Luther utca 14.

Ahogy azt korábbi, a neológ zsinagógáról szóló bejegyzésünkben írtuk, Békéscsabán az első zsinagóga 1846-ban épült. 1883-ban a zsidó hitközség két részre szakadt, és a neológ irányzatot követők 1893-ban építették fel a kéttornyú zsinagógát. A szakadás után az ortodoxok ötven fővel megalakították hitközségüket, az imaház kezdetben egy bérelt házban kapott helyet. 1884-től magyar nyelvű iskolájuk volt, mely az imaház bérelt épületében működött. 1885-ben házat vásároltak rituális fürdő számára, és jótékonysági egyesületet alapítottak. 1893-ban telket vásároltak új zsinagógájuk számára, amely a hívek adományaiból, Michnay Sándor békéscsabai építőmester tervei alapján készült el. A zsinagógát 1894. szeptember 28-án avatták fel.Az ortodox zsinagóga

Szabadság tér 8.

Az egykori Ferenc József (ma Szabadság) tér a Szent István tér után, a XX. század elején kezdett városias képet nyerni, emeletes épületekkel kiépülni. Ennek megfelelően számos szecessziós stílusú ház épült a téren. Sajnos ezek közül több értelmetlen bontás áldozatává vált a hatvanas-hetvenes években, szerencsére azonban több épület - kisebb-nagyobb átalakításokkal - épségben megmaradt. Ezek közé tartozik a 8. sz. ház, amelyet Dr. Láng Frigyes ügyvéd építtetett 1911-ben.A Szabadság tér szecessziós házsora középen a Láng-házzal a század elején

Baross u. 3.

Breznyik János, a selmecbányai gimnázium egykori tanára (később igazgatója), akit a szabadságharc után hivatalától megfosztottak, 1855-ben Békéscsabán magánalgimnáziumot nyitott, amely az evangélikus egyház felügyelete mellett működött. Az iskola első igazgatója Mokry Sámuel, a híres búzanemesítő volt, aki 180 ezer koronás vagyonát egy Békéscsabán létesítendő protestáns egyetem alapítására hagyományozta. Az iskola kimagasló igazgatója volt Horváth János, aki 1865-től három évtizeden át vezette a gimnáziumot.Az egykori algimnázium épülete napjainkban

Baross utca 34.

A Szarvasi út és a Baross utca sarkán már 1854-ben állt egy Zöldfa nevű kocsma. A XIX. század végére a régi, rossz állapotú ház megérett a lebon­tásra. Amikor 1900-ban a kocsma leégett, a város új vendéglő felépítését határozta el a romok helyén. Az új Zöld­fa épületének terveit Ádám Gusztáv városi főmérnök készítette el.Az egykori Zöldfa vendéglő épülete. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum, Történeti dokumentáció gyűjtemény, Szekerka-hagyaték. Leltári szám: 90.1.616

Kórház utca 3.

A XIX. század első felében a mai Illésházi utcában (akkor Kórház utca) álló, 929. számú épület volt a "helység kórháza". Az új kórház megépülése után a régi kórház megmaradt ispotálynak, így kapta az utca a hangulatos Régi ispotály utca nevet. Az ispotályok eredetileg elhagyott, beteg szegények ápolására létesült intézmények voltak, amelyeket a XIX. század első felében kezdtek kórházakká átszervezni.

Az új csabai kórház történetéről dr. Bende Albert városi tisztiorvos 1885-ben kézzel írott "B.Csaba városa kórházának és szegények ápoló intézetének történeti vázlata" című írása számol be, amelyet dr. Sonkoly Kálmán 1974-es tanulmánya [1] alapján ismerhetünk meg.

Az 1881-ben épült kórház Sztraka Ernő tervrajzán. Forrás: Bcs. Békéscsaba kórház, szegényház ép. tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 1/1881. VII. 2., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Szeberényi tér

A XVIII. század végére a csabai az ország legnagyobb evangélikus gyülekezetévé vált, és a Kistemplom a bővítések ellenére is kicsinek bizonyult. A problémára három javaslat született: az első szerint a község két végén egy-egy új templom épült volna, a második szerint a lebontott régi templom helyén épült volna fel az új, nagyobb templom. Végül Miletz Mihály lelkész javaslatát fogadták el: a régi templommal szemben épült fel az új Nagytemplom, így a Kistemplom is megmaradhatott, és a gyülekezetnek az építkezés ideje alatt se kellett nélkülöznie a templomot. A két evangélikus templom 2018-ban

Szigetvári utca 39, 41, 43.

A Szigetvári utca 39., 41. és 43. szám alatt három régi parasztház állt egymás mellett. Az első két ház városképi jelentőségű épületkén volt nyilvántartva az 1950-es években kiadott műemléki nyilvántartásban, amelyből azt is megtudhatjuk, hogy mindkettő 1850 körül épült. A szomszédaival egyidős 43. sz. ház pedig [1] szerint műemléknek nyilvánított épület volt.

A Szigetvári u. 39. sz. ház utcai homlokzata. Kép forrása: Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Fotótár 27349

Szent István tér 10.

A Békés című lapban 1884. augusztus 10-én a következő hír jelent meg: „Artézi kút Csabán. Csaba városának képviselő-testülete f.hó 4-én tartott ülésében elhatározta, hogy artézi kutat fúrat, melynek valamint a főutczán levő két városi épületnek emeletes bérlakokul leendő felépítési költségeire, úgyszintén a főtérnek kikövezésére százezer forintot szavazott meg. Ezen összeg kölcsön útján lesz fedezve, melyet – számítás szerint – a bérházak jövedelméből nyolczvan év alatt törlesztenek. A kölcsön felvételének kérdése elkeseredett hosszú vitát provokált a gyűlésen, s utoljára is névszerinti szavazás útján döntetett el; érdekes, hogy mellette és ellene egyformán voltak szavazatok s a kölcsön felvételét az elnöklő bíró Zsíros Mihály szavazata  döntötte el."Az egykori bérház a századfordulón

Széchenyi utca 9.

A Békéscsabai múzeumegyesületet Varságh Béla kezdeményezésére 1899-ben alakították meg. Még abban az évben a belügyminiszter megerősítette az alapszabályokat és 1900 januárjában az egyesület megtarthatta első közgyűlését. Az egyesület fővédnöke Zsilinszky Mihály lett, aki akkor vallás- és közoktatásügyi államtitkár volt, az elnök Varságh Béla, az alelnök dr. Reisz Miksa, a múzeum igazgatója pedig Bálás Ádám lett. A vezetők között számos, a város történetéből jól ismert név található, többek között Rell Lajos, Réthy Béla, id. Rosenthal Ignác, Sztraka Ernő, Urszinyi Dezső, dr. Wagner Dániel.A múzeum az 1910-es években. Forrás: Rell Lajos: A békéscsabai Múzeum: története, épületének és gyüjteményeinek leirása [3]

Gyöngyösi utca – Rózsa utca sarka

A huszadik század első évtizedeiben Jaminában megnőtt a katolikusok lélekszáma, 1930-ban a tízezres lakosságból 1700-an voltak katolikusok. Az itt élők számára nehézséget okozott eljutni a belvárosi plébániára, ezért a Szociális Missziótársulat békéscsabai szervezetéhez fordultak segítségért, hogy egy kis kápolnát kapjanak, és így vasár- és ünnepnaponként misét hallgathassanak. A nehéz gazdasági viszonyok között azonban a kormányzó nem javasolta az építkezés megkezdését, és az apátplébános, akinek e két belvárosi bérpalota építése sok gondot okozott, szintén az templomépítés jobb időkre halasztását javasolta. Végül mégis sikerült előteremteni a szükséges pénzt: a missziótársulat dr. Berényi Antalné világi elnök vezetésével téglagyárosoktól 10000 téglát, homokbánya-tulajdonostól hat vagon homokot, ingyen tervezőt, sok ingyen munkást szerzett. Egy úrinő 2000 pengős oltár építését vállalta el. Az építkezést az apátplébános is jóváhagyta, maga jelölte ki a templom helyét a mai Rózsa és Gyöngyösi utcák sarkán. A jaminai Jézus Szíve katolikus templom

Békéscsaba népi építészeti emlékeiről a legtöbb embernek a podsztyenás házak és a hozzájuk hasonló jellegű parasztházak jutnak eszébe, pedig van egy másik, hasonlóan gazdag és értékes és talán még a parasztházaknál is változatosabb szegmense városunk népi építészetének: a polgárházak. Most induló sorozatunkban ezeket az épületeket mutatjuk be.Gazdagon díszített homlokzatú polgárház a Becsey Oszkár utcában

Szabadság tér 10.

Fábry Károly ügyvéd, író, publicista 1913-ban építtette fel egyemeletes lakóházát az akkori Ferenc József tér 10. szám alatt. Fábry Károly 1851-ben született Békéscsabán iparos családba. Testvére, Sándor, Békés vármegye al-, majd főispánja volt. A gimnáziumot Csabán és Szarvason végezte, majd jogi tanulmányokat folytatott Eperjesen. Az ügyvédi vizsgát 1873-ban tette le, ezt követően ügyvédi irodát nyitott Csabán. Hamarosan a politikai életbe is bekapcsolódott, és mind helyi, mind országos szinten számottevő politikai szereplővé vált. 1905-ben a gyomai választókerületben lett képviselő a 48-as Függetlenségi Párt tagjaként. Közéleti tevékenységéért 1908-ban nemességet kapott. 1910-ben elhagyta az ügyvédi pályát, s ettől kezdve csabai és köröstarcsai birtokainak jövedelméből élt. Fiatal korától kezdve számos tárcát, politikai cikket írt. Egyetlen fia elvesztése után visszavonultan élt, és történeti tanulmányokban örökítette meg Békéscsaba történelmét. Az 1921-ben megjelent A csabai nagy árvíz és egyebek, az 1923-ban kiadott Tallózás Csaba múltjából és az 1924-ben született Csabai élet című munkái nagyszerű források a város történelme iránt érdeklődők számára. A Polgári Kör elnökeként sokat tett a csabai polgárság összefogásáért. Békéscsabán 1992-től utca őrzi emlékét.A Fábry-ház az 1910-es években

A Magyar Iparművészet folyóirat 1917. évi 9–10. számában jelent meg Nádai Pál írása Pál Hugó építészről, amelynek érdekes békéscsabai vonatkozása is van. Úri lak terve Békéscsabán (1917)

Botyánszki Pálné utca

A mai Botyánszki Pálné utca már a város 1843. évi térképén is szerepel, ekkor már a mai Munkás utcáig kiépült. Mivel a város Kismegyer nevű határrésze felé vezet, később a Megyeri utca elnevezést kapta, majd 1910-ben Sztraka Károly tanítóról nevezték el, aki 1825-től 1863-ig tanított Békéscsabán. 1842-ig a központi iskolában, majd 1842-től a felsőtabáni iskolában a mai Botyánszki utca és a Lenkey utca sarkán. Ezt az iskolát a  csabaiak sokáig Sztraka-iskolaként ismerték, ezért is nevezték el az iskola utcáját a tanítóról. Az utca 1962-ben kapta mai nevét. A legutóbbi utcanévváltozások nem érintették ezt az utcát, noha kiváló alkalom lett volna megemlékezni a Békéscsaba történetében fontos szerepet játszó Sztraka Ernő városi mérnökről.

Botyánszki Pálné utca 3. 2013-ban

József Attila utca 2.

A kereskedők egyesülete 1929-ben az akkori Apponyi utcában (a mai József Attila utcában) építette fel székházát Münnich Aladár (az Olasz–Magyar Bank székházának tervezője) és Györgyi Dénes budapesti műépítészek tervei alapján, Lipták János csabai építőmester vállalatában.A Kereskedők Háza 1930 körül

Irányi utca 14.

Békéscsaba első állami elemi népiskolája 1899. szeptember elsején nyílt meg az algimnázium régi épületében (Baross u. 3.), amelyet a város az evangélikus egyháztól vásárolt meg. Kezdetben csak fiú tanulók voltak, de a város kérelmére a minisztérium engedélyezte lányok felvételét. Így az első tanév 110 fiú és 118 lány tanulóval indult meg. A következő tanévben külön leányiskola indult, amely két bérelt épületben működött. A tanulók létszáma egyre emelkedett, ezért a város 1902-ben Ádám Gusztáv és Zamecsnik Sándor tervei alapján új, emeletes épületet emeltetett az Irányi utcában 12 tanteremmel, 86 ezer pengő költséggel. Az új iskolaépületben az 1902-1903-as tanévben kezdődött el az oktatás 256 fiú és 309 leány tanulóval. Az I. világháború alatt az épületben katonai kórház működött.

Kossuth tér

A város területén levő kutak – a Körös-partiakat leszámítva – többé-kevésbé fertőzöttek voltak, és elősegítették különböző járványok terjedését, különösen a hideglelését (amely bármilyen hidegrázással járó betegséget jelenthetett). Alighanem ennek is volt köszönhető, hogy 1885-ben – az elnöklő bíró döntő szavazatával – a képviselő-testület elhatározta, hogy a Kossuth téren artézi kutat fúrat. Az ellenzők attól féltek, hogy a kút közelsége miatt a Nagytemplom össze fog omlani. A kútfúrás munkájára többen is pályáztak, köztük a híres Zsigmondy Vilmos mérnök unokaöccse, Zsigmondy Béla is. Végül Gold János kútfúró mester ajánlatát fogadták el, noha Zsigmondy is ugyanakkora árral pályázott, de Zsigmondy azt is kérte, hogy a fúrás jó eredménye esetén a nyerendő vízmennyiséghez mért szerény jutalmat is kapjon.A halászlányos kút

Szent István tér 4.

A régi városháza épülete 2014-ben

Csaba első elöljárósági épülete, amely a többi parasztháztól semmiben sem különbözött, 1730-ban már állt a mai Szent István téren. Ennek a helyén 1785-ben épült vert falú, nádfedeles községháza, majd ennek lebontása után  1828-ban a földszintes, téglafalú, zsindelyfedésű városháza kilenc szobával, konyhával, kamrával, alatta nagy pincével, amelyet részben a népszerű Buksz kocsma foglalt el.

Szabadság tér 18.

Különleges szecessziós polgárház épült 1922-ben a Szabadság tér (akkor Ferenc József tér) 18. szám alatt. Az egyemeletes épületet a Stern és Steinberger gabonakereskedő cég építtette. 1924-ben további két lakás építésére kaptak engedélyt. A ház a cég központjaként és üzletként is szolgált, később a Békéscsabai Áruforgalmi Rt. irodájának adott otthont. Az emeleten Steinberger Imre tulajdonostárs lakott családjával.Az épület az ötvenes években

Szabadság tér 2.

Az Apponyi utcát – a mai József Attila utcát – 1870-ben nyitották meg az egykori tiszttartói lak helyén. Az új utca és az akkori Búzapiac tér (hivatalosan Gabona tér, a mai Szabadság tér) sarkán 1872-ben Omazta Gusztáv postamester épített házat, és a Gyulai úti postahivatalt ide telepítette át. Itt működött a csabai takarékpénztár egyesület is 1911-ig, amikor a házat Kugel Sándor vaskereskedő és felesége vásárolta meg. Vejük, Róna Gusztáv 1927–28-ban építette fel a ma is látható lakó- és üzletházat.Az épület a harmincas években. A kép különlegessége, hogy megfigyelhetőek rajta az eredeti, szép kirakatok

Sorozatunk előző részében bemutattuk  a Berényi út 11. szám alatt álló podsztyenás házat, mai bejegyzésünkben pedig a Berényi út többi – részben lebontott, részben ma is álló – népi építészeti emlékét ismertetjük. A régi képeken szereplő épületek házszámai közül néhány bizonytalan.

Berényi út 9.

Sisa Béla Békés megye műemlékei című könyvében szerepel az itt látható rajz – minden bizonnyal hibás házszámmal, a valódi házszámot azonban nem sikerült beazonosítanunk, mivel a ma álló, illetve a rendelkezésünkre álló régi felvételeken szereplő házak közül egyikkel sem mutat hasonlóságot. Talán olvasóink rendelkeznek további információval az épületről.

Berényi út 9. (?) Forrás: Sisa Béla: Békés megye műemlékei

Póstelek

Póstelek 1838-ban (gróf Wenckheim (II.) Ferenc halála után) a család gyulai grófi ágát megalapító Wenckheim (IV.) József Békés vármegyei alispán tulajdonába került, akinek halálával fiára, Wenckheim Gyula Békés megyei aljegyzőre szállt a birtok. Ő 1876-ban nagybátyjának, a család ifjabb grófi ágának gerlai ágát megalapító Wenckheim (I.) Károly huszár kapitánynak adta el a birtokot. Az ő 1891-ben bekövetkezett halála után fia, Wenckheim Frigyes lett az akkoriban Dobozhoz tartozó birtok ura. A gróf, aki a szabadkígyósi kastélyban lakott, 2682 kataszteri holdnyi pósteleki birtokát folyamatosan fejlesztette: levezették a belvizet, cselédlakásokat, istállókat, gazdasági épületeket, gőzmalmot, iskolát építettek. A birtokon fácán- és szarvasmarha-tenyésztés folyt. A hagyomány szerint hozományként került az uradalom 1895-ben a gróf második lányának, sárvár-felsővidéki gróf Széchényi Antalné Wenckheim Krisztinának a birtokába. A kastély felépítéséről a Vállalkozók Lapjának 1905. évi száma ad hírt, e szerint a grófné megbízásából épült a kastély (a hagyomány szerint a grófné és férje számára Wenckheim Frigyes építtette a kastélyt). Az alábbiakban Fekete J. Csaba Tények és hipotézisek Siedek Viktor bécsi építész magyarországi működéséhez a gróf Károlyi, Wenckheim és Széchenyi családok szolgálatában című tanulmányának [2] és Virág Zsolt Magyar kastélylexikonjának [1] segítségével áttekintjük a kastély történetét és bemutatjuk a kastély épületét.

A pósteleki kastély főhomlokzata

Hunyadi tér – Justh Gyula utca

A Békésmegyei Közlöny 1903 májusában számolt be a csabai munkásotthon építésének tervéről: "A csabai munkásotthon az egyetlen ilyen vidéki intézmény lesz, amikor a közeljövőben megvalósul. Az épület tervei elkészültek, az építés költsége mintegy 18 000 koronát igényel. A község a munkásotthon fenntartásához évi 1200 korona államsegélyt igényel a földművelésügyi minisztériumtól."A munkásotthon az 1910-es években

Dózsa György út 1.

1910-ben az Osztrák-Magyar Bank tíz új bankfiók létesítését határozta el Magyarországon. Békéscsaba és a megyeszékhely Gyula között nagy versengés indult a Békés megyei bankfiók elnyeréséért. A bank és a pénzügyminisztérium végül a várható forgalom nagysága alapján Békéscsaba mellett döntött, így épülhetett fel 1912–13-ban a mai Dózsa György út és a Bartók Béla út sarkán a bankfiók. 

Az Osztrák-Magyar Bank épülete az 1910-es években

Szent István tér 5.

A városháza melletti telken egykor az urasági vadász háza állt, amelyet később Seiler Mátyás vásárolt meg, és ott mészárszéket működtetett. Halála után fia, Seiler Elek főszolgabíró sokszor kínálta a községnek 17000 forintért a városháza telkének kibővítéséül, de a község vezetője nem akart többet adni 16000 forintnál. Efelett éveken át elkötekedtek egymással, végre is megvette 17000 forintért Weisz Móritz és felépítette rá kétemeletes nagy házát [1], ahogy a korabeli Békésmegyei Közlöny tudósított róla: "nem azért, hogy a földszinti ablakokból szép felesége a Fiume szálló előtti ifjú publikumon legeltesse bájos fekete szemeit, hanem hogy jó áron üzleteknek kiadhassa a földszintet".A Weisz-bérház az 1910-es években