Ógerlai-erdő

Gerla 1984 óta Békéscsaba része, a település azonban valójában Csabánál is régebbi múltra tekint vissza. Pontosabban, az első ismert okleveles említése korábbi, mint Csabáé: 1257-ben a gerlai monostor apátja a Szilágysomlyó melletti Keresteleken birtokos. Hol volt "Julamonustora" és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei című tanulmányában Dusnoki-Draskovich József meggyőzően érvel amellett, hogy a korábbi, Karácsonyi Jánostól származó értelmezéssel szemben Károly Róbert 1313. június 20-án és 22-én kelt két oklevelében a Julamonustora név nem Gyulát, hanem Gerlát takarja. Ha ez valóban így van, akkor Károly Róbert 1313-ban legalább három napot Gerlán töltött. A váradi káptalan 1383. július 13-án kelt okleveléből tudjuk, hogy Gerla a Csabát is birtokló Ábránfyak tulajdona volt, akik a XIV. század közepén élt gerlai Ábrahámról kapták nevüket. Karácsonyi Jánostól tudjuk, hogy a család a Békés vármegye ősfoglalójának, a Csolt nemzetségnek a leszármazottja volt. Az Ábránfyak birtokának központja Gerla volt, amely így akkoriban Csabánál jóval jelentősebb településnek számított. A középkori Gerla legkiemelkedőbb épülete az Ábránfyak által építtetett monostor volt.Gerlamonostora alaprajza Jankovich B. Dénes ásatásai alapján [1]

Derkovits sor 7.

A Körös partján – különösen a városközponthoz közel eső szakaszokon – a XX. század elején indult meg a villanegyed kiépülése. Érdekes módon a Gyulai út és a Bánszky utca közé eső szakaszon elsősorban a Körös túlsó partján épületek elegáns villaépületek, a belváros felőli parton csak néhány ilyen jellegű ház épült. Ezek közül kiemelkedik a mai Derkovits sor 7. szám alatti emeletes villa, amelyet 1924-ben Stern Sámuel megbízásából épített Belanka Mihály építőmester (forrásaink [3] alapján nem egyértelmű, hogy a tervező is Belanka volt-e, vagy csak a kivitelező). Az egykori Steinberger-ház ma szlovák konzulátusként

Gyulai út 2.

A mai Gyulai út első, a Körös-parthoz közeli szakasza a XIX. század második negyedében kezdett kiépülni, ebben az időben több nemesi család emeltetett itt kúriát: ekkoriban épült a Steiner–Omaszta-kúria és a Kis-Rosenthal-kúria is. A mai 2. szám alatt álló klasszicista kúriát az 1840-es évek végén építtette a szepsi Ursziny család. Ursziny Andor 1836-ban költözött Békés vármegyébe, Szarvason ügyvédként működött. 1840-től Stockhammer Herman gróf uradalmi ügyésze lett Csabán, majd öt évvel később a megye táblabírója lett. 1849-ben Békéscsaba főbírójává választották. 1861-ben a vármegye másodalispánja volt. 1887-ben hunyt el, emlékét ma utca őrzi Békéscsabán.Az egykori Ursziny–Beliczey-kúria 2023-ban, a felújítást követően

Szent István tér 8.

A Szent István tér mai képe a XIX. század második felében kezdett kialakulni. Az első emeletes ház a téren a régi városháza ma is álló épülete volt, amely 1853-ban épült, ezt a Fiume követte másfél évtizeddel később. 1871 és 1873 között épült a páratlan oldal első emeletes épülete, a városháza. Egy évtizeddel később, 1884-ben épült a téren az első emeletes magánház: ekkor építette fel Vidovszky Károly fűszerkereskedő a ma 8. számmal jelzett palotáját a földszinten üzletekkel, az emeleten díszesen berendezett, tágas termekkel. A Vidovszky-ház a századforduló környékén

Rendhagyó bejegyzésünkben ezúttal nem a város valamelyik jelentős épületét ismertetjük, hanem játékra hívjuk olvasóinkat: keressük Békéscsaba legszebb podsztyenás házát.

Ahogy azt 11. részénél tartó, a város podsztyenás házait bemutató sorozatunkban már számos alkalommal hangsúlyoztuk, véleményünk szerint Békéscsaba építészetének ezek a különleges darabjai igazi kincset jelentenek: nemcsak szépségük, barátságos, bájos, meseszerű képük miatt, hanem azért is, mert a podsztyenás háztípus megszületése során a szlovák és a magyar kultúra keveredésével különleges épülettípus alakult ki városunkban. Az elmúlt évtizedek sajnos nem kímélték ezeket a bájos kis házakat sem: számtalan vált közülük bontás áldozatává, sokat közülük pedig olyan mértékben átalakítottak, hogy csak egy-két apró jel árulkodik egykori formájukról.  Szerencsére sok olyan podsztyenás ház áll még a városban, amely eredeti formában vagy kisebb átalakításokkal maradt ránk, azonban sok közülük nagyon rossz állapotban van és sürgős felújításra szorul. Ezzel a szavazással is szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy ha nem védjük meg őket, a csabai városképnek ez a különleges, értékes és egykor oly jellegzetes eleme örökre eltűnhet. Összeállításunk azt is jól mutatja, hogy hasonlóságuk ellenére mennyire változatosak ezek a házak. A szavazásra 39 ma is álló, többé-kevésbé eredeti formájában megmaradt épületet választottunk ki - aki nem találja a kedvencét, hozzászólásban is szavazhat. Az alábbiakban röviden bemutatjuk a szavazásban részt vevő házakat; azokról, amelyek korábban már szerepeltek a blogban, a megfelelő linkre kattintva további képeket, esetleg bővebb leírást lehet találni.

1. 4-es honvéd u. 27.Bár talán már nem minden részlet eredeti, és a konvektorok szellőzőrácsai egy kicsit rontanak az összképen, a podsztyena gyönyörű korlátja és az eresz alatti fűrészelt díszítés a legszebbek közé emeli ezt a házat.

Gyulai út

Az 1777-ben ásott csabai Körösön eleinte csak jármos fahidak épültek: a Gyulai úton, a Széchenyi liget sarkánál, és a villamosmű melletti körgáti zsilip helyén. A városban elsőként a legforgalmasabb Gyulai úti híd helyén épült szilárdabb anyagú, téglaboltozatos híd 1875-ben Sztraka Ernő városi mérnök tervei alapján, 7,5 méter nyílással és 6 méter kocsiútszélességgel, tégla mellvédfallal. A hidat a népnyelv Kőhídnak nevezte el. A szép híd a Körös-parttal és a közeli malommal, illetve később a Közművelődés Házával festői látvány nyújtott és hamar a csabai képeslapok egyik kedvelt témájává vált.A Kőhíd 1900 körül

Békési út 46–48.

A csabai selyemgyártás hosszú múltra tekinthet vissza: már az első magyar újság, a Magyar Hírmondó 1792. évi egyik száma is beszámol a csabai selyemgubó-tenyésztés  elterjedéséről, a csabai "selyemfabrikáról", amely a mai Petőfi liget környékén működött, azonban 1823 körül megszűnt. A selyemhernyó-tenyésztés a XIX. század utolsó évtizedeiben újra felvirágzott. Békéscsabán 1895-ben Bezerédj Pál országos selyemtenyésztési biztos javaslatot tett selyembeváltó állomás létesítésére. A tanács a sörház épületét vagy a nagyszik mellett lévő portákat ajánlotta fel a célra. Az épület Kalin mérnök tervei alapján 1897 tavaszán épült fel.

A folyton fejlődő selyemtenyésztós hozta magával azt a másik kívánságot is, hogy a beváltóhivatalt selyemfonodával egészítsék ki. A vármegye főispánja, Lukács György dr., felkarolta a csabai selyemfonoda ügyét, és átiratot intézett az országos selyemtenyésztési felügyelőséghez. A felügyelőség nem utasította el Csaba kérelmét, de a fonoda létesítését csak akkorra ígérte, ha két másik (Lugoson és Mohácson) elkészül és feltételül szabták, hogy a város is segéllyel járuljon hozzá a fonoda építéséhez.A selyemfonoda 1910 körül

Kossuth tér 8.

A Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársasága, a Futura Rt. 1919 októberében alakult árugyűjtés, értékesítés, export és import lebonyolítására; elsősorban gabonát, gyapjút gyűjtött és forgalmazott. A következő év elején megnyílt a Békés megyei kirendeltség is, irodája a Luther utca 6. szám alatt, a kisgazdák egyletének épületében volt, de 1921-ben már a Kossuth tér 8. szám alá költözött. A század elején itt Medovarszky Pál tornácos parasztháza állt, amelyet 1907-ben Timkó János és György vett meg 12 ezer koronáért, majd négy évvel később a Korponai Takarékpénztár 30 ezer koronáért, hogy itt fiókot létesítsen. Tőlük vette meg a Futura a házat 1921-ben 150 ezer koronáért. Az egykorú hirdetések is mutatják, milyen sokrétű volt a részvénytársaság tevékenysége: a gabonán és a gyapjún kívül többek között benzint, gépolajat, meszet, gyufát, káposztát hirdettek eladásra, valamint mindenféle gazdasági eszközöket eladásra és bérbe. A kis épület hamarosan szűkké vált a részvénytársaság számára. A Futura 1922 végén kapott építési engedélyt emeletes székház építésére. Az épület tervezőjéről Ádám Gusztáv azt írja, hogy "Tevan Rezső eredetileg más célra épült házát Bányai András építette emeletesre" [3].

A Futura székháza 1927-ben a Körösvidék felvételén. A kép különlegessége a három részre osztott attikafal eredeti állapota

Békéscsaba nevének első okleveles említése a XIV. század első feléből származik: az 1332-37-es pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben Pál pap 6 garas, 1337-ben Miklós pap 4 garas pápai adót fizetett. Ebből azonban nem következik, hogy Csabát a XIV. században alapították volna: mivel az 1332-37-es iratban templomos faluként szerepel, a település valószínűleg legalább száz évvel korábban keletkezett. Csaba nevének első ismert okleveles említése az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben

Zrínyi utca

A Zrínyi utca első ismert neve 1865-ől származik, akkor a Nagyszikig tartó Sánc utca része volt, ugyanis az utca mentén húzódik a felvégi sánc [1]. A Sánc utcát 1884-ben megosztották, és a felvégi sánc mentén húzódó utca a Felsánc utca nevet kapta (közepe megmaradt Sánc utcának, ez a mai Trefort utca). Az utca 1910-ben kapta mai nevét, a névadáskor azonban nem határozták meg, hogy a Zrínyi családnak a magyar történelemben nagy szerepet játszó számos tagja közül melyikről kapta a nevét az utca.

A Zrínyi utcában ma már csak három podsztyenás ház áll, közülük azonban kettő igazán különleges.

A Zrínyi u. 4. számú ház 2007-ben

Ligeti temető

A Széchenyi liget mellett elterülő Ligeti temetőben 1788-ban temettek első alkalommal. 1884-ben Karassiay István volt alispán és felesége, Beliczey Júlia kápolnát és a kápolna alatt sírboltot építtetett a temetőben. A szép kis kápolna Ser Konrád gyulai építész műve. Érdekesség, hogy néhány forrás (pl. [6]) szerint felmerült, hogy a kápolna tervezője Ybl Miklós lehetett – ennek ellentmond a Békésmegyei Közlöny egykorú cikkéből származó információ, amely a gyulai építészt jelöli meg alkotóként. Bár a cikkből nem derül ki egyértelműen, hogy Ser Konrád csak felépítette a kápolnát, vagy ő maga is tervezte, azonban valószínű, hogy ha Ybl tervezte volna az épületet, arról az újság is említést tett volna. Az Ybl Miklóssal kapcsolatos feltevés eredetéről sajnos nem sikerült adatot találnunk.A kápolna a 2015-ös felújítás után

Szeberényi tér 2.

Az 1800-as évek végén az algimnázium már nem elégítette ki a dinamikusan fejlődő, növekvő Békéscsaba igényeit – ráadásul, mivel a régi épület nem felelt meg a minisztériumi előírásoknak, az algimnázium létét is veszély fenyegette. A főgimnáziummá való átszervezés 1895-re került napirendre. A gimnázium az 1900-as évek elején

Kis Tabán utca - Luther utca sarka

A magyarországi betegbiztosítók egységes szabályozását 1927-1928 között alkották meg, így jött létre a biztosítókat felügyelő Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI). Az OTI gyulai kerületi pénztárának csabai kirendeltségét 1929 elején nyitották meg a Hunyadi téri Népházban, 1929. augusztus 8-tól pedig a Kiss Ernő u. 4. alá került. Néhány hónap múlva, 1929. decemberben újra költözött a kirendeltség, ezúttal Fischer Adolf és társai egykori házába, a Luther utca 20. szám alá. Később a pénztár a Tátra utcában (a mai Knézich Károly utcában) működött.

1934 nyarán a kerületi pénztárat Csabára helyezték, ami hatalmas felzúdulást váltott ki Gyulán. A megyeszékhelyen ugyanis attól tartottak, hogy a Társadalombiztosító Intézet Csabára helyezését követni fogja a pénzügyigazgatóság, a törvényszék, sőt a többi hivatal áthelyezése is. Úgy vélték, hogy a csabaiak befolyásolták az OTI-t a döntés meghozatalában, sőt, azzal vádolták a csabaiakat, hogy téves adatokkal látták el a Társadalombiztosító Intézetet. A csabaiak a vádakat visszautasították: az OTI magában döntött a pénztár áthelyezéséről, meglehetősen logikus módon, hiszen Csaba központi fekvésű, jó közlekedésű, a vidéki városok lakói (pl. a szarvasiak, orosháziak) számára is sokkal könnyebben elérhető. Ráadásul Békéscsabán ekkoriban már 6000 OTI-tag volt, ami körülbelül háromszorosa volt gyulai tagok számának! A Gyulával való rivalizálás vádját is visszautasították, mivel a csabaiak szerint ekkor ők már régen nem Gyulával rivalizáltak.A békéscsabai OTI-székház 1940 körül. Forrás: Régi képek és képeslapok

Bár az I. világháború még nem okozott jelentős károkat a városokban, a trianoni békeszerződés során elcsatolt területekről Magyarországra érkező közel egymillió lakos hajlékkeresése, valamint a lakásépítések korábbi mulasztásai miatt egyre nyomasztóbb lett az országban a lakásínség. Ez leginkább a fővárost sújtotta, azonban Békéscsabát, mint határközeli várost szintén jelentősen érintette. 1925-ben egy békéscsabai építész és nagyiparos, Belanka Mihály állt elő egy nagyszabású tervvel a lakáshiány megoldására: még abban az évben ötezer lakást akart építeni szerte az országban, és a hajléktalanok, a vagonokban, barakkokban és más hasonló lakásokban tengődők rendelkezésére bocsátani. Belanka szenzációs tartalmú beadvánnyal fordult Vass József népjóléti miniszterhez, amelyben nagyszabású, amerikai méretű tervének részleteit ismertette. Az állam számára különösen vonzó lehetett, hogy Belanka mindenféle állami támogatás nélkül képzelte az építkezést.

A terv szerint 1925-ben háromezer kétszobás és kétezer lakás épült volna, akár szabadon álló, akár öröklakásos paloták formájában. Az építkezés becsült költségeinek értékében közel egymillió darab 65 aranykoronás (kb. 1,1 millió koronás) nyereménykötvényt bocsátottak volna ki, a kötvényesek közül kisorsolt ötezer szerencsés így egymillió koronáért jutott volna lakáshoz. A ki nem sorsolt kötvények tulajdonosai négy éven át a névérték 10 százalékával prolongálták volna kötvényeiket és ebből, valamint a befolyó bérből még 4 éven át folytatódhatott volna az építkezés. Belanka azt remélte, hogy ekkorra már a magántőke is megkezdi az építkezést. Négy éven keresztül így a lakások felszaporodhattak volna akár tízezer darabra is.

Irányi utca

A polgárházakat ismertető, bevezető bejegyzésünkben azt ígértük, hogy új sorozatunkban bemutatjuk az építészetileg rendkívül változatos és értékes, földszintes polgárházakkal szegélyezett polgárvárosi utcák közül azokat, amelyek a rengeteg bontást és átalakítást átvészelve napjainkban is többé-kevésbé eredeti formájukban láthatóak. Mivel érthető módon ezekről a házakról jóval kevesebb fénykép (és általában bármilyen információ) maradt fenn, mint a városközpont jelentős műemlékeiről, különösen sokat jelentene, ha segítséget kapnánk olvasóinktól, akik emlékeket, vagy akár régi családi fényképeket őriznek a sorozatunkban bemutatott polgárházakról.

Az Irányi utca a Szabadság mozitól a Luther utca felé. Útépítés. Békéscsaba. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum,Történeti dokumentáció gyűjtemény, Szekerka-hagyaték. Leltári szám: 90.1.762

A városközponthoz közeli elhelyezkedésének köszönhetően más hasonló utcáknál jóval több adatot és képet találhatunk a mai Irányi utca épületeiről. Az Andrássy utat a Luther utcával összekötő Irányi utca régen az Okos utca nevet viselte, mivel az Okos család háza az utca és a mai Andrássy út sarkán állt. 1910-ben nevezték el Irányi Dániel politikusról, a szabadságharc egyik legradikálisabb kormánybiztosáról. Az utca központi fekvése miatt már korán, a XIX. század második felében számos polgárház épült itt, ezt követően több városias, emeletes magán- és középületet emeltek az utcában a századforduló környékén (állami elemi iskola, Kocziszky-ház) és az 1920-as években (Kocziszky-palota, Kisgazda székház, Csaba mozi).

Az Irányi utca páros oldala a fentrol.hu 1962-ből származó légi felvételén: balról jobbra haladva a Kocziszky-palota, a Kocziszky-ház, a Sztraka-ház, a Máté-ház, a Plesch-ház, a mozi, a Molnár-ház, az elemi iskola és a Zamecsnik-ház

Szabadság tér 21.

Békéscsaba kettős főterén az első emeletes épületet – a régi városházát – 1853-ban emelték. Ezt a házat a XIX. század felében számos másik követte, és az 1920-as évek második felére a tér északi felét, a Szent István teret majdnem végig  emeletes épületek szegélyezték, a tér akkori képe már csaknem teljesen megegyezett a maival. A mai Szabadság tér városiasodása egy fél évszázaddal később, az 1910-es években kezdődött, és elsősorban a tér páros oldalát érintette. Ekkor épült fel ezen az oldalon a Békésmegyei Gazdasági Egylet székháza, a Láng-ház és a Fábry-ház által alkotott szecessziós együttes. A világháború okozta törést követően a folyamat az 1920-as évek közepén folytatódott a Stern és Steinberger cég házának, a Szamek-háznak és a Róna-háznak a felépülésével. Meglepő módon azonban a páratlan oldalon az 1920-as évek közepéig mindössze egy emeletes ház, a Zsíros-ház épült, igaz, a földszintes épületek között számos jelentős – a sarki Bartóky-ház, Reisz Miksa orvos háza vagy Holländer Lipót ügyvéd tornyos háza – akadt. A jelentősebb földszintes polgárházak közé tartozott Guttmann Adolfné háza is, ahová 1913-ban dr. Prónai Ernő költöztette ügyvédi irodáját.

Prónai Ernő ügyvéd egykori háza

Szent István tér

Az 1769-ben épült kis katolikus templom a XIX-XX. század fordulójára a katolikus hívek megnövekedett száma miatt már nagyon szűkössé vált (a 36 ezres város kb. negyede volt katolikus ekkor). Ráadásul - a XIX. század végi tatarozások ellenére - az épület igen rossz állapotban volt, oldala bedőléssel fenyegetett, így új templom építésére volt szükség. (Érdekes belegondolni, milyen hatást gyakorolt volna a városképre, ha az evangélikusokhoz hasonlóan a katolikusok is a régi kistemplom megtartása mellett építettek volna új, nagyobb templomot.) Nemeskey Andor, aki 1897 óta volt a város plébánosa, 1904-ben gyűlést hívott össze az építendő templom ügyében, és küldöttség indult a megyés püspökhöz, aki a leghathatósabb támogatást ígérte. A csabai egyháztanács összeállította a kívánt számadásokat, melyek szerint a templomalap a hívek újabbi adományozásával mintegy 120 ezer korona volt. Az egyháztanács ülésén Pándy István indítványára elhatározták, hogy pályázatot hirdetnek az új, 3000 hívőt befogadó templom terveinek elkészítésére s a legjobb tervet 2000 koronával jutalmazzák. A püspök javaslatára azonban a pályázattól eltekintettek, mert úgy vélték, az csak elodázná a templomépítést és tetemesen emelné a költségeket. A templomépítéshez még szükséges összeget az egyház a püspöktől s a tanulmányi alapból remélte megszerezni. A plébánia a minisztériumhoz is fordult, hogy a templom építését a vallásalapból támogassák.Az új katolikus templom az 1910-es években

Szent István tér 5. (?)

A mai Munkácsy Mihály Múzeum épületének, az egykori Közművelődés Házának építéséről, illetve a múzeum alapításának történetéről korábbi bejegyzésünkben már beszámoltunk. Ezúttal egy eddig ismeretlen, a békéscsabai múzeum számára készült tervrajzot mutatunk be. 

Néprajzi és Történeti Múzeum Békéscsabán Czigler Győző tervrajzán. Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára / National Archives of Hungary, T 13 No. 60 1-3

Gőzmalom tér

Magyarország első gőzmalmát, a József malmot 1841-ben építették Pesten, Széchenyi István kezdeményezésére. Mindössze 12 évvel később, 1853-ban már Csabán is gőzmalom létesült. Ebben az időben a városban mintegy hatvan száraz-, szél- és vízimalom működött. A gőzmalmot Pain Antal hamburgi gépész építette. Az akkor még csak kétemeletes malomépület már 1851-ben elkészült, júliusban a gőzgépet is üzembe helyezték, azonban az őrlési kísérletek nem mutattak jó eredményeket: a gőzfejlesztés túlságosan sok fát emésztett fel, így a kazánt át kellett alakítani. 1852-ben Dobs-féle tüzelésre tértek át, azonban úgy tűnik, az átalakítással csak 1853-ra végeztek, így ezt az időpontot tekinthetjük a malom üzembe helyezési évének.Az István malom 2014-ben

Szabadság tér 4.

A mai Szabadság tér 4. szám alatti (régen 889. számú) ház telekfelvételkori tulajdonosa Szák Mátyás és Kocsis Judit volt, később Takács Soma asztalos lakott itt, majd dr. Szamek Ignác orvos lett a tulajdonos. Ő építtette 1894-ben a tekintélyes, héttengelyes homlokzatú földszintes házat, amely a század elejéről származó képeslapokon látható. A ház hat szobából, konyhából, kamrából, pincéből és folyosóból állt. Az egykori Szamek-ház 2013-ban

Irányi utca 1.

Az Irányi utca elején álló, szecessziós hatású házat 1910-ben építtette Vajda Dezső, aki a nagyszebeni általános takarékpénztár megbízottjaként dolgozott a városban. Az Irányi utca szép polgárházak alkotta értékes házsorából a Vajda-ház - gazdagon díszített homlokzata mellett - leginkább saroktornyával tűnt ki. Az egykori Vajda-ház napjainkban

Csaba utca 3.

A békéscsabai Izraelita Szentegylet (Chevra Kadisa) az elhunytak iránti kegyelet ápolása, a betegek gyógyíttatása, a szegények gyámolítása terén már hosszú idő óta kiemelkedő tevékenységet folytatott, amikor az egylet újabb nemes célt tűzött ki: a vagyontalan, keresőképtelen, támogató rokonok híján máshol otthont nem találó idősek számára egy otthon felépítését. Az első lépés 1919-ben történt, amikor Guttmann Dávid nagyobb hagyományt juttatott az egyletnek, azzal a kikötéssel, hogy azt az Aggok Háza építésére fordítsák. Egy évvel később Herzog Henrik, az egyesület ügyésze azt javasolta, hogy az egylet százéves jubileumáról (1918) külső ünnepségek helyett inkább valamilyen nagyszabású alkotással emlékezzenek meg. Miután Guttmann József vette át az egyesület vezetését, a terv egyre inkább közeledett a megvalósuláshoz: sorban érkeztek az adományok, az e célra hirdetett gyűjtés is eredményesen zárult, így 1926-ban szerény körülmények között már meleg otthont tudtak nyújtani a rászorulóknak. A körülmények javítása érdekében új épület emelését határozták el, amelyhez a város megfelelő telket biztosított a Lenkey (ma Csaba) utcában.

A Zsidó aggok otthona. Forrás: hir6.hu

Bánát utca

A Bánát utca a város egyik legrégebbi utcaneve. A nevet a délvidéki Bánát nevéből származtatják, az azonban nem világos, hogy hogyan terjedt el ez az utcanév az alföldi településeken. Érdekesség, hogy Békés megyében ezt a nevet csak olyan településeken viseli utca vagy városrész, amelyek már a XVIII. században is megvoltak, és a nevet viselő városrész mindig folyó vagy csatorna partján fekszik, Csabán is az Alsánc mellett húzódó utca viseli a nevet. A Bánáttal a megye közvetlen kapcsolatban is állt: 1790 és 1834 között a közös békés–bánáti evangélikus esperesség elősegítette a két terület szoros együttműködését, sok Békés megyei ment munkára vagy akár telepesként a Bánátba. Bánát u. 31. napjainkban

Szent István tér 14.

Décsey József, a csabai kereskedők egyletének elnöke már hosszú idő óta működtette a főtéri 1001. számú házban jó hírű fűszer-, anyag- és gyarmatáruüzletét, ahol többek között csemege sajtokat, finom cukorkákat, déligyümölcsöt, malaga-, Marsala, sherry és portói borokat árult, amikor 1902-ben régi házát lebontatta és helyén látványos emeletes házat építtetett, amely igazi díszévé vált az egyre szépülő főtérnek. A Békésmegyei Közlönynek a város új épületeiről tudósító írása lelkesen számolt be az új épületről, amely a cikk szerint "akár a fővárosba is beillene". Az új ház földszintjén kapott helyet a szép és modern berendezésű fűszer- és csemegeüzlet, az emeleten pedig két udvari garzonlakást hirdetett kiadásra a tulajdonos. A következő évben az Ellmann testvérek nyitották meg a földszinten férfiszabó-divattermüket, ahol a legfinomabb bel-és külföldi szövetek voltak kaphatóak nagy választékban. Az itt készült ruhák szabás és kiállítás tekintetében bármely fővárosi elsőrangú cég termékeivel felvették a versenyt - legalábbis Ellmannék hirdetése szerint.A főtér az új Décsey-házzal 1903-ban

Andrássy út 7.

Az Andrássy út és az Irányi utca – akkor még Vasút utca és Okos utca – sarkán álló ház egykor Freund Zsigmond rőföskereskedésének adott otthont. Az öreg Freund szolid kereskedő volt, a házon kívül szép birtokkal is rendelkezett. Amikor fiai felnőttek, a régi kereskedést modernizálták, nagy hitellel berendezték, végül csődbe jutottak. A kis sarki házat elárverezték, így jutott 1887-ben Kocziszky Mihály tulajdonába. A volt bíró az utcai szobákat bolttá alakította át, amelyek igen jól jövedelmeztek. A nádfedeles, régi, rozzant kis épület a XX. század elején már nem illett a városképbe: a volt bíró fia, ifj. Kocziszky Mihály lebontatta, és helyén kétemeletes bérpalotát építtetett.Az Andrássy út a Kocziszky-palotával