Andrássy út–Jókai utca sarka

A Reisz és Porjesz-féle Első Csabai Bútorgyár 1893-ban alakult, a cégjegyzékbe 1894. április 7-én vették fel, alapítói Reisz Miksa és Porjesz Mihály voltak. A cég Vasút utcai házában kínálta saját tervezésű és készítésű háló-, ebédlő-, úriszoba- és szalonberendezéseit a legegyszerűbbtől a legfinomabbig. Vállalták teljes lakás- szálloda- és fürdőberendezések készítését és minden műasztalos-, kárpitos- és díszítőmunkát német, francia és olasz reneszánsz, angol és barokk, valamint minden modern stílusban. A cég elegáns kiállítású nagy képes bútoralbumot küldött az érdeklődőknek. A Reisz és Porjesz bútorgyárat kiálllítási éremmel díjazták a millenniumi kiállításon, az 1900. évi párizsi világkiállításon pedig ezüstéremben részesültek.

A Jókai utcai bútorgyár a századfordulón

Sorozatunk harmadik részében – a podsztyenás házak és a templomok után – ezúttal Békéscsaba legszebb középületét keressük. Bár Csabán számos szép középület látható, a számuk lehetne nagyobb is, ha máshogy alakul a város története. Ismert, hogy már 1870 körül felmerült a megyeszékhely Csabára költözése, ennek megvalósulása esetén olyan rangos középületekkel gazdagodhatott volna a város, mint a vármegyeháza vagy a megyei kórház. A székhely áthelyezésének elmaradása ellenére is nagy küzdelem folyt Csaba és Gyula között több jelentős intézmény megszerzése érdekében. Az 1910-es évek elején az Osztrák-Magyar Bank Békés megyei fiókjának építésekor Csaba került ki győztesen, az 1930-as években pedig, bár az OTI kerületi központja Gyulán maradt, Csabán is impozáns új OTI-székház épült. Az 1890-es években azonban még Gyula kerekedett felül a megyei törvényszéki palota felépítéséért folytatott nagy küzdelemben, így az akkori megyeszékhelyen épülhetett fel a gyönyörű igazságügyi palota, amelyhez fogható középület nem létesült a korban Csabán. Más esetekben a források hiánya miatt esett el attól városunk, hogy kiemelkedő középülettel gazdagodjon: például 1902-ben Alpár Ignác tervezett csodálatos kultúrpalotát a Kossuth térre, 1904-ben Nagy Virgil készítette el az iparpalota terveit (sajnos a homlokzati rajzot nem ismerjük), 1925-ben pedig Lipták János vázolta fel az iparosok házának rajzát. Ha a felsorolt intézmények megvalósulhattak volna városunkban, Békéscsaba kiemelkedő műemlékekben is jóval gazdagabb lehetne. 

Egyetértés utca 3.

A Réthy-villa építésének pontos idejét nem ismerjük, annyit tudunk bizonyosan Békéscsaba építészeti szakbizottságának jegyzőkönyveiből, hogy Réthy Béla gyógyszerész 1910-ben kapott engedélyt arra, hogy a Kanálisi szőlőkben építendő házának ne a szokásos 10 méternyi, hanem 20 méternyi előtere legyen.

Az egykori Réthy-villa napjainkban

A csabai polgárházakat bemutató sorozatunk XV. részében három párhuzamos belvárosi utcát mutatunk be: a Kinizsi utcát, a Mednyánszky utcát és a Knézich Károly utcát. Az Andrássy útról nyíló utcákban az egykori polgárházaknak csak töredéke maradt meg, sőt, a Knézich Károly utca mára Andrássy úti kijáratát is elveszítette. A megmaradt épületek többsége átalakítások eredményeként ma már nem eredeti arcát mutatja. A három utca egykori házainak nagy részéről sajnos nincs képünk, így csak kis részüket tudjuk bemutatni. 

Kinizsi utca

A Kinizsi utca első ismert neve Kötélverő utca, ezt később a kissé hivatalosabb Köteles utcára változtatták. A hangulatos utcanév nagyszerű emléke volt a központban megtelepedő iparosoknak. 1910-ben Kinizsi Pálról nevezték el az utcát. Kinizsi utcai látkép 1974-ben. Fotó: Moser László. Forrás: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Skanzen Adatbázis, MNÉA-F 25488

József Attila utca/Deák utca

A XIX. század végén egyre több ház épült a Körös túlsó partján, így egyre nagyobb szükség lett az új városrészeket a belvárossal összekötő hidakra. 

A József Attila utcai híd hangulatos látképe az 1950-es években

Néhány évvel ezelőtti, nagy érdeklődést keltő játékunkban Békéscsaba legszebb podsztyenás házát kerestük. Ez a szavazásunk igen népszerűvé vált, ezen kívül a bejegyzéseinkhez gyakran érkeznek olyan hozzászólások, mint "Ez a kedvenc épületem Csabán!". Ez adta az ötletet, hogy – a podsztyenás házakhoz kapcsolódó játékunk folytatásaként – új sorozatot indítsunk, amelyben Békéscsaba legszebb épületeit keressük. Sorozatunkban végighaladunk az egyes épülettípusokon (pl. templomok, iskolák, szállodák, polgárházak, villák), és minden kategória esetén győztest hirdetünk, majd a kategóriák győztesei közti szavazás

Bár a sorozat címében a "legszebb" épület szerepel, nem feltétlenül a legkiemelkedőbb építészeti kvalitásokkal rendelkező épületet keressük, inkább azt az épületet (vagy azokat az épületeket), amelyek szépségük, a hozzájuk kötődő emlékek miatt a legkedvesebbek a békéscsabaiak számára. 

Sorozatunk első – a podsztyenás házakról szóló szavazással együtt második – részében a városképben és a város történelmében is meghatározó szerepet játszó templomokat vesszük sorra, a templom fogalmát kicsit szabadon értelmezve. A város hét évszázadra visszanyúló történetében az itt felsoroltak mellett még számos más templom is állt – Csaba középkori temploma, a gerlai monostor, az első katolikus templom, az első zsinagóga, a háborúban lebombázott jaminai katolikus templom, a baptisták Bartók Béla úti imaháza  –, ezúttal azonban csak a ma is álló épületek közül lehet választani. 

Szabadság tér

Az 1922-ben alakult 101-es Bajtársi Szövetség a 101-es gyalogezred hősi halált halt katonáinak tiszteletére emelendő emlékmű felállításához kérte a város támogatását. Helyszínként a Szent István tér és az Andrássy út találkozását jelölték meg, a város inkább a Szent István tér és a Ferenc József (ma Szabadság) tér határvonalát javasolta.

A 101-es emlékmű nem sokkal felállítása után

Trefort u. 19.

A Hubertus Kötöttáru- és Szövőgyár 1924 februárjában kapott engedélyt egyemeletes lakóház építésére a Trefort utca és az Illésházi utca sarkán, a gyár épülete mellett. Az épületben lakásokat alakítottak ki, melyek egy részét bérbe adták ki. A háború után a Hubertusból létrejött Ruhagyár óvodája működött az épületben, de itt volt a Ruhagyár kultúrterme is.A Hubertus lakóháza 1930 körül

Árpád sor 20.

Békéscsaba Építészeti Szakbizottságának jegyzőkönyvei szerint Bodó József mérnök 1913-ban kapott engedélyt az Árpád sor 20. szám alatt hatszobás villa építésére. 

A felújításra váró épület 2019-ben

Penza lakótelep 5.

Stern Sándor 1941-ben kapott engedélyt, hogy a Felső-Körös sor 17. szám alatt, a lebontott jéggyári épület helyén emeletes bérvillát emeljen. Az egykori villa Szekerka János fényképén. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum, Történeti dokumentáció gyűjtemény. Leltári szám: Hd.90.1.728

Szabadság tér 11–17.

A Szabadság tér 11–17. szám alatt, négy földszintes polgárház lebontását követően, 1952-ben épült fel a monumentális pártszékház. Az épület a rendszerváltásig ebben a funkcióban működött, ezt követően irodák, étterem kaptak benne helyet. Ma a Békéscsabai Járási Hivatalnak ad otthont.

A pártház nem sokkal felépülte után a Szabadság tér régi polgárházaival

Gyulai út 3.

Rajz Gábor, a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület helyettes igazgatója 1928-ban építtette fel emeletes villáját a Gyulai út elején. A villa tervezőjéről egyelőre sajnos nem találtunk adatot.

Vasútállomás

A belváros és Jamina közti területen, a méntelep mögötti területen épült 14 szobás mozdonyszemélyzeti (vontatási) laktanya 1908-ban épült földszintes formában.

A laktanya az 1920-as évek második felében. Kató László fényképe. Forrás: Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Muzeális Gyűjteménye

Lipták András u. 7.

A Szentmiklósi (ma Lipták András) utcai Erzsébet malmot Kaisch György pékmester alapította, majd Kollarics Károly bővítette, 1894-ben alakították szárazmalomból gőzmalommá.A malom a századforduló körül

Árpád sor 22.

Tagányi Sándor nagykereskedő, a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület igazgatósági tagja 1926 októberében, kapott építési engedélyt a 13 szobát és 23 egyéb helyiséget magában foglaló, részben emeletes villa építésére. Az épület tervezőjéről egyelőre sajnos nem találtunk adatot.

Az egykori Tagányi-villa napjainkban

Kossuth tér 1.

Az Arad és Csanádi Egyesült Vasutak leányvállalataként működő Alföldi Első Gazdasági Vasút első vonalát Kovácsháza és Kupapuszta között 1894-ben adták át. A vasút jó eredményeinek hatására néhány évvel később újabb, már közforgalmú vonal épült Kovácsháza és Csaba között. Az új vonal építését Békéscsaba jelentős összeggel támogatta. A MÁV-állomás mellett szerény, földszintes állomásépület, mozdonyszín és kisjavító műhely épült. 1903 szeptemberére elkészült a békéscsaba–békési, majd 1904 áprilisára a békés–vésztői és az abból kiágazó vizesfás–ludadi vonal is. A városi forgalom lebonyolítására a vasút helyi motoros járatokat indított eleinte a Békési úti selyemfonodáig, később a Zöldfa vendéglőig, majd a gyenge forgalom miatt csak a vasútállomástól a Kossuth térig. A helyi személyforgalmat eleinte két, majd csak egy motor bonyolította le, s csupán heti és országos vásári napokon volt két motor üzemben.A motorállomás a XX. század elején, még faszerkezettel

Lázár utca

Az itt található polgárházakat bemutató bejegyzésünk után újra a Lázár utcába látogatunk. A Lázár utca első nevét (Zsidótemplom utca) az 1846-ban az utca elején épült zsinagógáról kapta. A régi templomot – amelynek sajnos semmilyen ábrázolását vagy leírását sem ismerjük – 1893-ban bontották le, a helyén épült fel a neológ zsinagóga ma is álló, ám a felismerhetetlenségig átalakított épülete. 1910-ben az utcát Lázár Vilmosról, az aradi vértanúk egyikéről nevezték el [1].

Lázár utca 10.

Nemcsak a Lázár utca,de az egész város egyik legszebb podsztyenás háza a Lázár utca 10. számú épület. A jellegzetes, csonkakontyos tető, a díszített deszkaoromzat és az az alatti fűrészelt díszítés, az ajtó, az ablakok mind eredeti formában maradtak meg.

Békéscsaba cím- és lakjegyzéke 1910-ben özv. Uhrin Pálnét jelölte meg a ház tulajdonosaként. Az 1920-as évek közepén Sztankó János férfi és női szabó hirdette szolgáltatásait ezen a címen: a legújabb divat szerint készített köpenyt, kosztümöt és finom férfiruhákat, olcsó árak, szolid kiszolgálás mellett. Állandóan raktáron tartott finom angol szöveteket.

Lázár utca 10. 2007-ben

Orosházi út 71.

1921 márciusában a városi képviselő-testület az öt pályázó közül egyhangúlag dr. Kultsár Sándort választotta meg az erzsébethelyi orvosi állásra. Gyógyító tevékenysége mellett az orvos művészként is ismert volt: festményeiből több alkalommal nyílt kiállítás és cimbalomjátékával népszerűséget szerzett. A Körösvidék tudósítása szerint Dr. Kultsár Sándor 1927-ben kapott építési engedélyt, ekkor épülhetett az Orosházi úti villa. A háború után a villában az V. kerületi pártház kapott helyet. Az épület 1996-tól a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesületének székházaként működik.Csoportkép a tisztifőorvosi lakás előtt. A világos öltönyben ??? Alex jaminai gyógyszerész, mellette Ludány Béla,a b.csabai Felsőmezőgazdasági Iskola igazgatója, előtte felesége, Budai Márta, Ős Lajos unokahúga, előtte dr. Kultsár Sándor békéscsabai tisztifőorvos, balról felesége és egy ismeretlen fiatal hölgy, 1929. jan. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum, Történeti dokumentáció gyűjtemény. Leltári szám: 94.15.11

A villa pártházként 1985-ben Fazekas László felvételén. Forrás: Békés Megyei Népújság 40. évf. 248. sz., 1985. okt. 22

A villa 2013-ban

A terméskő lábazatú, földszintes villa főbejárata előtt négy lépcsőfok vezet az ovális, kőbábos korláttal kerített teraszra. Innen alacsony oszlopokon nyugvó, íves átjárón jutunk a kétszárnyú főbejárathoz. Kétoldalt egy-egy kétablakos rizalit, amelyeket a fölöttük magasodó fióktető is kiemel. A rizalitokat kétoldalt volutás fejezetű pilaszter határolja, az ablakok félköríves záródásúak, profilozott keretük stilizált fejezetről indul. A villa jelenleg nem áll védelem alatt.

A szépen felújított villa 2019-benA villa 2019-ben

Kossuth tér 10.

Az 1910 előtt a 988. számot viselő, a Kossuth tér és a mai Kiss Ernő utca sarján álló ház telekfelvételi tulajdonosai Fábry Károly szerint Povázsay András és Osztasz Mária voltak, későbbi tulajdonosként Povázsay Jánost jelöli meg Fábry. A Povázsay testvérek, Sándor és László, ebben a nádfedeles házban indították nyomdájukat, miután édesapjuk, Povázsay András megvásárolta számukra Dobay János gyulai nyomdája Dobay Sándor által vezetett csabai fióknyomdájának berendezését. A Povázsay testvérek által kiadott újságok és könyvek minőségükkel hamar elismerést szereztek a nyomdának. A szlovák nyelvű kiadványokat is készítő nyomda nyomtatványai között számos, a csabai evangélikus szlovákság és az egyház számára készített munkát találunk.

A Békésmegyei Közlöny hasábjain megjelent hirdetésekből megtudhatjuk, hogy a Povázsay család régi házát 1902-től kínálták eladásra Povázsay Andrásné örökösei. Ekkor vásárolhatta meg a házat Dr. Wagner Dániel, aki 1904-ben új, kilenc szobából, egy konyhából, két kamrából álló, alápincézett házat emeltetett a régi épület helyén. A házhoz tartozó melléképületben egy konyha, egy kamra és istálló kapott helyet.

Kossuth téri részlet a sarki Wagner-házzal 1956-ból. Forrás: É. M. Szegedi Tervező Iroda, Békéscsabai gimnázium, Csongrád Megyei Levéltár, 70-793-1

Ferenc József (Szabadság) tér 19.

A mai Szabadság tér 19. szám alatti telek 1910 előtt a 867. számot viselte. A telekfelvételkori tulajdonos Bottyánszki György és Gálik Dóra volt, későbbi tulajdonosok Rasofszky Fülöp földbirtokos, majd lánya, Neumann Manóné, született Raschofszky Matild (1866–1944). Neumann Manó földbirtokos (1857–1928), kereskedő számos vállalat igazgatósági tagja volt, az ő nevéhez fűződik a békéscsabai Áruforgalmi Rt. megalapítása is. Birtoka egyike volt a legtökéletesebben kezelt gazdaságoknak, emellett ő volt az egyik legjobb csabai sakkozó. Veje dr. Korniss Géza kultúrtanácsnok volt. Fia, Elek, 1900-ban született, békéscsabai gimnáziumi tanulmányait követően a budapesti műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be, azonban a numerus clausus-törvény miatt a zürichi Eidgenössische Technische Hochschulén szerzett diplomát. Franciaországban dolgozott, majd hazatért Békéscsabára, ahol 1928-tól 1939-ig a Békéscsabai Vegyipari Rt.-nek volt a műszaki vezetője, 1940-ben a Hubertus Rt. festödéjében, 1943–44-ben a Dobla vegyiüzemben dolgozott. 1937-ben vette feleségül Róna Gusztáv és Kugel Adél lányát, Róna Margitot, egy fiuk született, Gábor. Neumann Manóné és Neumann Elek 1943-ban építési engedélyt kapott kétemeletes, alápincézett bérház építésére Lipták János tervei alapján, erre azonban sajnos már nem kerülhetett sor.A Neumann-féle bérház homlokzata Lipták János tervrajzán. Forrás: Naményi Péter

Andrássy út 56.

Az Arad és Csanádi Egyesült Vasutak leányvállalataként működő Alföldi Első Gazdasági Vasút első, keskeny vágányú, csak teherfuvarozásra szolgáló vonalát Kovácsháza és Kupapuszta között 1894-ben adták át. A vasút jó eredményeinek hatására néhány évvel később újabb, már közforgalmú vonal épült Kovácsháza és Csaba között. Az új vonal építését Békéscsaba jelentős összeggel támogatta. A vonalon gőzmozdony üzemelt, eleinte csak a két csabai hetipiaci napon. 1900-ban De Dion-Bouton gyártmányú gőzmotorok váltották fel a gőzmozdonyokat, ami az üzemköltségek jelentős csökkenését eredményezte. Az Alföldi Első Gazdasági Vasút állomásépülete az 1920-as évek végén megjelent képeslapon

Békéscsabai népi építészeti emlékeit, podsztyenás házait bemutató sorozatunk újabb részében három, egymáshoz közeli utcát – Szarvasi út, Pöltenberg utca és Vasvári Pál utca – mutatunk be. Bár a fennmaradt házak száma kicsi, közülük több is az egész város legszebb parasztházai közé sorolható.

Szarvasi út

A Szarvas felé vezető út már a kezdetektől mai nevét viselte, eleinte országút néven, később az országút elnevezést csak a külterületre eső rész – a Szabolcs utcától kifelé eső rész – viselte. 1927-ben Tisza István miniszterelnökről nevezték el, azonban 1946-ban visszakapta eredeti nevét, így ma a város egyik legrégebbi utcanevét viseli.

Szarvasi út 51.

A város egyik jelentős, forgalmas főútvonalán ma már egy podsztyenás ház sem áll. Az utolsóként megmaradt 51. számú házat néhány évvel ezelőtt bontották le. A bontásáig eredeti formában fennmaradt, a város legszebb parasztházai közé tartozó épület részleteit a Békéscsabai Hagyományőrző Kulturális Kör mentette meg, hogy a ház újjászülethessen egy reménybeli skanzen részeként. A mesébe illő ház rendelkezett a podsztyenás házak minden jellegzetességével: teteje csonka kontyos nyeregtető volt, deszkaoromzata alatt fűrészelt díszítés volt látható. Az utca felőli homlokzaton két kis ablak és egy ajtó volt, a podsztyenát az utca felől kerítés zárta.A Szarvasi út 51. számú ház 1970 körül. Forrás: Molnár Lajosné. Hátul az ekkorra már átépült 53. számú ház látható

Szarvasi út 51. 2007-ben

Szarvasi út 51. 2011-ben 

Szarvasi út 51. 2015-benSzarvasi út 51. 2015-benSzarvasi út 51. 2015-ben 

Szarvasi út 53.

A Szarvasi út 53. számú ház. Forrás: Molnár Lajosné

Az 53. ház szomszédjához hasonló szépségű volt.  A házat az 1800-as évek végén építette Krizsán János csizmadia, majd később a nagy telekre való tekintettel Ilona lánya családja részére,  a két szobakonyhás első lakáshoz épített  egy szobakonyhás lakást és műhelyét is bővítette. A ház 1953-ig volt a család tulajdonában, ekkor a Viczián család vásárolta meg. A ház az 1950-es években teljesen átépült, ma már nem áll.Az 53. számú házat építő Krizsán János feleségével, Korcsok Annával és lányaikkal, Máriával, Annával és Ilonával. Forrás: Molnár LajosnéA ház a kert felől. Forrás: Molnár Lajosné

Pöltenberg utca

A mai Pöltenberg utca első neve Sopronyi utca volt, az elnevezés Békéscsaba Soprony nevű határrészére utalt, amely irányba az utca vezet. Később a határrész és az utca neve Sopron, illetve Soproni változatban szerepelt. 1938-ban, a szabadságharc 90. évfordulóján nevezték ez az utcát Poeltenberg Ernő honvéd tábornokról, az aradi vértanúk egyikéról. 

Pöltenberg utca 1.

Az utca 1. számú, deszkaoromzatos, darulábas oszlopos épülete a város legszebb podsztyenás házai közé tartozik. A részleteiben is eredeti állapotban fennmaradt épület különlegessége az oromzaton látható kereszt, amely valószínűleg katolikus építőre utal. A Körösvidék 1920. decemberi híradásából megtudhatjuk, hogy Kliment András és neje vásárolták meg 140 ezer koronáért az akkor még Sopronyi nevet viselő utca 1. számú házát.

Pöltenberg utca 1. 2007-ben

Pöltenberg utca 1. 2017-ben

Pöltenberg utca 1. 2017-ben

Pöltenberg utca 15.

Figyelemre méltó az utca 15. számú háza is, amely nem a csabai házakra leginkább jellemző formában épült: a házat fedő nyeregtető nem csonka konttyal épült, homlokzata vakolatdíszítésekkel ékes.

Pöltenberg utca 15. 2017-ben

Vasvári Pál utca

A Vasvári Pál utca két utca egyesítéséből született. A két szakasz  közül a Déli sor és a Lipták András utca közötti a régebbi, amelynek első nevével – Gödör utca – már 1865-ben találkozunk. 1910-ben ezt az utcát Vetter Antal honvéd tábornokról, helyettes hadügyminiszterről, a honvéd vezérkar főnökéről nevezték el.

A Lipták András utca és a Szarvasi út közti terület még 1884-ben is szántóterület volt. A terület felosztása után az egykori Gödör utcát meghosszabbították a Szarvasi útig, ez a meghosszabbítás kapta Vasvári Pálnak, a márciusi ifjak egyik vezetőjének nevét 1910-ben. 1962-ben a két utcát egyesítették Vasvári Pál néven. Bejegyzésünkben azokat a házakat mutatjuk be, amelyek máig őrzik eredeti képüket, vagy legalábbis több jelentős eleme megmaradt eredeti formájukat. Az utcán végigsétálva azonban még számos olyan házat láthatunk, amelyekben a figyelmes szemlélő számára az utcai homlokzati két ablak és ajtó, az oldaltornác, az utca vonalától hátraugró homlokzat elárulják az egykori parasztházat.

Vasvári Pál utca 1.

A Vasvári Pál utca 1. számú háza nem podsztyenával épült, de a csonka kontyos nyeregtető, a trapéz alakú deszkaoromzat, az utcai homlokzat két ablaka és ajtaja a csabai házak jellegzetes formáit viselik. Békésvármegye Hivatalos Lapja 1919. január 23-i száma Pücsök József bádogossegédet, a Békésmegyei Közlöny 1927-ben Szák Jánost, 1929-ben Ollári Miklós vadőrt említi a ház lakójaként.Vasvári Pál utca 1. 2016 karácsonyán

Vasvári Pál utca 2.

A 2. számú ház igazi különlegesség az utca házai között, ugyanis a csabai parasztházaknál ritkán előforduló módon szecessziós hatásokat mutató tagozatokkal, valamint háromszögű oromzattal épült. A Viharsarok 1955-ben Tuska Jánost említi a ház lakójaként.

A Vasvári Pál u. 2. számú ház 2016-ban

A Vasvári Pál u. 2. számú ház 2007-benA Vasvári Pál utca 2. számú ház ablaka

Vasvári Pál utca 4.

A Körösvidék 1920-ban Hrabovszy Jánost említi a ház lakójaként, egy 1926-os hír szerint pedig Felegyi János, Pál, Mária és Zsófia eladták Vasvári utca 4. számú házukat Lipták Sz. Györgynek és nejének, Zapacs Juditnak 370 mázsa búzáért. A Békésmegyei Közlöny szerint 1929-ben Gulyás János kapott építési engedélyt a Vasvári utca 4. szám alatt.

Vasvári u. 4. 2016-ban

Vasvári Pál utca 9.

A 9. számú ház podsztyena nélkül, enyhén előreugró deszkaoromzattal, csonka kontyos tetővel épült. Különösen szép volt az oromzat alatti fűrészelt díszítés. A ház ma már nem áll, 2010 körül bontották le. A Vasvári Pál u. 9. számú ház 2007-ben

Vasvári Pál utca 11.

A 11. számú ház mára jelentősen átépült, azonban az utca többi átalakított épületétől eltérően itt a megmaradt podsztyena jobban jelzi a ház eredeti formáját.

A Vasvári Pál u. 11. számú ház 2016-ban

Vasvári Pál utca 15.

Az utca egyik legszebb háza a szépen felújított, számos eredeti részletét őrző 15. számú ház. Különösen szépek az eredeti ablakok. Legrégebbi, 2007-es képünkön még az oromzat alatti fűrészelt díszei is láthatóak.

Vasvári utca 15. 2007-ben

Vasvári utca 15. 2007-ben

Vasvári utca 15. 2015-ben

Vasvári Pál utca 20.

Szintén a legszebb, legépebben megmaradt házak közé tartozik a 15. számú ház, amelynek deszkaoromzata és az oromzat alatti fűrészelt díszítés is eredeti formájában maradt meg.

A Vasvári Pál u. 20. számú ház 2016-ban 

A bejegyzésben bemutatott házak közül jelenleg egyik sem áll helyi vagy műemléki védelem alatt, noha – ahogy írásunk is jól mutatja – nagy szükség lenne arra, hogy legalább a legértékesebbek, legszebbek valamilyen védelmet kapjanak. Ha nem vigyázunk rájuk, lassan mind elfogynak, és Békéscsaba városképéből örökre eltűnik ezeknek a rendkívül bájos, értékes és különleges, és a városra egykor oly jellemző házaknak a képe.

Felhasznált irodalom:
[1] Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei, Békéscsaba, 1981.
[2] Körösvidék, 1920–1927.
[3] Békésmegyei Közlöny, 1920–1929.
[4] Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1919.
[5] Viharsarok, 1955.

Kossuth tér

Amint azt korábbi bejegyzésünkben ismertettük, 1901-ben nagyszerű tervek készültek egy csabai épület számára: Alpár Ignác, a kor egyik legnevesebb és legnépszerűbb építésze – többek között a budapesti Tőzsdepalota, a Magyar Nemzeti Bank, a Vajdahunyadvár vagy a csabai Rudolf Főgimnázium tervezője – nagyszerű tervet dolgozott ki a Kossuth téren emelendő kultúrpalota számára. A Békéscsabai Múzeumegyesület 1899-es megalakulását követően ugyanis Zsilinszky Mihály vallás- és közoktatásügyi államtitkár, a város országgyűlési képviselője és a csabai múzeumi egyesület fővédnöke azt javasolta, hogy a múzeum egy, a Kossuth tér teljes szélességében felépítendő kultúrpalotában kapjon helyet, amely ezen kívül a színháznak, könyvtárnak, polgári körnek is otthont adott volna. Ezt követően dolgozta ki – ahogy Ádám Gusztáv városi mérnök fogalmazott, "csupa lelkesedésből" – Alpár Ignác a Kossuth téri palota tervrajzait, amelyeket Rozsnyai József Alpár-monográfiájában [3] Alpár  Ignác egyik legszebb tervének, legkifinomultabb neobarokk alkotásának nevez. A monográfia leírása szerint az egyemeletes, összetett E alaprajzú épület terve bécsies barokk stílusban készült, 3+7+3+1+3+1+3+7+3 tengelyes főhomlokzattal, középen egy fő, a szélső szakaszokon két-két ennek alárendelt rizalittal. A középrizalitot záró timpanon óriás korinthoszi háromnegyedoszlopokon nyugszik. A rizalitokat manzárdtető is kiemeli, a középrizaliton ennek kétszer tört változata jelenik meg. 

A Kultúrpalota modellje napjaink Kossuth terének képébe illesztve

Szent István tér 6.

Békéscsaba első gyógyszertárát, az Arany Sas patikát a mai Baross utca 1. szám alatt, az akkori Patika utca (ma Eötvös utca) sarkán nyitotta meg 1812-ben Hamaliár György okleveles gyógyszerész. A következő években a tulajdonosok váltakoztak: 1834-ben Majláth Rudolf Mudrony Jánosnak adta el a tulajdonjogot, 1856-ban pedig Laczay József vette meg a patikát, aki a gyógyszertár nevéből elhagyta az "arany" szót. Ekkor költözött a gyógyszertár a Széchenyi utcai Schwarcz-házba, ahonnan 1866-ban került át mai helyére, a Szent István térre, a korábbiaknál kedvezőbb körülmények közé. 1869-től Varságh Béla (1840–1925) lett a tulajdonos, aki gyógyszerészi tevékenysége mellett a város társadalmi életének kiemelkedő alakja is volt, és igen jelentős szerepet játszott a város fejlődésében. Tagja volt a városi és megyei képviselő-testületnek, a Rudolf gimnázium kormányzóbizottságának, tiszteletbeli elnöke az Országos Gyógyszerész Egyesületnek; részt vett az evangélikus egyház ügyvitelében. Az ő tevékenységéhez fűződik a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület alapítása, melynek igazgatója, majd elnöke volt; ő hozta létre a békéscsabai Múzeum Egyesületet is és vezette 1899 és 1914 között, valamint a városi kaszinó elnöke is volt. Szőlőskertjével hozzájárult Békéscsaba gazdasági fejlődéséhez is. Mindemellett a vezetése alatt működő Sas gyógyszertár egyike lett "a megyebeli legjobb hitelű és keletű gyógyszertáraknak", így nem meglepő, hogy a patika forgalmának emelkedése a növekvő igényeknek megfelelő gyógyszertár létesítését követelte meg. Michnay Sándor építőmester 1891. április 12-én nyújtotta be Varságh Bélának az új gyógyszertári épület terveit, melyeket Sztraka Ernő városi mérnök 1891. április 17-én engedélyezett. Ezt követően indulhatott meg az építkezés a mai Szent István tér 6. szám alatt. Az 1891. május 2-i tüntetés résztvevői az épülő Varságh-ház köveit használták a kivezényelt katonák elleni kőzáporhoz. A Sas patika egy századforduló körüli képeslaprészleten

A város polgárházait bemutató sorozatunk 14. részében az egykori Alsó tized csaknem felét kitevő, a Bartók Béla utat a Tessedik utcával összekötő utcákon haladunk végig. A mai Bartók Béla út és a Körös által határolt városrész 1910-ig volt a város Alsó tizede, 1910-ben, Békéscsaba kerületi beosztásának keletkezésekor ez a terület lett a város I. kerülete, amelynek a javaslattevő bizottság a Bánát elnevezést javasolta, ez az elnevezés azonban nem maradt meg. A bejegyzésünkben szereplő utcákban még ma is számos szép parasztház, polgárház található.Batthyány utcai utcakép 2016 karácsonyán az utca legszebb házaival