Andrássy út 23.

1885-ben építtette Michnay Miklós emeletes házat épített a Vasút utcán, a Köteles és a Benkő utca (a mai Kinizsi, ill. Mednyánszky utca) között. Az épületben működött Michnay fűszer-, gyarmat- és rövidáru-kereskedése, és ide költözött Petrányi Gyula üzlete is, akinek árui között "konyhai faedények, bádogneműek, madárházak, kosárneműek, serteáruk, seprők, játékszerek, rosták és sziták" szerepeltek. A Békésmegyei Közlönyben megjelent hirdetések alapján tudjuk, hogy a század végén Michnay Gusztáv vásárolta meg az épületet Michnay Miklós özvegyétől, és többek között az ő temetkezési intézete és sírkőraktára, valamint az Első Magyar Gazdasági Gépgyár Rt. vezérképviselete működött itt. Később Weisz Fülöp tulajdonába került a ház. Az egykori Michnay-ház Varga Gy. felvételén. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum Történeti gyűjteménye, Szekerka-hagyaták, leltári szám: 90.1.647

Szabolcs utca

A Szabolcs utca – pontosabban mindössze annak a mai Lipták András utca és a Szarvasi út közötti szakasza – Kenderes utca néven 1865-ben jelent meg a város térképén, akkor még csak négy ház állt itt. Régi nevét a város nyugati szélén elterülő kenderföldekről kaphatta. Az 1884-es térképen Kender utca néven már az Ihász utcáig bejelölik az utcát, de ezen a szakaszon egyetlen ház sem állt. Az Ihász és az Őr utcák közti szakaszt csak 1929-ben nyitották meg. Mai nevét 1910-ben kapta, a honfoglaló magyarság, majd a kalandozások egyik vezéréről.

A Szabolcs utcában két deszkaoromzatos podsztyenás ház maradt fenn napjainkig, mindkettő eredeti formájában, teljes szépségében. Szerencsére mindkét épület állapota jónak mondható. Bár jelenleg egyik épület sem áll védelem alatt, reméljük, sokáig megmaradnak mai szépségükben.Szabolcs u. 47. 2015 tavaszán

Andrássy út 19.

Egy évvel a Weisz-féle ház felépülte után, 1903-ban újabb városias épülettel szépült Csaba főutcája: egy sarokkal arrébb, a Vasút utca és a Köteles utca (a mai Andrássy út és Kinizsi utca) sarkán, a Michnay-ház közelében Vidovszky László, a dobozi Wenckheim-uradalom intézője építtetett emeletes házat. Az épület tervezőjéről sajnos nincs adatunk. Az emeleten lakások, a földszinten üzletek – az építés utáni években Weisz Fülöp húscsarnoka, Löwy Erzsébet női divatterme, Friedmann József úridivat-üzlete, Kohut Galó Gusztáv cipészüzlete – kaptak helyet.Az egykori Vidovszky-féle ház 2013-ban

Baross utca 1.

A mai Baross utca egykor a városon átívelő nagy út részeként a Nagy utca vagy Fő utca nevet viselte. Központi helyét, a templomokhoz való közelségét tekintve nem meglepő, hogy már korán sok jelentős lakóépület, polgárház épült ebben az utcában, amelyek közül számos szerencsére ma is áll, hitelesen felidézve a XIX. századi csabai városképet.A Békéscsaba első patikájának is otthont adó műemléképület az ötvenes években

Kiss Ernő utca - Teleki utca sarka

Békéscsaba első nyilvános fürdője 1861-ben nyílt meg a ligetben, ezt a fürdőt azonban az 1888-as árvíz után használaton kívül helyezték. Valkó Sámuel bádogos Vasút utcai házában berendezett egy 1-2 kádas zuhanyfürdőt, azonban a tisztálkodási szándékot itt egy órával előre be kellett jelenteni, hogy befűtsenek és vizet melegítsenek. A tarthatatlan helyzetet Francsek István oldotta meg, aki a mai Kiss Ernő és Teleki utcák sarkán a volt Broszmann-féle házat – amelyben akkor Szentgyörgyi László fináncbiztos lakott és finánckaszárnyaként is szolgált – hozzátoldásokkal gőz- és kádfürdővé alakította Hőgye Antal építőmester tervei alapján. Az építkezéshez a város százezer téglával járult hozzá, és megengedték, hogy a Kossuth téri artézi kút medencéjéből a felesleges vizet a fürdőbe vezessék. A Francsek-féle gőzfürdő

Andrássy út 9.

1902 nyarán új, városias épülettel gazdagodott Békéscsaba főutcája: Weisz Éliás ekkor építtette emeletes lakó- és üzletházát a Vasút utca elején, a Nádor szállodával szemben. A szép épület tervezőjét sajnos nem ismerjük.Az egykori Weisz-ház 2008-ban

Andrássy út - Tulipán utca sarka
Petőfi liget

Néhány évvel a város első artézi kútjának elkészülte után, a lakosság, illetve a gyalogsági laktanya 1892-ben megkezdett építkezése folytán a katonaság vízszükségletének biztosítása céljából az Andrássy úton a laktanya melletti tér sarkán új artézi kút fúrásáról született döntés. A munkálatokkal a halászlányos kút fúrását befejező Zsigmondy Bélát bízták meg, a kút öt hónap alatt, 1893 elejére készült el. A kút mélysége 324 méter, végig volt bélelve 15 centiméter belméretű vörösfenyőfa törzsekből fúrott csővel.Az angyalos kút 1900 körül

Andrássy út 63.

A Rusz testvérek - Rusz Károly, Rusz Lipót és Rusz Jenő - 1924-ben építették fel fakereskedésük mellett, a mai Munkácsy tér sarkán kétemeletes bérházukat. Az épület terveit Forbát Alfréd építész készítette. Forbát Alfréd (születéskori neve: Füchsl Alfréd, külföldön használt neve Fred Forbat) 1897-ben született Pécsett, a budapesti műegyetemen folytatott tanulmányokat 1917 és 1918 között. Ezután Münchenben élt, ahol 1920-ban kapott mérnöki oklevelet a Technische Hochschulén. 1920 és 1922 között Walter Gropius irodájának munkatársa volt Weimarban, ahol részt vett a Bauhaus megvalósításában 1928-tól önálló építészirodát tartott fenn. Berlinben több lakótelep, stadion épült a tervei alapján. A harmincas évek elején a Szovjtunióban a magnyitogorszki acélművek lakótelepét, majd Karaganda beépítési tervét készítette el. 1933 júniusában visszatért Pécsre, ahol bérházakat, villákat, nyaralót tervezett. 1938-ban Svédországba költözött, ahol 1942-ig Lund egyetemi város mérnöki hivatalának tervező építészeként dolgozott. Később több városban, így Stockholmban is megvalósultak városrendezési tervei. 1972-ben halt meg a svédországi Vällingbyben.A Rusz testvérek egykori háza 2015-ben

Szent Imre utca

A Szent Imre utca első ismert neve Selyem utca volt, amelyet valószínűleg a XVIII. század végén fellendülő selyemhernyó-tenyésztéssel (és az ezt szolgáló epreskertekkel) lehet összefüggésbe hozni. Az utca a város katolikus szlovákok lakta részén fekszik, és 1930-ban, Imre herceg halálának 900. évfordulóján a lakosok kérésére Szent Imre utcára keresztelték át.

Az utcában hajdanán számos szép nép lakóház állt, ezek közül mára már csak két podsztyenás ház maradt fenn. A régi képek tanúsága szerint az utcában egykor számos szépséges parasztház állt, első két képünk olyan utcaképet mutat be egymás mellett sorakozó podsztyenás házakkal amilyen a mai Békéscsabán már sehol sem található. A képek mintha mesebeli falu utcáját ábrázolnák mesébe illően bájos házakkal. Bejegyzésünkben a már csak Tábori György fényképei által megőrzött házak mellett két, ma is álló, de igen rossz állapotú parasztházat mutatunk be.

Szent Imre utcai látkép 1956 márciusából Tábori György felvételén. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum Adattár: 148/1960. sz. 2077.

Kórház utca 4.

A város 1846-ban döntött arról, hogy az ó-temető helyén "közmulató kert" - a mai Széchenyi liget - létesüljön, és azt is elhatározták, hogy a temető sarkára sörház épüljön. Az építkezésre sokáig nem akadt jelentkező, végül 1850. február 8-án Berger Izsák regálébérlő a következő kedvező ajánlattal fordult a városhoz: „Hajlandó, ha a korcsmáltatási és vásári jog nekie bizonyos évekre átengedtetik, a város által kimutatandó s részére ingyen átengedendő telken nemcsak sörházat, - mely egy főzésre 70 akó sört állitand ki -, hanem úgynevezett szeszgyárt (Damft-apparat), mely egy főzésre 15 akó 30°-os pálinkát készitend, minden ahhoz tartozó és szükséges melléképületekkel, u. m.: pincék, istálló és darálómalommal együtt felépíteni; azonkívül pedig egy 6 szobából álló meleg s úgynevezett gőzfürdőt is felállítani, egyszersmind pedig az ó-temetőből egy csinos sétakertet alakítani”A sörház 1930 körül

Szent István tér 20.

A Szent István tér és a Luther utca sarkán álló alsóvégi evangélikus lelkészlak 1862–63-ban épült, klasszicizáló romantikus stílusban, a korábbi, 1785–86-ban épült paplak helyén. Haan Lajos szerint [1] mikor a paplak alapjait ásták, kb. négy lábnyira a földben az 1716-os összeírás szerint Csabán lakó 22 magyar család egyikének földalatti kunyhóját találták meg: kivehetőek voltak a kunyhó vert falai, valamint a hely, ahol a kerek sárkemence, az ún. boglya állt.A Szent István téri paplak

A Békési utat az Áchim L. András utcával összekötő Földváry utca eredetileg a Saláta utca nevet viselte, valószínűleg arról kapta a nevét, hogy itt állt Salát Ádám háza és malma. 1910-ben kapta a Földváry utca nevet, a szabadságharcban résztvevő Földváry testvérek egyikéről: Földváry Károly és Sándor egyaránt ezredesi rangban szolgáltak, és a szabadságharc után emigráltak. Földváry Károly 1862-ben az olaszországi magyar légió parancsnoka lett. A világháború után az utca nevéből eltűnt az "y", és csak 2015-ben került vissza..

Az utcában ma már csak egy podsztyenás ház maradt, a bejegyzés ezt az épületet mutatja be, valamint egy rég lebontott, kiemelkedő szépségű podsztyenás házról is írunk.

Földváry u. 7.

Az egykori 7. számú Hursán-féle ház sajnos már nem áll, pedig nem csak az utcában, hanem az egész városban az egyik legszebb podsztyenás ház volt. Az épület a XIX. század 60-70-es évei között tehetős gazdák megrendelésére épült  téglaoszlopos, vakolatdíszes oromzatú podsztyenás házak közé tartozott (mint pl. Szlovák Tájház, a Békési úti házak, a Berényi út 11. sz. ház), de ívelt, barokkos vonalú oromzatával talán még ezek közül is kiemelkedett szépségével, így különösen nagy veszteség, hogy lebontották. A Munkácsy Mihály Múzeum Tengertánc virtuális tárlatából származó, itt közölt képek jól mutatják, hogy a podsztyena fala (ahogy az általában jellemző volt) festve volt, a későbbi képen a festés már egyszerűsödött. A Földváry u. 7. számú ház a harmincas-negyvenes években. Forrás: Tengertánc virtuális tárlat

Kossuth tér

A Békéscsabai múzeumegyesület 1899-es megalakulása után több lehetőség merült fel a múzeum és kultúrház felépítésére. Zsilinszky Mihály vallás- és közoktatásügyi államtitkárnak, a város országgyűlési képviselőjének és a csabai múzeumi egyesület fővédnökének 1900-ban született elképzelése szerint a Kossuth tér teljes szélességében épült volna egy hatalmas épülettömb, amelyben a múzeum is helyet kapott volna. 1902-ben Alpár Ignác, a kor egyik legnevesebb építésze – többek között a budapesti Tőzsdepalota, a Magyar Nemzeti Bank, a Vajdahunyadvár vagy a csabai Rudolf Főgimnázium tervezője – nagyszerű tervet dolgozott ki a kultúrpalota számára.A Kossuth térre tervezett Kultúrpalota homlokzata Alpár Ignác tervrajzán

Békéscsaba, Kolozsvári utca 33–35.

A Jézus Szíve katolikus templom lebombázása (1944. szeptember 21.) után a plébánia a katolikus legényegyleti házba költözött. A kényszerű lakosságcsere megváltoztatta a vallások arányát Jaminában: a kitelepülők nagyrészt evangélikusok, a helyükre telepített felvidéki magyarok zömmel katolikusok voltak, így a katolikus hívők száma jelentősen megnőtt. Bár az országot hivatalosan még a kisgazdák irányították, 1947 júliusában betiltották a katolikus legény- és leányegyleteket. Ebben a légkörben szándékozott a jaminai egyházközség a lebombázott templom helyett újat építeni. A régi templom romjait a kommunisták lebontották, a hívek a téglákat megtisztították, hogy újra fel lehessen használni őket az új templom építésénél. Elsőként új helyet kellett keresni a templom részére, ugyanis a bombázások miatt fellazult talaj alkalmatlanná vált szilárd alapok építésére. Az új templom és rendház céljára a Kolozsvári utcában vásároltak telket. Az építkezés segítésére színházi előadásokat, teadélutánokat szerveztek. Az új templom terveit Áchim Mihály építészmérnök készítette el 1947 augusztusában. A csabai mérnök az egytornyú, az ókeresztény bazilikákat idéző stílusú templom mellé egyemeletes, egyszerű homlokzatú rendházat tervezett.

A jaminai kapucinus templom és rendház Áchim Miklós tervrajzán. Forrás: Kapucinus Egyházközség építési engedélye, MNL BéML V. B. 82. 2287/1947, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Illésházy utca - Kazinczy utca sarka

Békéscsabán a selyemhernyó-tenyésztés és a selyemgyártás hosszú múltra tekinthet vissza. Az első magyar újság, a Magyar Hírmondó 1792. évi egyik száma a következőket írta a csabai selyemgubó-tenyésztés  elterjedéséről: "Van még a szarvasi szorgalmatosság - Oskolán kivül Békés vármegyében más is, a mit haszonnal kihirdethet a "Magyar Hirmondó". Ez a csabai selyem Fabrika. Gyönyörü dolgokat hallottam én erről Uraim! a Nemes Békés és Arad Vármegyékbéli selyemtenyésztésnek Inspektorától Blaskovics Jósef urtól. Meg se gondoltam volna, hogy Békés Vármegyében annyira nevekedett légyen már a selyem produkálás, hogy még magános házakis, saját szorgalmatosságok után, feles számú selyem materia rőföket készittessenek a Fábrikában, mint ezt bizonyitja az itt következő lajstrom, melyet emlitett Blaskovics ur közlött velem. Csabai oskolabeli tanitó Turdéli János ur készittetett 16 rőföt. Fő Szolgabiró Beliczay József ur 20 rőföt. Tiszttartó Seffler József ur ugyan annyit. Neuman János ur 27 rőföt. Helység Notariussa Bajcsi Pál ur 33-at. Komisszár Chvatalidesz Antal ur 40-et. Második Prédikátor T. Miletz Mihály ur 80-at. Posta Mester Masznitziusz Tóbiás ur 130-at. Ez az Ur szép keritésü epres kertet is állitott fel, mellyben hét ezerig való eperj fa vagyon. Ide való első Prédikátor Gyurtsek András ur végre tizenkét oskolabéli Gyermekeknek segitségek által másfél száz rőföt készittetett. Ez a hasznos hazafi leczkéket is tart az oskolai Tanitóknak bizonyos órákon a selyem tenyésztésről s ennek hasznos voltát igyekszik voltaképpen elhitetni, hogy igy még inkább nevekedjék a számok a selyem termesztőknek. Ezen Ns. Vármegyének Mélt. Fő Ispánnya Udvari Tanátsos és a Szent István rendjének kis keresztes Vitéze Lovász Zsigmond Ő Nagysága, mihelyest beiktattatott Fő Ispány Hivatalába, mindjárt ki jött Gyuláról Csabára a Selyem-Fábrika meglátására. Az oskolai Ifjúság, mellynek száma reá megy 795-re, ki állott Ő Nagysága tiszteletére lobogó selyem zászlókkal, s Éllyen kiáltásokkal idvezlette a szorgalmatosságnak egy nagy pártfogóját s előmozditóját Erd. Fő Ispányunk személlyében. A zászlók saját produktumaik a tanulóknak s ennek jelentésére következő irás olvastatik azokon arany betükkel ki varrva: "Sic renumeratur industria." (Igy jutalmaztat meg a szorgalmatosság.)"

A selyemfabrika üzeme a mai Petőfi liget környékén működött, pontos helye nem ismert. A „gyár” nem sokáig élt, mivel a munka haszna igen csekély volt, így 1823 táján a csabai selyemgyár beszüntette működését.Selyemgubó-beváltó. Forrás: Tengertánc virtuális tárlat

Szent István tér 1.

Békéscsabán először 1788-ban létesült postaállomás az akkori vásártéren, a Gyulai út külső részén, a Bogár (ma Berzsenyi) utca sarkán. Az első postamester Masztitius Omazta Sámuel volt, és a következő száz évben is az Omazta család tagjai látták el ezt a tisztséget. Omaszta Zsigmond, aki 1832 és 1842 között volt postamester, a városközponthoz kicsit közelebb, Gyulai út 17. szám alatti házába költöztette a postaállomást. A XIX. század második felében a megnövekedett forgalom miatt a postahivatalt a belvárosba, az Apponyi (ma József Attila) utca és a Búzapiac (ma Szabadság) tér sarkán Omaszta Gusztáv postamester által épített új házba helyezték át. 1872-ben a vasútállomáson, 1886-ban pedig Jaminában nyílt postahivatal. A városközponti posta a századforduló körül különböző bérelt magánházakban volt elhelyezve – a XX. század első felében dr. Szondy Lajos járásorvosnak a mai Andrássy út 10. szám alatti házában.Az új postapalota közvetlenül felépülte után

Kórház utca 3.

A régi kórház - különösen azután, hogy 1899-ben nyilvános kórháznak minősítették - hamar szűkössé vált a város számára, így 1902-ben új, 80–100 ágyas kórházépület emelését határozták el. Az új kórház terveit hamarosan elkészítette Ádám Gusztáv városi mérnök, a belügyminiszter 1903 nyarán jóvá is hagyta őket, és még júliusban meghirdették a versenytárgyalást a kivitelezésre. Az új kórház utcai homlokzata

Szeberényi tér

A protestáns vallás már a középkorban elérte Csabát: a források szerint a középkori falut elnéptelenedése előtt reformátusok lakták, a Csabára érkező szlovák telepesek is református magyarokat találtak itt. Az újonnan érkező szlovákok viszont evangélikus vallásúak voltak (később katolikus szlovákok is letelepedtek Csabán), akik a szabad vallásgyakorlás reményében érkeztek ide. A település fejlődésével az evangélikus gyülekezet is gyorsan növekedett. A XX. század elején a vidéki Magyarország legnagyobb evangélikus gyülekezete volt a csabai, így - némi túlzással, Debrecen, a kálvinista Róma mintájára - lutheránus Rómának is nevezték. Így aztán nem meglepő, hogy felvetődött a gondolat: Csabán állítsák fel Magyarország első Luther-szobrát. A konkrét elhatározás 1901 júniusában született meg, amikor a Rudolf főgimnázium érettségi vizsgája alkalmából Sárkány Sámuel bányakerületi püspök Csabán időzött. A püspök részvételével tartottak a csabai egyház előkelőségei értekezletet, mely elhatározta, hogy mozgalmat indít az első magyar Luther-szobor felállítása érdekében. Az adakozások sorát a csabai evangélikus egyházközség nyitotta meg ezerkoronás adományával. A szükséges összeg előteremtésére országos gyűjtést indítottak, sőt, külföldön is gyűjtöttek a nagy protestáns államok, Németország, Svájc, Anglia, Svédország és Norvégia protestáns egyházai körében. A részletekről még nem döntöttek, de a leginkább megfelelő helynek a gimnázium előtti tér látszott. Később az is felmerült, hogy a szobrot a Kossuth-szoborral átellenben, a Kossuth téren kellene felállítani. A két szobor elhelyezésére Tóth András debreceni szobrászművész (Tóth Árpád édesapja) is készített vázlatokat.Luther-szobor modellje. Forrás: Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár

Gyulai út 16.

A Reök család első, Békéscsabára telepedett tagja Reök Karolina volt, aki Steiner Jakab felesége volt. Steiner Jakab – a ma Omaszta-kúriaként ismert kúria építője – a gróf Apponyi család tiszttartója, a város egyik legvagyonosabb lakója volt. Reök Karolina öccse, Reök István ügyvéd, aki a reformkorban a fővárosi irodalmi és művészeti körök ismert alakja volt, és 1848-ban a földművelés-, ipar-, és keredkedelemügyi minisztérium titkára volt, a szabadságharc bukása után költözött Csabára feleségével és két kislányával. A gyerekek nem sokkal később meghaltak, a felesége pedig elhagyta Reök Istvánt, aki 1852-ben vette magához árva unokaöccsét, Lieb Mihályt, vagyis a későbbi Munkácsy Mihályt. Reök Csabán színitársulatot és sorsjátékot szervezett, és a gróf Trauttmansdorff-uradalom ügyészeként tevékenykedett, majd a gróftól földet bérelt, ahová Omaszta Terézzel és gyermekükkel kiköltözött. 1867-ben, Omaszta Teréz édesapjának halála után költöztek vissza Csabára, ahonnan Reök az örökölt kismegyeri birtokot irányította. Hivatalos házasságkötésük után, 1872-ben a birtokra költöztek, ahol Munkácsy is meglátogatta őket. 1875-ben Reök Békéscsaba első közjegyzője lett, így újra a városba költözött. A város egyik legtehetősebb polgáraként egy évvel később hétszobás, 16 helyiséges kúriát emeltetett a Gyulai úton 18 ezer forint költséggel, egyes források szerint saját tervei alapján. 1877-ben Reök kisebbik fia meghalt, és három nappal később Reök öngyilkos lett. Ezután a család Budapestre költözött. Az egykori kúria gyermekkórházként

Andrássy út 3.

A közbirtokossági testület alapját az 1845-ben megkötött örökváltsági szerződés adta meg: az örökváltsági és a regálevételi szerződést nemcsak az elöljáróság vezetői, de a földesurak kívánságára a lakosság jobbágybirtokosai is aláírták, a szerződések szövege hol Csaba mezővárosát, hol annak lakosait nevezi meg vevőként. Minthogy a vétellel járó terheket tényleg a birtokos lakosság viselte, egy birtokossági pénztárt létesítettek, ahova ki-ki a váltság-, illetve vételárnak rá kivetett részét évenként befizette. Ez alapján a birtokosság jogot formált arra, hogy az általa viselt terhek ellenében a regálejog és az azzal összefüggő vagyon kezelése és jövedelme is őt illesse. Mindezeknek a kedvező körülményeknek az összejátszását a regálevétel terhét viselő lakosok, illetve ezek jogutódai alkalmul használták fel arra, hogy 1863-ban közbirtokosság elnevezés alatt egyesüljenek és a regáliákat és ezzel kapcsolatos vagyont önálló kezelés alá vegyék. A közbirtokosság ezt a vagyont a város fejlesztésére fordította, a város mai képét nagyban meghatározó műemlék középületek közül számos ily módon épült: a közbirtokosság emeltette 1868-ban a Fiume szállodát, 1877-ben a színházat és vigadót magában foglaló épületet, 1883-ban a vasúti szállodát, 1874-ben pedig emeletes bérházat építettek a mai Andrássy út 3. szám alatt Sztraka Ernő városi mérnök tervei alapján.A járásbíróság és a színház a XX. század elején

Bajza u. – Urszinyi Dezsőné u. sarka

Békéscsabán először 1902-ben alakult harisnyagyár: Schwarz Ábrahám, a gyulai szövőgyár volt műszaki vezetője fordult a városhoz harisnyagyár alapításának kérelmével. Bár volt, aki attól tartott, hogy a gyár létesítése újabb táptalajt ad annak a téves hitnek, hogy Csaba állandóan versengeni akar Gyulával (ahol ekkor már működött harisnyagyár), illetve a Gyula felől Csaba felé irányuló ellenséges és irigy érzelmeknek, a város támogatásban részesítette a vállalkozót: hat éven át évi 600 korona támogatást szavaztak meg neki. Nem sokkal a gyár indulása után azonban már munkahiány mutatkozott, és a munkásnők a keresetcsökkenés miatt sztrájkba léptek. A tulajdonos bejelentette vállalkozása megszüntetését, amit azzal indokolt, hogy külföldi csendestársa, aki a gépeket adta, kilépett a vállalkozásból, és az egyedül maradt Schwarznak nem volt elegendő tőkéje, így a munkáslányokat elbocsátotta, ő maga pedig – állítólag – Amerikába utazott. A gépeket elárverezték, részben a gyulai harisnyagyár, részben a csabai Deutsch testvérek cége vette meg őket.

Emellett a városban több harisnyagyár is üzemelt: Kohn Regina a Vasút utcában (a mai Andrássy úton) működtette gyárát, amely kötött és szövött iparárukat készített. Ezt a gyárat később Kádár és társa vették meg, és azt Első Békéscsabai Harisnyagyár néven, nagyobb arányban tovább működtették. Az Excelsior harisnyagyár

Szent István tér 3.

Biener Bernát és Laszky Jakab már régóta üzemeltették fűszerkereskedésüket a főtéren, a volt Trautmannsdorf-féle házban, amikor 1895-ben emeletes bérház építése mellett döntöttek. Érdekesség, hogy a városháza után (több mint húsz év elteltével) ez volt az első emeletes ház a Szent István tér páratlan oldalán, míg a páros oldal ekkorra már a 10. számú házig kiépült gyakorlatilag a maival megegyező formában. A Biener és Laszky által emeltetett épület napjainkban

Kossuth tér 4.

A mai Kossuth tér az 1860-as években alakult ki: a város 1860-ban döntött arról, hogy a katolikus templom és a Nagytemplom közti épületeket megvásárolja és lebontja, hogy a helyükön központi piacteret alakítsanak ki. A tér katolikus templom felőli végében álló szolgabírói lakot azonban csak 1867-ben bontották le. A Kossuth tér először a Templom tér nevet viselte, mai elnevezését 1892-ben kapta. A Templom tér első jelentős épülete 1885-ben épült: ekkor építette fel emeletes házát Klein József bőrkereskedő. A koraeklektikus stílusban épült ház tervezője sajnos nem ismert, de a fennmaradt képek kiváló mesterről tanúskodnak.Klein József bőrkereskedő egykori háza a századelőn

Luther utca 14.

Ahogy azt korábbi, a neológ zsinagógáról szóló bejegyzésünkben írtuk, Békéscsabán az első zsinagóga 1846-ban épült. 1883-ban a zsidó hitközség két részre szakadt, és a neológ irányzatot követők 1893-ban építették fel a kéttornyú zsinagógát. A szakadás után az ortodoxok ötven fővel megalakították hitközségüket, az imaház kezdetben egy bérelt házban kapott helyet. 1884-től magyar nyelvű iskolájuk volt, mely az imaház bérelt épületében működött. 1885-ben házat vásároltak rituális fürdő számára, és jótékonysági egyesületet alapítottak. 1893-ban telket vásároltak új zsinagógájuk számára, amely a hívek adományaiból, Michnay Sándor békéscsabai építőmester tervei alapján készült el. A zsinagógát 1894. szeptember 28-án avatták fel.Az ortodox zsinagóga

Szabadság tér 8.

Az egykori Ferenc József (ma Szabadság) tér a Szent István tér után, a XX. század elején kezdett városias képet nyerni, emeletes épületekkel kiépülni. Ennek megfelelően számos szecessziós stílusú ház épült a téren. Sajnos ezek közül több értelmetlen bontás áldozatává vált a hatvanas-hetvenes években, szerencsére azonban több épület - kisebb-nagyobb átalakításokkal - épségben megmaradt. Ezek közé tartozik a 8. sz. ház, amelyet Dr. Láng Frigyes ügyvéd építtetett 1911-ben.A Szabadság tér szecessziós házsora középen a Láng-házzal a század elején