Szabadság tér 13. A Ferenc József (ma Szabadság) tér 13. szám alatti földszintes ház a Deutsch család tulajdonában állt. Deutsch Jenő 1942-ben kapott építési engedélyt egy kétemeletes, 232 négyzetméter alapterületű bérház felépítésére. A tervező neve sajnos nem szerepel a tervrajzokon. A…

A Szabadság tér Békéscsaba négy térből álló főtér-láncolatának részeként a kezdetek óta fontos szerepet töltött be a város életében. Fontos középületek – több postahivatal, a rendőrség, a zeneiskola, a Békésmegyei Gazdasági Egyesület székháza – és jó néhány elegáns lakóépület épült itt. A város…

Szabadság tér A mai Szabadság tér sokáig a városon keresztülhaladó Nagy utca vagy Fő utca része volt. 1884-ben kapta a Gabona tér nevet, mivel a szomszédos piactér részeként itt volt a gabonapiac. A csabaiak általában Búzapiac térnek hívták a teret. 1910-ben Ferenc Józsefről nevezték el, majd…

Irányi u. 2. Kocziszky Mihály földbirtokos, Csaba egykori bírája 1897 szeptemberében kapott engedélyt, hogy a mai Irányi utca elején egyemeletes, 17 szobás házat építsen. Az épület tervezőjét sajnos nem említik forrásaink. Az 1898 júniusára elkészült ház 2, 3, 4 szobás lakásait a tulajdonos bérbe…

Szentmiklóspuszta, Felsőnyomás 314 A Kondoros és Csaba között félúton fekvő csárda már az első katonai felmérés 1785-ös térképén is szerepel. 1855-ből ismert Fikker György csárdabérlő neve. A hagyomány szerint Rózsa Sándor is gyakran megfordult itt, sőt, a legenda úgy tartja, hogy az épületet…

Luther utca 7. Békéscsaba első magánóvodáját Harsányi Györgyné létesítette „Fröbel-féle gyermekkert” néven, 1866-ban Czeizler Ilona és Lippert János, 1877-ben ismét Lippert János nyitott magán jellegű Fröbel-féle gyermekkertet, utóbbi működtetéséhez már a város is hozzájárult. Ugyanekkor már a…

Vásártér 13–15. – Telep u. 15. Az egykori vásártéren épült malom első, általunk ismert tulajdonosa Bertók Pál. Bár ő 1897-ben már eladásra hirdette a két pár kőre épített, két szitakoptatóval, Marschall-féle locomobillal berendezett, jó karban levő gőzmalmot, az végül haláláig tulajdonában maradt,…

Széchenyi liget A mai Széchenyi liget az 1850-es években, egy korábbi temető helyén jött létre. A ligetet 1860-ban nevezték el Széchenyi Istvánról. A  „városi  mulató erdőcskét” 1865-ben Sztraka Ernő városi főmérnök tervei alapján parkosították, a benne álló első fapavilont az 1888-as  nagy  árvíz…

Egykori Breznyik utca  a kórház területén A XIX. század végén, illetve a XX. század első éveiben épült kórházi épületek hamar szűkké váltak a fejlődő városnak, és már nem feleltek meg a kor növekvő igényeinek, így világossá vált, hogy a csabai kórház bővítésére van szükség. Ádám Gusztáv műszaki…

Irányi utca 10. Békéscsabán az első mozielőadásokat nem sokkal a mozgókép feltalálása után tartották, az első, filmvetítésekről szóló tudósításokat 1899-es hírekben olvashatjuk. Az első előadásokat feltehetően vándormutatványosok tartották a színházban. A lakosság hamar megkedvelte az olcsó, mégis…

Andrássy út 73. A Werner testvérek – Frigyes és Ede – 1924 márciusában (a Rusz testvérekkel egyszerre) kaptak engedélyt, hogy az Andrássy út vasútállomás felőli végéhez közel emeletes lakóházat építsenek. Az építtetőké volt az egyik legjelentősebb békéscsabai építőipari vállalat, a Werner Testvérek…

Szabó Dezső utca 34. A Kovács-malmot Kovács Mátyás 1888-ban alapította, két évvel később fia, Mihály vette át a malom irányítását, majd 1904-ben a malom vezetése ifj. Kovács Mihály kezébe kerül, akinek köszönhető, hogy a vállalat az ország egyik jelentős malomvállalatává fejlődött. Kovács Mihály…

Ligeti sor 16. Nigrinyi János villanytelepi igazgató-mérnök valószínűleg az 1920-as évek második felében építette fel villaszerű házát a Körös partján. A tervezőről, építőről egyelőre sajnos nem találtunk adatot. Az egykori Nigrinyi-villa napjainkban óvodaként Nigrinyi János Mezőberényben…

Gyulai út 18. Tekintélyes méretű, kúriának is beillő polgárház állt egykor a Reök-kúria mellett, a Gyulai út és a ma már megszűnt Breznyik utca (korábban Serház utca, Szegényápolda utca, Kórház utca, később Hámán Kató utca) sarkán. A földszintes, nyolctengelyes homlokzatú házat Bogár Dániel…

Baross u. 1. Régi terve volt a városnak az iparostanonc-iskola méltó elhelyezése. Bár 1901-ben az iskola – amelynek osztályai korábban az elemi iskolákban voltak elhelyezve – az egykori algimnázium épületében állandó otthont kapott, az ezt követő évtizedekben számos terv született egy új épület…

Andrássy út 56. Hosszas tárgyalásokat követően, több tervváltozat elkészülte után 1892–94-ben Jiraszek Lajos aradi építész tervei szerint épült fel a mai Andrássy úton a 101-es gyalogezred Békéscsabára bevonuló részének elhelyezésére gyalogsági laktanya számos épületből álló épületegyüttese,…

A homlokzatok, belső terek díszítésében évezredeken át az építőművészet egyik legfőbb forrása a természet, a növény- és állatvilág volt. Nincs ez másként Békéscsabán sem: a város utcáit járva, a régi épületek homlokzatait figyelve számos motívumot találhatunk, amelyet természeti formák ihlettek.…

Kertész utca 1. A Magyar Államvasutak szegedi üzletvezetősége 1927 második felében határozta el, hogy az új békéscsabai vontatási telepen egy emeletes fűtőházi irodát és vontatási laktanyát épít. A tervek szeptemberben készültek el, az építési engedély megadására vonatkozó kérelmet a tervekkel…

Szeberényi tér Az evangélikus egyház 1926-ban határozott arról, hogy az egyházi könyvkereskedés számára új épületet emeltet a Kistemplom mellett, az utcára néző homlokzattal. Az épület terveit Molnár János építőmester készítette, az építkezést pedig Lipták János vállalata végezte. A földszintes…

Bartos udvar 1. A római katolikus plébánia még az 1920-as években is a régi, földszintes, romló állapotú épületben volt, amely sem az új katolikus templomhoz, sem a Szent István tér egyre városiasabbá váló képébe nem illett. A katolikus egyház régen tervezte, hogy a régi épület helyén bérházat…

Andrássy út 56. Bár az 1889-ben a békéscsabai gyalogsági laktanya tervezésére kiírt pályázaton nyertes Szabados József gyulai építőmester módosított terveit 1891-ben elfogadták, az épület végül mégsem a korábbi bejegyzésünkben ismertetett tervek szerint épült fel. 1892 decemberében újabb tervek…

Deák utca 12. A békéscsabai evangélikus egyház 1927. február 2-án tartott árverésen adta el a Deák utca 10. szám alatt fekvő, 300 négyszögöles kiterjedésű telkét, amelyet Gyucha György kőművesmester és felesége, Sajben Judit vásárolt meg 8640 pengőért. A telken emeletes ház épült; a tervezőről nem…

Dr. Becsey Oszkár utca A mai Dr. Becsey Oszkár utca a Kanálisi szőlők utcáinak első elnevezésekor, 1910-ben kapta első nevét, amikor Perényi Péter koronaőrről, erdélyi vajdáról nevezték el, valószínűleg a reformáció pártfogójaként kaphatott utcanevet Csabán. Az 1918. évi térképen az utca Deák utca…

Korábbi játékainkban Békéscsaba legszebb podsztyenás házát kerestük, teszteltük, hogy olvasóink mennyire ismerik fel Békéscsaba műemlékeit külső vagy belső részleteik alapján, majd megkérdeztük olvasóinkat, Békéscsaba elveszett tornyai, illetve átalakított épületei közül melyiket hiányolják a…

Andrássy út 56. Csaba területén a XVIII. század közepétől folyamatosan állomásozott – elsősorban cseh, német, olasz – katonaság, közlekedési csomópontként pedig a hadgyakorlatok során is sok katona került ide. Csaba elöljáróságának állandó feladata volt az ide beszállásolt, illetve a városon…