesztősége is itt működött. 1915-től a Corvina nyomda Grúber Dezső nyomdász tulajdonában működött. Turcsányi Pál esztergályos 1882-ben tette át műhelyét a Michnay-házba, Nagy György Lajos pedig 1920-ban helyezte át innen cipészműhelyét a Thurzó utcába. 1921-ben itt működött Szulimán Viktor kereskedelmi vállalata, Dorn István mérnöki irodája, ugyanebben az évben a Szihelszky örökösök eladták a házat. 1923˜ és 1926között itt működött a Foncière Általános Biztosító Intézet Békésmegyei Főügynök­sege. Fischer Adolf autó-motor boltot működtetett az épületben. 1927-ben a Magyar–Francia Biztosító Társaság a Ferenc József tér 20. szám alatt főügynökséget létesített. 1935-ben Kovács Mihály cipészt, 1938-ban Krasznai Mihály úri szabót említik a hirdetések ezen a címen. A 20–22. számú házak helyén álló emeletes házon látható emléktábla tanúsága szerint ezen a helyen állt Perlrott Csaba Vilmos festőművész szülőháza.

 szjo.jpgSzabadság téri részlet. Még álltak a 14–22. számú házak

Ferenc József tér 22.

A 22. számú ház (korábban 874.) telekfelvételkori tulajdonosa Kesjár András és Bagyinka Ilona volt, későbbi tulajdonosok voltak Sz. Kocsis János, Klein Izraelné, Klein Ferenc.

szabadsag_ter_hirado.jpgA Szabadság tér páros oldala 1946 áprilisában. Forrás: A Magyar Kommunista Párt húsvéti nagygyűlése Békéscsabán, Filmhíradók Online

Ferenc József tér 24.

A 24. számú ház (korábban 873.) telekfelvételkori tulajdonosa Mitykó György és Galó Dorottya volt, későbbi tulajdonosok Michnay Sándor, Kohn Hermann, majd Farkas Adolf kocsmáros.  A századfordulón itt volt Tevan Jakab üzlete, aki hangszereket, fegyvereket árult. Az 1930-as években itt működött Csicsely György hentes üzlete. A 24–28-as számú épületekről sajnos eddig nem találtunk fényképet.

Ferenc József tér 26.

A 26. számú ház (korábban 872.) telekfelvételkori tulajdonosa Zahorán János városgazda és neje volt, későbbi tulajdonosok Patay Judit, majd Zahorán János és testvérei. 1880-ban költözött a házba Hegedűs István női műtanító, akinek előbb Szegeden, majd az árvíz folytán Hódmezővásárhelyen volt nők részére szabászati iskolája és gépáruló boltja. A műtanító mindennemű női ruha készítését is vállalta. 1885-ben Semsey Tamásné, aki Székelyföldről érkezett Csabára, itt fehérneművarró és ruhaszabászati intézetet állított fel, a fehérneművarrás és a nőiruha-szabászat terén is a legújabb divatot és rendszert követte és tanítota. Dr. Molnár János 1913-ban nyitotta meg itt ügyvédi irodáját

Ferenc József tér 28.

A 28. számú ház (korábban 871.) telekfelvételkori tulajdonosa Michnay János, későbbi tulajdonosok Laczó András, Laczó Pál, majd Plager Mór pék.

A század elején itt működött a Magyar Élet- és Járadékbiztosító Intézet békéscsabai képviselete. Itt működött Radó Miklós II. Rákóczi Ferencről elnevezett patikája. Radó Miklós 1906-tól volt tulajdonos, 1935-től fiával, Radó Lászlóval kezeltette a gyógyszertárat. A Radó családot 1944-ben deportálták. A gyógyszertárat Gál Béla pályázta és kapta meg, ő volt a tulajdonosa a zsidótörvények hatálytalanításáig. A gyógyszertár 1945. áprilisától zárva volt, majd 1945. októberében Kovács L. András gyógyszerészt nevezték ki a gyógyszertár hatósági kezelőjévé. 1947-ben a gyógyszertárat felleltározták és a Nemzeti Vállalat gondjaira bízták, ekkor 6. számú gyógyszertár néven működött. Kezelője 1950-ig Kovács L. András volt. 

1920-ban Goldstein Ignác zsák-, ponyva-, kötél-, zsineg- és kenderneműraktárt létesített. A Faforgalmi  Rt.-nek ezen a címen volt a Felső-Körös sorra néző fatelepe. Itt volt Lantos Miksa fűszerkereskedő üzlete és Plager Mór sütödéje. A háború után a Községi Kenyérgyár I. számú sütőüzeme működött itt.fjter_1.jpgA Ferenc József tér 1940 körül

Az Szabadság tér századelőn épült emeletes házainak lebontására ma alighanem már mindenki elszomorító, a városképet hátrányosan befolyásoló hibaként gondol. A földszintes polgárházak esetén már nem ilyen egyértelmű a kérdés, hiszen a földszintes házak emeletesre cserélődése (a város más, központi fekvésű területeihez hasonlóan) már korábban megkezdődött és a földszintes házak már kevéssé illettek a fejlődő város főterére, noha közülük több is építészetileg értékes volt (bár a kevés megmaradt fénykép alapján úgy tűnik, akadtak kevésbé értékes házak is). Az 1950-es évektől kezdve emelt épületek azonban nem a városközpont eredeti léptékébe illettek, és – különösen az idő előrehaladtával – stílusukban is egyre kevésbé illeszkedtek a tér eredeti képéhez. Ha a város természetesen fejlődött volna tovább, az értékes polgárházak közül bizonyára egyre több épült volna emeletesre, és ma a Szabadság tér egésze a Szent István térhez hasonló szépségű lehetne.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr1212505923

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.