Garay utca 21. A Garay utca első nevét – Görbe utca – alakjáról kapta, 1910-ben nevezték el Garay János költőről. A város 1971-ben vásárolta meg az utca 21. számú házát, hogy ott szlovák tájházat rendezzenek be. A tájház utcai homlokzata 2016-ban

Szent László u. 17. 1913-ban a kultuszminisztérium elhatározta, hogy Békés megye négy községében 28 új állami elemi iskolát, illetve ugyanennyi tantermet kíván létesíteni, ezekből Békéscsabára 12 esett. A döntés szerint a város alsó és felső végében egy-egy hat tanerős iskolát terveztek. A város…

Kis Tabán utca A Kis Tabán utca már Békéscsaba első, 1851-ben készült hivatalos utcanévjegyzékében is – kis eltéréssel – mai nevén szerepel: akkor Kis Tabányi utcának, később Kistabáni utcának nevezték, 1918-ban Kis-Tabán utcaként szerepel [1]. Az utca a nevét Békéscsaba III. kerületének régi, ma…

Deák utca 2. Az új járásbírósági palota építésével egy időben, 1926-ban, a bírósággal egy telken, a Deák utca vonalában új fogház is épült. A fogház terveit – a járásbírósági palotához hasonlóan – Orbán Ferenc budapesti építész-tanár készítette. A munkálatok a bírósági palota építésével együtt…

Az evangélikus egyház 1942-ben Párkány Simon mérnököt bízta meg az evangélikus temető kapujának tervezésével (forrásaink alapján nem egyértelmű, hogy pontosan melyik temetőről van szó). Párkány mérnök el is készített egy tervváltozatot, azonban azt javasolta a temetőbizottságnak, hogy Ádám Gusztáv…

Árpád sor 4. 1870-ben, a királyi bíróságok szervezésekor Csabát is kijelölték egy királyi járásbíróság székhelyéül. Hosszas keresés után végül a régi városháza épületében találtak megfelelő helyet, amelyet bérbe adtak járásbíróság céljára. 1874-ben, a bérlet lejárta után újra megfelelő helyet…

Új vásártér (Kazinczy utca és Tábor utca sarka) 1845-ben az örökváltság alkalmával a földesúrtól vásárolt, a Gyulai út és a Békési út között elterülő, mintegy 50 holdnyi terület lett a külső vagy állatvásártér. A vásárteret már 1890 körül át akarták helyezni a vasútállomás előtti térre, a…

Hunyadi tér A mai Hunyadi tér helyén a XIX. század második felében még csak egy kis tér létezett az egyházi magtár mögött. A teret 1865-ben a szomszédos központi iskoláról Nagy iskola térnek neveztek el. A mai térnek az Irányi utca felőli oldalán keskeny utca húzódott, a Kalapos utca. A tér többi…

Andrássy út 58. A XIX. század második felében a postai szolgáltatások minőségében hatalmas változást hozott a vasúti közlekedés megjelenése: gyorsabb és biztonságosabb lett a küldemények kézbesítése. Az utasszállító vonatokhoz különleges mozgóposta-kocsikat is  kapcsoltak, amelyekben a postások…

Deák utca 4. A rendelkezésünkre álló források alapján nehéz pontosan megmondani, hogy mikor jelent meg először Csabán a református vallás. A történeti adatok azt mutatják, hogy a környék már egészen korán, a reformáció elején elfogadta az új tanokat. Csaba azonban a katolikus Ábránfy nemzetség…

Kastély utca – Corvin utca A középkori Csaba legjelentősebb épülete az Ábránfy család által emelt kastély volt. Az építés pontos idejét nem ismerjük, azonban valószínű, hogy 1521-ben már állt a várkastély, mivel Ábránfy Péter – a kastély feltételezett építője – egyik levelét Csabáról keltezi. Ez a…

Kiss Ernő utca – Kórház utca Már Csaba 1818-as térképe is jelöli a Körös fölött a mai Kórház utcánál álló hidat. A Széchenyi ligetnél álló fahíd helyén 1879-ben épült fel Sztraka Ernő városi mérnök tervei alapján a 7,5 méter nyílású, 4 méter széles, íves, vaslemeztartós híd a tégla hídfőfalaknak…

Munkácsy utca 4. A mozgókép feltalálása után néhány évvel Békéscsabán is megkezdődtek a filmvetítések. A források sajnos ebben a tekintetben hiányosak, de feltehető, hogy elsőként Csabára is vándormutatványosok hozták el a filmeket. Az első híreket a Békésmegyei Közlöny 1899. január 16-i számában…

A város már igen régen tervezte vásárcsarnok felépítését. 1888-ban Sztraka Ernő városi mérnök elkészítette egy árucsarnok terveit (a tervek sajnos nem ismertek), amely a mai Justh Gyula utcában épült volna, 60 öl hosszan, a vásárcsarnok azonban nem épült fel [1]. Az árucsarnok építése a továbbiakban…

Andrássy út 58. Békéscsabát 1858-ban érte el a vasút, ekkor épült a Tiszavidéki Vasút ma is álló, nemrég helyreállított felvételi épülete. A város fejlődésével, vasúti csomóponttá válásával az épület hamar szűkké vált, és – bár a régi állomásépületet több alkalommal bővítették – az 1920-as évekre…

Derkovits sor 1. Urszinyi Dezső miniszteri titkár, földbirtokos, köztörvényhatósági bizottsági és képviselő-testületi tag 1898-ben építtette fel szép házát a Körös-parton, Szemián Sámuel városi főjegyző házának helyén, Wagner József építőmester tervei alapján.Az egykori Urszinyi-ház 2015-ben

Andrássy út – Trefort utca sarka A békéscsabai Iparos Egylet 1885-ben alakult meg 731 taggal [1,2]. Az ipartestület megalakulásától kezdve fontos feladatának tekintette a szakképzést, mely 1874-től az ipariskolai tanoncképzéssel vált rendszeressé. A testület tagjaiból alakult iskolai bizottság…

Petőfi utca 1. A békéscsabai állami polgári fiúiskolát a község kérelmére a város szülöttjének és akkori országgyűlési képviselőjének, Zsilinszky Mihálynak közbenjárására Wlassics Gyula kultuszminiszter szervezte meg. Az iskola I. osztálya 33 tanulóval Donner Lajos községi polgári leányiskolai…

Andrássy út 58. Magyarország területén az első vasútvonalat - amely Pestet Váccal kötötte össze - 1846. július 15-én nyitották meg. A tervezett vonalak között szerepelt a Pestet Araddal összekötő vasútvonal, amelynek Pest és Szolnok közti szakasza már 1847-ben elkészült. Az eredeti tervek szerint a…

A Dózsa György út már évszázadok óta Békéscsaba egyik fő útvonala: már a középkori falu és az Ábránfyak megerősített kastélya is ezen a környéken helyezkedett el. Már 1851-ben is Fő utcaként, pontosabban annak egyik részeként, majd 1865-ben Nagy utca néven emlegették. 1910-ben Zsilinszky Mihályról…

Mokry Sámuel 1832-ben született a Bács megyei Monostorszegen [1]. A hallei egyetem teológiai karán 1854-ben szerzett diplomát. Először Orosházán lett segédlelkész, majd 1857-ben a békéscsabai algimnáziumban kapott tanári, később igazgatói állást. 1864-ben gazdálkodásba fogott gerendási birtokán, és…

Bartók Béla út 51–53. A békéscsabai egyházak közül - az evangélikus és a katolikus után - időben harmadikként a görögkeleti alakult meg 1820-ban, 624 lélekkel. Ennél már jóval korábban laktak Csabán görögkeleti vallásúak (1744-ben már éltek itt görög családok), a többnyire kereskedelemmel…

Karácsonyi játékunk nagy sikerére való tekintettel újabb játékot hirdetünk. A feladat ezúttal az, hogy a békéscsabai épületek részleteit ábrázoló fényképek alapján fel kell ismerni, melyik épületről van szó. Játékunkkal arra is szeretnénk rámutatni, hogy mennyi érték van városunkban, amelyeket – bár…

Andrássy út 38. A Csabaszabadi gerendási  legelőnek nevezett területen élő Szalay birtokos család tagja, Szalay Sándor az akkori Vasút utca középső szakaszán épített házat 1896-ban. Az épület főhomlokzata 2015-ben

Munkácsy utca 1. Bár Békéscsaba lakossága a XIX. században gyorsan növekedett, és Csaba már 1840-ben városi rangot kapott (amelyet aztán 1849 után el is vesztett), a városképen hosszú ideig alig-alig mutatkozott a település fejlődése: a templomokon kívül nemigen akadt említésre méltó, kiemelkedő…