Szent István tér 6. Békéscsaba első gyógyszertárát, az Arany Sas patikát a mai Baross utca 1. szám alatt, az akkori Patika utca (ma Eötvös utca) sarkán nyitotta meg 1812-ben Hamaliár György okleveles gyógyszerész. A következő években a tulajdonosok váltakoztak: 1834-ben Majláth Rudolf Mudrony…

A város polgárházait bemutató sorozatunk 14. részében az egykori Alsó tized csaknem felét kitevő, a Bartók Béla utat a Tessedik utcával összekötő utcákon haladunk végig. A mai Bartók Béla út és a Körös által határolt városrész 1910-ig volt a város Alsó tizede, 1910-ben, Békéscsaba kerületi…

Temető sor Az Aradi Ipar- és Népbank a Békéscsabai Takarékpénztárral közösen alapította 1898-ban a Termény- és Áruraktár Rt.-t azzal a céllal, hogy a vasútállomás közelében nyilvános áruraktárat létesítsenek, és ezzel a gabona és más mezőgazdasági termékek kereskedelmét fellendítsék. A Békéscsabai…

Andrássy út 6. 1886 márciusában Murányi Gusztáv aradi származású vendéglős, a csabai Fiume szálloda bérlője megvette a Neumann testvérek aradi cégének a csabai Vasút utcában lévő (azelőtt Stern Károly-féle) házat. Murányi a rozzant házat lebontatta, és a helyére szép, 16 vendégszobával ellátott,…

Andrássy út 40. Fábry Károly [1] szerint az egykor 737. számot viselő telek telekfelvételi tulajdonosa Vandlik János kereskedő volt, később Kristóffy Károly lett a tulajdonos. A Békésmegyei Közlöny már 1878-ban Kristóffy Károly házaként említi az akkor még 737. számot viselő házat, ez azonban még…

Bartók Béla út 12. A mai Bartók Béla út 12. szám alatti épület egykor Újhelyi Ármin terménykereskedőé volt, aki 1877-ben született Tótkomlóson. Középiskoláit Lippán végezte. Pályafutásfát mint magántisztviselő kezdte el. 1905-ben telepedett meg Békéscsabán, mint üzletvezető. 1907-ben önállósította…

Széchenyi liget Az újjátelepült Csaba történetében a legnagyobb csapást az 1831. évi kolerajárvány jelentette. A súlyos hasmenéssel és hányással járó, gyors kiszáradáshoz vezető betegség először Csongrád vármegye, majd Debrecen felől is fenyegette Békés megyét. Bár a megyehatáron kordont húztak, a…

Bánszki utca–Bajza utca A XX. század elején a Körösön túli VI. kerület utcáinak kinyitásával, a megindult parcellázás és az egyre nagyobb számú építkezés következtében a kiszélesített Bánszki utca végén új közúti híd építése vált szükségessé. Ádám Gusztáv tervei alapján a hidat Staitiu János…

Fürjes 555. A Polner család 1662-ben kapott nemességet I. Lipót királytól. A nemességet szerző Frigyes szépunokája, Polner Lajos (1814–1879) Békés vármegyébe telepedett. 1845-ben ügyvéd, a 40-es években alpénztárnok, tiszti ügyész, királyi tanácsos, a Ferencz József-rend lovagkeresztese, később…

Petőfi liget A lebontott katonai épületek helyén kialakult Petőfi ligetet 1882-ben Sztraka Ernő városi mérnök parkosította. Eredeti területe a mainál jóval nagyobb volt: az L alakú terület egészen a mai általános iskoláig ért. Első elnevezése Katona téri kert volt. 1903-ban a képviselő-testülethez…

Munkácsy u. 4. Jaczina István, a Békéscsabai Sertéshizlaló Rt. ügyvezető igazgatója az 1940-es évek elején építtette fel modern stílusú, emeletes házát a Munkácsy utcában. Az 1950-es években az Államvédelmi Hatóság, majd a politikai rendőrség működött az épületben. A ház falán 2016 óta fekete…

Szabolcs utca 22. A Magyar Államvasutak Igazgatóságának Építési és Pályafenntartási Főosztályán 1923-ban készültek el egy négylakásos, kétszobás segédtiszti lakóház tervei. Az építkezés megkezdésére azonban még éveket kellett várni: a MÁV Szegedi Üzletvezetősége 1926-ban hirdetett nyilvános…

Bocskai u. 29. A csabai utcák világítására először 1868-ban állítottak fel ötven petróleumlámpát a forgalmasabb utcákban, ez a szám 1904-ig megháromszorozódott. Tevan Adolf 1893-ban nyújtott be javaslatot Békéscsaba villanyvilágításának kiépítésére, majd Ádám Gusztáv városi mérnök és a városi…

Békési út 52. Martincsek Mátyás szűcsmester, bőrruhakészítő, 1884-ben született, felszabadult 1900-ban. 1908-ban önállósította magát. Az 1924. évi csabai és az 1925. évi debreceni kiállításon díszoklevél kitüntetést, 1926-ban pedig miniszteri és kamarai díszoklevelet kapott. Berényi úti 27. szám…

Az országot, a világot járva néhány helyen váratlan meglepetésként érhet bennünket, hogy lakóhelyünk megszokott épületeihez egészen hasonló, vagy azokkal teljesen azonos épületeket találunk. Ennek persze sokszor egyszerű a magyarázata: számos épület – például vasúti, ipari létesítmények –…

Fényesi út 1. A Veszely csárda első ismert említése 1837-ből származik, feltehető, hogy már ez előtt az időpont előtt létezett. A csárda nevét az egykor a Fehér-Körös partján álló Vesze faluról kapta. Az első ismert bérlő Stern Károly volt 1851-ben, két évvel később Holecska Mihály és családja…

Lenkey utca 12. Békéscsaba első óvodáját Harsányi Györgyné létesítette „Fröbel-féle gyermekkert” néven, 1866-ban Czeizler Ilona és Lippert János, 1877-ben ismét Lippert János nyitott magán jellegű Fröbel-féle gyermekkertet, utóbbi működtetéséhez már a város is hozzájárult. Ugyanekkor már a…

Penza ltp. 27. helyén (régi cím szerint Felső-Körös sor 27.) A későbbi Áchim–Ondroviczky malmot Milyó Mátyás építtette 1873-ban saját portáján, Knack Ernő gépésszel. 1907–08-ban Áchim László (Békéscsaba utolsó bírája, ipartestületi alelnök) és Ondroviczky Pál tulajdonosok több síkszitával,…

Kossuth tér A mai Kossuth tér az 1860-as években alakult ki: miután a csabai vásárok egyre keresettebbek lettek, a piac helyének bővítésére volt szükség. Erre a célra az evangélikus Nagytemplom és a katolikus templom közti terület tűnt a legalkalmasabbnak. Ezen a területen azonban abban az időben…

Kossuth tér Kossuth Lajos kultusza, amely már az 1848–49-es szabadságharc idején elkezdődött, sokat erősödött az abszolutizmus idején; az ellenzéki pártok a kiegyezést követően is tevékenyen ápolták Kossuth népszerűségét. A Kossuth-kultusz különösen erőteljesen jelentkezett az Alföldön. Nem volt ez…

Árpád sor 2/2 A képviselő-testület 1898-ban döntött a Kanálisi szőlők területének kisajátításáról, egy új városrész kialakításának céljából. A századforduló körüli években több új utcát nyitottak és számos új ház épült itt, köztük elegáns polgárházak és villák, utóbbiak közül a legszebbek az Árpád…

Őr utca 14. Bár az első világháború még nem okozott jelentős károkat a településeken, a trianoni békeszerződés során elcsatolt területekről Magyarországra érkezők hajlékkeresése miatt egyre nyomasztóbb lett az országban a lakásínség. Az otthonukból elűzött földönfutók legnagyobb része vasutas vagy…

Orosházi úti felüljáró – Erzsébet híd A mai Bartók Béla út felől évtizedeken át csak a vasúti sínek keresztezésével lehetett Jaminába jutni, ami egyrészt veszélyes volt, másrészt a sorompók leeresztése hosszú várakozást eredményezett a nagy forgalmú úton. Ennek megszüntetésére épült 1906–07-ben a…

Egykori Breznyik utca  a kórház területén Az 1920-as évekre a kórház korábban épült épületei már meglehetősen szűkké váltak. Világossá vált, hogy a csabai kórház bővítésére van szükség. Ádám Gusztáv műszaki tanácsos már 1927 januárjában elkészítette el egy új, 70–80 ágyas kórházépület tervvázlatát,…

Andrássy út 56. A gyalogsági laktanya történetét és épületeit bemutató sorozatunk utolsó részében az épületegyüttes egyik legjelentősebb tagját, a laktanya területét a vasút felől lezáró, az Andrássy útra merőlegesen elhelyezkedő, ma fiúkollégiumként működő egykori tiszti lakóépületet mutatjuk be.…