Kossuth tér

Amint azt korábbi bejegyzésünkben ismertettük, 1901-ben nagyszerű tervek készültek egy csabai épület számára: Alpár Ignác, a kor egyik legnevesebb és legnépszerűbb építésze – többek között a budapesti Tőzsdepalota, a Magyar Nemzeti Bank, a Vajdahunyadvár vagy a csabai Rudolf Főgimnázium tervezője – nagyszerű tervet dolgozott ki a Kossuth téren emelendő kultúrpalota számára. A Békéscsabai Múzeumegyesület 1899-es megalakulását követően ugyanis Zsilinszky Mihály vallás- és közoktatásügyi államtitkár, a város országgyűlési képviselője és a csabai múzeumi egyesület fővédnöke azt javasolta, hogy a múzeum egy, a Kossuth tér teljes szélességében felépítendő kultúrpalotában kapjon helyet, amely ezen kívül a színháznak, könyvtárnak, polgári körnek is otthont adott volna. Ezt követően dolgozta ki – ahogy Ádám Gusztáv városi mérnök fogalmazott, "csupa lelkesedésből" – Alpár Ignác a Kossuth téri palota tervrajzait, amelyeket Rozsnyai József Alpár-monográfiájában [3] Alpár  Ignác egyik legszebb tervének, legkifinomultabb neobarokk alkotásának nevez. A monográfia leírása szerint az egyemeletes, összetett E alaprajzú épület terve bécsies barokk stílusban készült, 3+7+3+1+3+1+3+7+3 tengelyes főhomlokzattal, középen egy fő, a szélső szakaszokon két-két ennek alárendelt rizalittal. A középrizalitot záró timpanon óriás korinthoszi háromnegyedoszlopokon nyugszik. A rizalitokat manzárdtető is kiemeli, a középrizaliton ennek kétszer tört változata jelenik meg. 

A Kultúrpalota modellje napjaink Kossuth terének képébe illesztve

Szent István tér 6.

Békéscsaba első gyógyszertárát, az Arany Sas patikát a mai Baross utca 1. szám alatt, az akkori Patika utca (ma Eötvös utca) sarkán nyitotta meg 1812-ben Hamaliár György okleveles gyógyszerész. A következő években a tulajdonosok váltakoztak: 1834-ben Majláth Rudolf Mudrony Jánosnak adta el a tulajdonjogot, 1856-ban pedig Laczay József vette meg a patikát, aki a gyógyszertár nevéből elhagyta az "arany" szót. Ekkor költözött a gyógyszertár a Széchenyi utcai Schwarcz-házba, ahonnan 1866-ban került át mai helyére, a Szent István térre, a korábbiaknál kedvezőbb körülmények közé. 1869-től Varságh Béla (1840–1925) lett a tulajdonos, aki gyógyszerészi tevékenysége mellett a város társadalmi életének kiemelkedő alakja is volt, és igen jelentős szerepet játszott a város fejlődésében. Tagja volt a városi és megyei képviselő-testületnek, a Rudolf gimnázium kormányzóbizottságának, tiszteletbeli elnöke az Országos Gyógyszerész Egyesületnek; részt vett az evangélikus egyház ügyvitelében. Az ő tevékenységéhez fűződik a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület alapítása, melynek igazgatója, majd elnöke volt; ő hozta létre a békéscsabai Múzeum Egyesületet is és vezette 1899 és 1914 között, valamint a városi kaszinó elnöke is volt. Szőlőskertjével hozzájárult Békéscsaba gazdasági fejlődéséhez is. Mindemellett a vezetése alatt működő Sas gyógyszertár egyike lett "a megyebeli legjobb hitelű és keletű gyógyszertáraknak", így nem meglepő, hogy a patika forgalmának emelkedése a növekvő igényeknek megfelelő gyógyszertár létesítését követelte meg. Michnay Sándor építőmester 1891. április 12-én nyújtotta be Varságh Bélának az új gyógyszertári épület terveit, melyeket Sztraka Ernő városi mérnök 1891. április 17-én engedélyezett. Ezt követően indulhatott meg az építkezés a mai Szent István tér 6. szám alatt. Az 1891. május 2-i tüntetés résztvevői az épülő Varságh-ház köveit használták a kivezényelt katonák elleni kőzáporhoz. A Sas patika egy századforduló körüli képeslaprészleten

A város polgárházait bemutató sorozatunk 14. részében az egykori Alsó tized csaknem felét kitevő, a Bartók Béla utat a Tessedik utcával összekötő utcákon haladunk végig. A mai Bartók Béla út és a Körös által határolt városrész 1910-ig volt a város Alsó tizede, 1910-ben, Békéscsaba kerületi beosztásának keletkezésekor ez a terület lett a város I. kerülete, amelynek a javaslattevő bizottság a Bánát elnevezést javasolta, ez az elnevezés azonban nem maradt meg. A bejegyzésünkben szereplő utcákban még ma is számos szép parasztház, polgárház található.Batthyány utcai utcakép 2016 karácsonyán az utca legszebb házaival

Temető sor

Az Aradi Ipar- és Népbank a Békéscsabai Takarékpénztárral közösen alapította 1898-ban a Termény- és Áruraktár Rt.-t azzal a céllal, hogy a vasútállomás közelében nyilvános áruraktárat létesítsenek, és ezzel a gabona és más mezőgazdasági termékek kereskedelmét fellendítsék. A Békéscsabai Takarékpénztár részéről igazgatók lettek Varságh Béla, Lőwinger Lipót és Vidovszky János, felügyelőbizottsági tagok Fábry Károly és Réthy Béla. Az Aradi Ipar- és Népbank részéről igazgatók lettek Reicher Ferenc, Böhm Adolf és Keresztes Ferenc, felügyelőbizottsági tagok Sailer Gyula és Ring Oszkár. Az egyesület a vasút melletti terület tulajdonjogát és tíz évi adómentességet kért, valamint azt, hogy harminc évig a város sem helyet, sem engedélyt nem ad másnak hasonló célra. A város által adott telken 1898-ban Tabakovits Emil aradi építész tervei szerint építette fel Neuschloss Károly budapesti cége az alápincézett, egyemeletes, facement fedelű, 100 m hosszú, 19 m széles, téglából épült közraktárat, amelyhez tiszti lak és irodaépület tartozott. Az első raktárépület 1970 körül

Andrássy út 6.

1886 márciusában Murányi Gusztáv aradi származású vendéglős, a csabai Fiume szálloda bérlője megvette a Neumann testvérek aradi cégének a csabai Vasút utcában lévő (azelőtt Stern Károly-féle) házat. Murányi a rozzant házat lebontatta, és a helyére szép, 16 vendégszobával ellátott, emeletes szálloda építését határozta el. Az épület terveit Regdon Sándor fiatal aradi építész készítette. Az építést Michnay Sándor csabai építési vállalkozó végezte. (Egyes források szerint a tervezők Slavitsek és Kondorosy aradi építészek voltak, ám levéltári dokumentumok azt igazolják, hogy ők a főtéri városi bérházat tervezték.)

A Nádor az 1910-es években

Andrássy út 40.

Fábry Károly [1] szerint az egykor 737. számot viselő telek telekfelvételi tulajdonosa Vandlik János kereskedő volt, később Kristóffy Károly lett a tulajdonos. A Békésmegyei Közlöny már 1878-ban Kristóffy Károly házaként említi az akkor még 737. számot viselő házat, ez azonban még nem a ma látható földszintes polgárházzal azonos épület volt. Az Építészeti Bizottság jegyzőkönyveiből [2] megtudhatjuk, hogy Kristóffy Károly 1905 márciusában kapott engedélyt egy nyolcszobás, két konyhát, négy kamrát magában foglaló ház építésére. Az egykori Kristóffy-ház napjainkban

Bartók Béla út 12.

A mai Bartók Béla út 12. szám alatti épület egykor Újhelyi Ármin terménykereskedőé volt, aki 1877-ben született Tótkomlóson. Középiskoláit Lippán végezte. Pályafutásfát mint magántisztviselő kezdte el. 1905-ben telepedett meg Békéscsabán, mint üzletvezető. 1907-ben önállósította magát, valamint ugyanebben az évben vette feleségül Wolf Adolf kereskedő leányát, Irénkét. Az I. világháborúban népfelkelőként szolgált és t. főhadnagyként szerelt le. Az évszázad első évtizedeiben folyamatosan találkozhatunk nevével az újsághirdetésekben, melyek szerint a terménykereskedő búzát, rozsot, árpát, tengerit és mindennemű magvakat, máskor kiváló minőségű nyírségi rózsa- és fehér krumplit, valamint elsőrendű kismalmi búzakorpát, a világhírű eredeti, valódi ólomzárolt Buscinszky-féle takarmány répamagvakat hirdetett az Orosházi út 12., később a Horthy Miklós út 12. szám alatt (a mai Bartók Béla út 1884 és 1921 között viselte az Orosházi út nevet, majd 1946-ig Horthy Miklós nevét). Újhelyi Ármin kereskedői tevékenysége mellett számos tisztséget látott el különböző helyi és országos egyesületekben, vállalatokban: a Magántisztviselők Egyletének főtitkára, a Békésmegyei Kereskedelmi Rt. felügyelő-bizottsági tagja, Békéscsaba városi takarékpénztár részvénytársaság igazgatósági tagja, a Vidéki Gabonakereskedők Országos Szövetsége békéscsabai kerületének alelnöke, majd a Rosenthal malom üzletvezetője is volt.

Az egykori géphurkolóüzem gyermekkórházként 1965 körül. Munkácsy Mihály Múzeum, Történeti dokumentáció gyűjtemény, Szekerka-hagyaték, leltári szám: 90.1.781

Széchenyi liget

Az újjátelepült Csaba történetében a legnagyobb csapást az 1831. évi kolerajárvány jelentette. A súlyos hasmenéssel és hányással járó, gyors kiszáradáshoz vezető betegség először Csongrád vármegye, majd Debrecen felől is fenyegette Békés megyét. Bár a megyehatáron kordont húztak, a járvány elérte Csabát is, ahova Haan Lajos szerint Hrabovszki Pál vitte be Pestről a betegséget. A járvány első jeleire a templomokat és az iskolákat is bezárták. A csabai kolerabizottság jegyzőkönyve szerint a kolera július 25-én jelent meg Csabán, és először az alsó tizedben kezdett terjedni. A betegség eleinte főként a gyerekeket és az időseket ragadta el, később már nem válogatott. Az alsó városrészt megpróbálták elszigetelni, de a nép áttörte a kordont, hogy a templomba juthasson, miután az volt az egyetlen reménységük a bajban. A templomok zárva tartását, a szertartás nélküli temetéseket is nehezen tűrték, ezért enyhítettek a szigoron: a templomokat nyitva tartották, de istentiszteletet továbbra sem tarthattak. Ennek ellenére mind a katolikusok, mind az evangélikusok kényszerítették papjaikat, hogy misét, illetve istentiszteletet tartsanak. A rendelet külön koleratemető létesítését írta elő, azonban a csabaiak nem tűrték, hogy elhunyt szeretteik ne megszentelt földben nyugodjanak. Ezért a meglévő temetőkbe temettek, de elkülönített területen, és a temetési helyek fölött magas halmokat emeltek. A kígyósi út mellett egy, a mai kórház területén hat (Haan szerint húsz) domb létesült. Augusztus elején naponta száz körüli beteg hunyt el, majd a hónap közepén mérséklődni kezdett a halottak száma. A szeptember elejéig tartó járványban összesen 2019-en haltak meg kolerában Csabán, vagyis a várost szó szerint megtizedelte a járvány. A sírdombok fölé márvány emlékoszlopot állítottak.A koleraoszlop Haan Lajos rajzán 1858-ban

Bánszki utca–Bajza utca

A XX. század elején a Körösön túli VI. kerület utcáinak kinyitásával, a megindult parcellázás és az egyre nagyobb számú építkezés következtében a kiszélesített Bánszki utca végén új közúti híd építése vált szükségessé. Ádám Gusztáv tervei alapján a hidat Staitiu János vállalkozó építtette fel 1912–13-ban, 22000 pengő költséggel. A híd 8 méteres nyílással és 7 méteres szélességgel épült. A Békésmegyei Közlöny 1913. június 29-i számában tudósított arról, hogy a Bánszki utcai híd elkészült, próbaterhelése is megtörtént és így átadható a forgalomnak. A beszámoló szerint azonban gőzekék nem mehettek át rajta, mert azt nem bírná el a híd. A teljesen vasbetonból készült hídpálya és hídfőfalak négy, betonnal kitöltött kúp alapon nyugszanak. A köves burkolt hídkúpok lába fenyőfa szádfalra támaszkodik.

A Bánszki utcai híd 1947-ben. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum Történeti dokumentáció gyűjteménye, Szekerka-hagyaték. Leltári szám: 90.1.808

Fürjes 555.

A Polner család 1662-ben kapott nemességet I. Lipót királytól. A nemességet szerző Frigyes szépunokája, Polner Lajos (1814–1879) Békés vármegyébe telepedett. 1845-ben ügyvéd, a 40-es években alpénztárnok, tiszti ügyész, királyi tanácsos, a Ferencz József-rend lovagkeresztese, később békéscsabai főszolgabíró. A Békésmegyei Közlöny gyászjelentése szerint Polner Lajos ritka szorgalom és takarékosság által nagy vagyonra és szép társadalmi állásra tett szert. A család fürjespusztai birtokán épült klasszicista kúria építésének pontos idejét nem ismerjük. A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárában őrzött Polner-hagyatákhoz tartozó, a kúriát ábrázoló fényképet a gyűjteményben az 1860-as évekre datálják, továbbá a kúria már szerepel a második katonai felmérés térképein, így az építés idejét az 1850–60-as évekre tehetjük.

A fürjespusztai Polner-kúria. Forrás: Havass Miklós: Ifjan–éretten–éltesen, TVE Mérnökiroda Kft., Miskolc–Budapest, 2015.

Petőfi liget

A lebontott katonai épületek helyén kialakult Petőfi ligetet 1882-ben Sztraka Ernő városi mérnök parkosította. Eredeti területe a mainál jóval nagyobb volt: az L alakú terület egészen a mai általános iskoláig ért. Első elnevezése Katona téri kert volt. 1903-ban a képviselő-testülethez száz aláírással ellátott kérvényt nyújtottak be, amelyben kérték a várost, hogy a Petőfi-ligetben egyszerű faépületet emeljen, ahol a liget látogatói hirtelen támadt rossz idő esetén meghúzatják magukat és hideg ételekhez és italokhoz juthatnak.

A Petőfi ligeti pavilon 1907-ben. Forrás: antikfoto.hu

Munkácsy u. 4.

Jaczina István, a Békéscsabai Sertéshizlaló Rt. ügyvezető igazgatója az 1940-es évek elején építtette fel modern stílusú, emeletes házát a Munkácsy utcában. Az 1950-es években az Államvédelmi Hatóság, majd a politikai rendőrség működött az épületben. A ház falán 2016 óta fekete márványtábla őrzi a szomorú időszak emlékét, amikor áldozatok százainak, családtagjaik hozzátartozóik ezreinek sorsa, élete pecsételődött meg az itt született embertelen döntések folytán. Az egykori Jaczina-ház 2019-ben

Szabolcs utca 22.

A Magyar Államvasutak Igazgatóságának Építési és Pályafenntartási Főosztályán 1923-ban készültek el egy négylakásos, kétszobás segédtiszti lakóház tervei. Az építkezés megkezdésére azonban még éveket kellett várni: a MÁV Szegedi Üzletvezetősége 1926-ban hirdetett nyilvános versenytárgyalást a Békéscsaba állomáson létesítendő egyemeletes 4 lakásos altiszti laképület munkáinak biztosítására. Érdemes megjegyezni, hogy ebben az időben a MÁV igen jelentős építkezéseket folytatott Békéscsabán: 1924-ben épült a részben lebombázott MÁV-lakótelep, 1925-ben a vonatkísérői laktanya, 1925-ben és 1926-ban épültek az 1944-es bombázások áldozatául esett MÁV-palota épületei, szintén 1925–26-ban a fűtőházi telep a félkör alakú fűtőházzal,  fordítókoronggal, szénszerelővel és víztoronnyal, 1927-ben a fűtőházi iroda és vontatási laktanya épülete, 1928-ban a repülőhíd, és már elkészültek az új felvételi épület tervei is.A lakóépület vasút felőli képe 1927-ben Kató László fényképén. Forrás: Orlai Petrich Soma  Kulturális Központ Muzeális Gyűjteménye

Bocskai u. 29.

A csabai utcák világítására először 1868-ban állítottak fel ötven petróleumlámpát a forgalmasabb utcákban, ez a szám 1904-ig megháromszorozódott. Tevan Adolf 1893-ban nyújtott be javaslatot Békéscsaba villanyvilágításának kiépítésére, majd Ádám Gusztáv városi mérnök és a városi képviselő-testület tagjai 1894-ben javasolták a egy villanytelep felállítását, melynek segítségével nemcsak az utcák, hanem a lakások világítását is meg lehetne oldani, sőt, az iparosodást is elősegítené. Ebben az időben persze még nemigen akadt a villanyvilágításnak szakértője a környéken, így a javaslat tanulmányozására felállított bizottság tervezetét a képviselő-testület 1895 decemberében elvetette, mondván, hogy hogy miután a villamos világítás terén nap-nap után újabb és újabb találmányok létesülnek, melyek a kivitel gazdaságos megoldását vannak hivatva előmozdítani: a kérdés még nem érett meg a határozathozatalra. 1899-ben Gyulán már egyenáramú villanytelep épült, az azt létesítő Vasúti Forgalmi Rt. ajánlatát Csaba is elfogadta, azonban a határozatot a törvényhatóság nem hagyta jóvá – ­ mint hamarosan kiderült, helyesen döntöttek, hiszen néhány évvel később a csabai váltóáramú villanytelep látta el árammal Békést, Mezőberényt és Gyulát is. A képviselő-testület 1900. április 12-én tartott közgyűlése a villamos bizottságot felkérte, hogy a törvényhatósági bizottság határozatában kívánt módosítások tárgyában a részvénytársasággal újabb tanácskozásokat kezdjen; e tárgyalások elől azonban a vállalat többszöri sürgetés ellenére is kitért.  1902 novemberében újabb bizottság alakult Zsíros András bíró elnökletével, tagjai Korosy László, Rosenthal Ignác, Szalay József, Wagner József, Rosenthal Adolf, Réthy Béla, Sailer Vilmos dr. voltak, továbbá a közgyűlés ajánlattételre hívta fel a Ganz és Társa Rt.-t, a Schuckert műveket és Magyar Villamossági Részvénytársaságot. 1903. augusztusában a képviselő-testület kimondta, hogy a villamos művet házi kezelésben kívánja tartani. A pályázó cégek közül a Ganz és Társa Rt.-ét fogadta el, a szerződést, valamint a községi villamos műre vonatkozó terveket a közgyűlés 1904. február 25-ki közgyűlésében elfogadta, április 5-én a mű létesítésére a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól 450.000 korona kölcsönt vett fel s mind e határozatokat a törvényhatósági bizottság jóváhagyta.
A békéscsabai villamosmű látképe a szénrakodó felől 1934-ben

Békési út 52.

Martincsek Mátyás szűcsmester, bőrruhakészítő, 1884-ben született, felszabadult 1900-ban. 1908-ban önállósította magát. Az 1924. évi csabai és az 1925. évi debreceni kiállításon díszoklevél kitüntetést, 1926-ban pedig miniszteri és kamarai díszoklevelet kapott. Berényi úti 27. szám alatti műhelyében többek között kiváló minőségű vadászkabátokat, lengyel bundákat, lábzsákokat, hajtókesztyűket, báránybőrből készült sport- és vadászruhákat készített. Speciális gazdászkabátjai és bundái szinte párjukat ritkították. Martincsek Mátyás 1943-ban Gönczy Adorján békéscsabai mérnök tervei alapján építtette fel Békési úti szűcsárugyárát.

Az épület a konzervgyár részeként

Az országot, a világot járva néhány helyen váratlan meglepetésként érhet bennünket, hogy lakóhelyünk megszokott épületeihez egészen hasonló, vagy azokkal teljesen azonos épületeket találunk. Ennek persze sokszor egyszerű a magyarázata: számos épület – például vasúti, ipari létesítmények – típustervek alapján épült, így ezek az épületek (csaknem) teljesen egyformák az ország különböző pontjain. Más esetekben egészen különleges okai is lehetnek a hasonlóságnak: esetenként a tervező használt fel különböző épületein hasonló motívumokat, máskor egyszerűen a véletlen műve a hasonlóság, de az is megesett, hogy egy építész egyszerűen lemásolt egy más városbeli, neki tetsző épületet. Bejegyzésünkben összegyűjtöttük azokat a békéscsabai épületeket, amelyeknek pontos mása, esetleg hozzájuk nagyon hasonlító épület áll egy másik városban.

Fényesi út 1.

A Veszely csárda első ismert említése 1837-ből származik, feltehető, hogy már ez előtt az időpont előtt létezett. A csárda nevét az egykor a Fehér-Körös partján álló Vesze faluról kapta. Az első ismert bérlő Stern Károly volt 1851-ben, két évvel később Holecska Mihály és családja alkotta a csárda személyzetét.

A Veszely csárda napjainkban

Lenkey utca 12.

Békéscsaba első óvodáját Harsányi Györgyné létesítette „Fröbel-féle gyermekkert” néven, 1866-ban Czeizler Ilona és Lippert János, 1877-ben ismét Lippert János nyitott magán jellegű Fröbel-féle gyermekkertet, utóbbi működtetéséhez már a város is hozzájárult. Ugyanekkor már a közbirtokosság kezelésében is működtek óvodák. 1888-ban Gally Gizella szervezett magánóvodát, részben városi támogatással. Ez az óvoda 1893-ban a Gally-féle óvodából községi óvoda lett, amelynek számára 1897-ben Ádám Gusztáv városi mérnök tervei szerint a Luther utcában épült Békéscsaba első közóvodája. A Gábor Áron utcában újabb óvodát szerveztek. Ezt a két intézetet 1926-ban a fenntartási nehézségek miatt az állam vette át. 1930-ban újabb állami óvoda nyílt a Csillag utcában (ma Lenkey utca). A Lenkey utcai óvoda 2017 elején

A Csillag utcai óvoda terveit Áchim Mihály városi mérnök készítette, az épületet Valastyán János építőmester építette.A héttengelyes főhomlokzaton az épület teljes szélességében futó párkányon ülő, egyenes záródású, félköríves timpanonnal lezárt ablakok helyezkednek el, a középső öt ablak timpanonjai között egy-egy kör alakú díszítéssel. Az ablakokat két oldalról téglasáv keretezi. A főpárkányban eredetileg gyámkövek sorakoztak.

Az óvoda utcai homlokzata Áchim Mihály tervrajzán. III. ker. óvoda építési (Csillag u.) ügye, MNL BéML V. B. 82. b. 118. 518/1932, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az alaprajz szerint az utca felőli oldalon kapott helyet az óvoda legtágasabb helyisége, a játszóterem, valamint két szoba. Az udvar felől kapott helyet a munkaterem, a pihenő, a dajkaszoba, valamint a konyha. Az óvoda mellett melléképület is épült illemhelyekkel, mosószobával és fáskamrával.

Az óvoda alaprajza Áchim Mihály tervrajzán. III. ker. óvoda építési (Csillag u.) ügye, MNL BéML V. B. 82. b. 118. 518/1932, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az óvoda melléképületének homlokzati rajza és alaprajza homlokzata Áchim Mihály tervrajzán. III. ker. óvoda építési (Csillag u.) ügye, MNL BéML V. B. 82. b. 118. 518/1932, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A Lenkey utcai épület ma is óvodaként működik. A 2017-es felújítás során kapott homlokzati szigetelés némileg megváltoztatta az épület homlokzatát: eltűntek a főpárkány gyámkövei, az ablakok közti kör alakú díszek az eredetiektől eltérő kialakításúak. A Lenkey utcai óvoda 2017 végén, a felújítást követően

Felhasznált irodalom:
[1] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba, 1939.
[2] Sebő László: Békéscsaba közoktatásának története, 1974.
[3] Szentkereszty Tivadar: Békés vármegye népoktatásának története, 1932.
[4] Virág László: A közoktatás évszázadai, A művelődés évszázadai Békéscsabán, Békéscsaba, 1998.

Penza ltp. 27. helyén (régi cím szerint Felső-Körös sor 27.)

A későbbi Áchim–Ondroviczky malmot Milyó Mátyás építtette 1873-ban saját portáján, Knack Ernő gépésszel. 1907–08-ban Áchim László (Békéscsaba utolsó bírája, ipartestületi alelnök) és Ondroviczky Pál tulajdonosok több síkszitával, felvonóval bővítették a malmot.Az Áchim–Ondroviczky-malom. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum,Történeti dokumentáció gyűjtemény 90.1.726

Kossuth tér

A mai Kossuth tér az 1860-as években alakult ki: miután a csabai vásárok egyre keresettebbek lettek, a piac helyének bővítésére volt szükség. Erre a célra az evangélikus Nagytemplom és a katolikus templom közti terület tűnt a legalkalmasabbnak. Ezen a területen azonban abban az időben még öt telek helyezkedett el öt házzal, köztük a főszolgabírói lakkal.Látkép a Kistemplom tornyából 1858-ban Haan Antal rajzán. A régi, egytornyú katolikus templomtól balra láthatóak a mai Kossuth tér területén álló házak. A templom melletti, hosszú homlokzatú ház volt a szolgabírói lak

Kossuth tér

Kossuth Lajos kultusza, amely már az 1848–49-es szabadságharc idején elkezdődött, sokat erősödött az abszolutizmus idején; az ellenzéki pártok a kiegyezést követően is tevékenyen ápolták Kossuth népszerűségét. A Kossuth-kultusz különösen erőteljesen jelentkezett az Alföldön. Nem volt ez alól kivétel Békéscsaba sem: 1889-ben Kossuth Lajost a város első díszpolgárává választották, három évvel később, 1892-ben pedig a Nagytemplom és a katolikus templom közti területen 1860-ban kialakított piactér, amely addig Templom tér nevet viselte, Kossuth Lajos születésének 90. évfordulója alkalmából a Kossuth tér nevet kapta. A Kossuth-kultusznak nagy lökést adott Kossuth halála, temetése is. A századforduló környékén valóságos szoborállítási láz terjedt az országban. Kossuth első köztéri szobrát 1894-ben Siómaroson, az első egész alakos szobrot pedig 1898-ban, Miskolcon állították. Békés megyében Orosházán állították fel először Kossuth szobrát, 1904-ben. Csabán is hamar felmerült a gondolat, hogy szobrot állítsanak Kossuth Lajosnak: 1902-ben Rell Lajos és Pándy István elnökletével bizottság alakult a szoborállítás költségeinek előteremtésére. Számos helyen megindult a gyűjtés, bálokat, hangversenyeket rendeztek, a képviselő-testület is döntött a hozzájárulásról.A Kossuth-szobor avatásakor. Forrás: Vasárnapi Újság 52. évf. (1905), 39. sz.

Árpád sor 2/2

A képviselő-testület 1898-ban döntött a Kanálisi szőlők területének kisajátításáról, egy új városrész kialakításának céljából. A századforduló körüli években több új utcát nyitottak és számos új ház épült itt, köztük elegáns polgárházak és villák, utóbbiak közül a legszebbek az Árpád soron. A századelőn megkezdődött folyamat a 30-as, 40-es években is folytatódott, ekkor több, modern stílusú villa épült az Árpád soron.Az egykori Kelemen-villa napjainkban

Őr utca 14.

Bár az első világháború még nem okozott jelentős károkat a településeken, a trianoni békeszerződés során elcsatolt területekről Magyarországra érkezők hajlékkeresése miatt egyre nyomasztóbb lett az országban a lakásínség. Az otthonukból elűzött földönfutók legnagyobb része vasutas vagy vasúti munkás volt családjaikkal, sokan közülük vasúti vagonokban húzták meg magukat az állomásokon. A lakásínség leginkább a fővárost sújtotta, azonban Békéscsabát mint határközeli várost szintén jelentősen érintette. A Békésmegyei Közlöny 1924 novemberében így számolt be a vagonlakókról: "A hajléktalan, szűkebb pátriájukból és apró otthonukból elűzött földönfutók ott tanyáznak kopott és rozoga bárkáikban a rozsdás vágányokon és amellett, hogy ez a szomorú kényszerűség számos kocsit von el eredeti rendeltetésétől, felnőtt emberek és apró gyermekek kénytelenek ólszerű deszkatákolmányokban meghúzódni."Az egykori MÁV-lakótelep megmaradt épülete a Szabolcs utca felől

Orosházi úti felüljáró – Erzsébet híd

A mai Bartók Béla út felől évtizedeken át csak a vasúti sínek keresztezésével lehetett Jaminába jutni, ami egyrészt veszélyes volt, másrészt a sorompók leeresztése hosszú várakozást eredményezett a nagy forgalmú úton. Ennek megszüntetésére épült 1906–07-ben a MÁV megbízásából Zielinski Szilárd mérnök, műegyetemi tanár tervei szerint, Freund Henrik és fiai építési vállalkozók kivitelezésében a város első felüljárója.  Eredetileg vas felszerkezetű hidat terveztek, a részletes tervek el is készültek, és az alapgödrök kiemelése során, Zielinski személyes közbelépésére váltottak vasbetonra. A híd 1910 körül

Egykori Breznyik utca  a kórház területén

Az 1920-as évekre a kórház korábban épült épületei már meglehetősen szűkké váltak. Világossá vált, hogy a csabai kórház bővítésére van szükség. Ádám Gusztáv műszaki tanácsos már 1927 januárjában elkészítette el egy új, 70–80 ágyas kórházépület tervvázlatát, amely a Breznyik utcában, az első kórház mögötti területen épült volna fel. A tervek nem valósultak meg, ám hamarosan egy még nagyobb szabású bővítésre kerülhetett sor. Már 1928-ban arról tudósítanak az újságok, hogy a békéscsabai kórház új, nyolcvanágyas sebészeti pavilont kap.  Az erre vonatkozó terveket és költségvetést a népjóléti miniszter leküldte felülvizsgálás végett a vármegyéhez. Dr. Daimel Sándor alispán dr. Zöldy János tiszti főorvost bízta meg azok felülvizsgálásával és a főorvos a helyszínen megejtett szemle alapján úgy a terveket, mint a költségvetést apróbb módosításokkal jóváhagyandóknak véleményezte, amit a törvényhatósági bizottság is elfogadott a keddi közgyűlésen. A tervek szerint a régi épületekben a szülészeti és szemészeti osztályt helyezik el. A tervek elkészítésével Gerlóczy Gedeon budapesti építőművészt – többek között a gyulai evangélikus templom, a budapesti OTI baleseti kórház, a Madách Színház, a Nemzeti Sportcsarnok tervezőjét – bízták meg. 

Az új sebészeti pavilon az 1930-as években. Háttérben a szegényház látható