Luther utca 7. Békéscsaba első magánóvodáját Harsányi Györgyné létesítette „Fröbel-féle gyermekkert” néven, 1866-ban Czeizler Ilona és Lippert János, 1877-ben ismét Lippert János nyitott magán jellegű Fröbel-féle gyermekkertet, utóbbi működtetéséhez már a város is hozzájárult. Ugyanekkor már a…

Széchenyi liget A mai Széchenyi liget az 1850-es években, egy korábbi temető helyén jött létre. A ligetet 1860-ban nevezték el Széchenyi Istvánról. A  „városi  mulató erdőcskét” 1865-ben Sztraka Ernő városi főmérnök tervei alapján parkosították, a benne álló első fapavilont az 1888-as  nagy  árvíz…

Egykori Breznyik utca  a kórház területén A XIX. század végén, illetve a XX. század első éveiben épült kórházi épületek hamar szűkké váltak a fejlődő városnak, és már nem feleltek meg a kor növekvő igényeinek, így világossá vált, hogy a csabai kórház bővítésére van szükség. Ádám Gusztáv műszaki…

Baross u. 1. Régi terve volt a városnak az iparostanonc-iskola méltó elhelyezése. Bár 1901-ben az iskola – amelynek osztályai korábban az elemi iskolákban voltak elhelyezve – az egykori algimnázium épületében állandó otthont kapott, az ezt követő évtizedekben számos terv született egy új épület…

Bajza utca – Urszinyi Dezsőné utca – Thurzó utca találkozása 1914-ben Békéscsabán két elemi iskola is épült, egyik a Szent László, másik a Révai utcában, mindkettő Ádám Gusztáv városi mérnök tervei alapján. Az utóbbi iskola helyszínének kijelölésénél fontos szempont volt, hogy a hatodik kerület, a…

Luther utca – Kis Tabán utca sarka Ahogy korábbi bejegyzésünkben írtuk, az iparosiskola, illetve iparosotthon építése még sokáig napirenden maradt azután is, hogy az iparostanonc-iskola 1901-ben az algimnázium egykori épületébe költözött. 1903-ban előbb Ádám Gusztáv városi mérnök, majd Nagy Virgil,…

Gyulai út 18. A fertőző betegek pavilonja 6 szobával 16 ággyal 1910-ben épült fel Ádám Gusztáv városi mérnök tervei szerint a városi közkórház mögötti területen, 23 ezer korona költséggel, facement fedéllel. A szimmetrikus épület egyik oldalán a női, másik oldalán a férfi osztály kapott helyet,…

Gyulai út 18. Az 1860-as években épült szegényház állapota a XX. század elejére igencsak leromlott: düledező, rozzant épület volt, amely már semmiképp sem volt megfelelő a kor igényeinek. A szegényház ekkoriban húsz–harminc lakónak adott otthont. Az épület állapotára való tekintettel a város…

Luther utca – Kis Tabán utca sarka Bár 1901-ben, a gimnázium új épületbe költözése után az iparostanonc-iskola – amelynek osztályai korábban az elemi iskolákban szétszórva voltak elhelyezve – az egykori algimnázium épületében állandó otthonra lelt, az iparosiskola és tanoncotthon építése még…

Kölcsey u. 27. A korábbi bejegyzésünkben bemutatott Szent László utcai elemi iskolához hasonlóan az egykori Révai utcai elemi iskola is a kultuszminisztérium 1913-as döntésének köszönhette létrejöttét, mely szerint a minisztérium Békés megye négy községében 28 új állami elemi iskolát, illetve…

Régi vásártér (Dobozi út) Urszinyi Dezső miniszteri titkár, földbirtokos, köztörvényhatósági bizottsági és képviselő-testületi tag 1898-ban építtette fel szép házát a Körös-parton, Szemián Sámuel városi főjegyző házának helyén, Wagner József építőmester tervei alapján. A házat építtető Urszinyi…

Szent László u. 17. 1913-ban a kultuszminisztérium elhatározta, hogy Békés megye négy községében 28 új állami elemi iskolát, illetve ugyanennyi tantermet kíván létesíteni, ezekből Békéscsabára 12 esett. A döntés szerint a város alsó és felső végében egy-egy hat tanerős iskolát terveztek. A város…

Az evangélikus egyház 1942-ben Párkány Simon mérnököt bízta meg az evangélikus temető kapujának tervezésével (forrásaink alapján nem egyértelmű, hogy pontosan melyik temetőről van szó). Párkány mérnök el is készített egy tervváltozatot, azonban azt javasolta a temetőbizottságnak, hogy Ádám Gusztáv…

Kórház utca 3. A régi kórház - különösen azután, hogy 1899-ben nyilvános kórháznak minősítették - hamar szűkössé vált a város számára, így 1902-ben új, 80–100 ágyas kórházépület emelését határozták el. Az új kórház terveit hamarosan elkészítette Ádám Gusztáv városi mérnök, a belügyminiszter 1903…

Andrássy út 3. A közbirtokossági testület alapját az 1845-ben megkötött örökváltsági szerződés adta meg: az örökváltsági és a regálevételi szerződést nemcsak az elöljáróság vezetői, de a földesurak kívánságára a lakosság jobbágybirtokosai is aláírták, a szerződések szövege hol Csaba mezővárosát,…

Baross utca 34. A Szarvasi út és a Baross utca sarkán már 1854-ben állt egy Zöldfa nevű kocsma. A XIX. század végére a régi, rossz állapotú ház megérett a lebon­tásra. Amikor 1900-ban a kocsma leégett, a város új vendéglő felépítését határozta el a romok helyén. Az új Zöld­fa épületének terveit…

Irányi utca 14. Békéscsaba első állami elemi népiskolája 1899. szeptember elsején nyílt meg az algimnázium régi épületében (Baross u. 3.), amelyet a város az evangélikus egyháztól vásárolt meg. Kezdetben csak fiú tanulók voltak, de a város kérelmére a minisztérium engedélyezte lányok felvételét.…

Szent István tér 4. A régi városháza épülete 2014-ben Csaba első elöljárósági épülete, amely a többi parasztháztól semmiben sem különbözött, 1730-ban már állt a mai Szent István téren. Ennek a helyén 1785-ben épült vert falú, nádfedeles községháza, majd ennek lebontása után  1828-ban a…

Hunyadi tér – Justh Gyula utca A Békésmegyei Közlöny 1903 májusában számolt be a csabai munkásotthon építésének tervéről: "A csabai munkásotthon az egyetlen ilyen vidéki intézmény lesz, amikor a közeljövőben megvalósul. Az épület tervei elkészültek, az építés költsége mintegy 18 000 koronát…

Szent István tér 2. A XIX. század közepéig Békéscsaba egyetlen vendégfogadója a mai Andrássy út és Szent István tér sarkán állt. A nagyvendéglő mindkét utcára nagy kapukkal volt ellátva, földszintes volt. A Fiume szálló napjainkban A régi vendéglő helyén építtette meg 1868-ban a közbirtokossági…