Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (19) Alpár Ignác (2) Andrássy út (23) Árpád sor (3) art deco (4) átalakított épületek (34) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (5) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (3) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (5) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (29) emlékművek (1) fel nem épült épületek (21) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) gyógyszertárak (1) Gyulai út (4) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (44) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (7) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (5) iskolák (18) Jamina (6) járásbíróság (1) játék (3) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (7) Kórház utca (4) Körös part (9) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) laktanya (2) Lázár utca (2) liget (3) Lipták János (4) Luther utca (7) Madách utca (1) malmok (3) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (2) műemlékek (32) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) óvodák (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (18) posta (2) Quittner Ervin (3) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (8) szállodák és vendéglők (5) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (10) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (6) villák (5) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Nyári pavilon és zenepavilon a Széchenyi ligetben

2020.01.06. 08:16 - csabaihazak

Címkék: liget műemlékek Ádám Gusztáv

Széchenyi liget

A mai Széchenyi liget az 1850-es években, egy korábbi temető helyén jött létre. A ligetet 1860-ban nevezték el Széchenyi Istvánról. A  „városi  mulató erdőcskét” 1865-ben Sztraka Ernő városi főmérnök tervei alapján parkosították, a benne álló első fapavilont az 1888-as  nagy  árvíz teljesen elmosta, és a csabaiak teljesen el is szoktak a liget látogatásától. 

201611_7.jpgA Széchenyi ligeti nyári pavilon 2016 novemberében

Kórházépület terve 1927-ből

2019.10.28. 14:43 - csabaihazak

Címkék: kórház fel nem épült épületek Ádám Gusztáv

Egykori Breznyik utca  a kórház területén

A XIX. század végén, illetve a XX. század első éveiben épült kórházi épületek hamar szűkké váltak a fejlődő városnak, és már nem feleltek meg a kor növekvő igényeinek, így világossá vált, hogy a csabai kórház bővítésére van szükség. Ádám Gusztáv műszaki tanácsos 1927 januárjában készítette el egy új, 70–80 ágyas kórházépület tervvázlatát. A mérnök az épületet a Breznyik utcába, az első kórház mögötti területre tervezte (ahol később a sebészeti pavilon, ma rehabilitációs osztály épült fel). A mérnök az új épület költségeit 7500–8750 pengőre becsülte.

A kórházépület udvari homlokzati részlete Ádám Gusztáv vázlatrajzán. Forrás: Bcs. kórház, szegényház ép. tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 1/1881. VII. 2., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Csaba Mozgó – Szabadság mozi – Phaedra mozi

2019.09.28. 16:05 - csabaihazak

Címkék: art deco mozik helyi védelem Irányi utca

Irányi utca 10.

Békéscsabán az első mozielőadásokat nem sokkal a mozgókép feltalálása után tartották, az első, filmvetítésekről szóló tudósításokat 1899-es hírekben olvashatjuk. Az első előadásokat feltehetően vándormutatványosok tartották a színházban. A lakosság hamar megkedvelte az olcsó, mégis tartalmas szórakozást, az első mozi építésére azonban 1923-ig kellet várni, ekkor létesült a Munkácsy utcai Apolló mozi. Az Apolló a kezdeti sikerek után nehezebb időket élt meg: az 1920-as évek második felében csökkent a moziba járók száma. Ennek ellenére egy tőkés csoport új mozi építésére vállalkozott. A képviselő-testület 1928. április 13-án kiadott engedélyét azonban megfellebbezték, mivel az építtetők, báró Rőmy Emil és Willenthal Jenő az eredetileg tervezett Berényi út 19. helyett az Irányi utca 10. szám alá kapták meg az engedélyt. A fellebbezők azzal érveltek, hogy az Irányi utcai helyszín túlságosan közel van az Apolló mozihoz, ami mindkét mozi számára hátrányt jelentene. A közigazgatási bizottság 1928. május 14-én elfogadta a fellebbezést és kijelentette, hogy az új mozi kizárólag az eredeti engedélyezési okiratban megállapított Berényi út 19. szám alatt építhető fel. Ezt a döntést viszont báró Rőmy Emil és társa fellebbezte meg a belügyminiszternél, aki a fellebbezést elfogadta, így az új mozi az Irányi utcában épülhetett.phaedra0.jpgAz egykori Csaba Mozgó napjainkban

Werner-ház

2019.09.02. 11:37 - csabaihazak

Címkék: Andrássy út

Andrássy út 73.

A Werner testvérek – Frigyes és Ede – 1924 márciusában (a Rusz testvérekkel egyszerre) kaptak engedélyt, hogy az Andrássy út vasútállomás felőli végéhez közel emeletes lakóházat építsenek. Az építtetőké volt az egyik legjelentősebb békéscsabai építőipari vállalat, a Werner Testvérek Ipar és Kereskedelmi Rt. A cég 1910-ben alakult, épitő- és tüzelőanyag-nagykereskedéssel foglalkoztak, továbbá a cégnek kőfaragó ipartelepe és jéggyára is volt. Tisztviselő- és munkáslétszáma 40–50 fő körül volt. Az épület tervezőjéről sajnos egyelőre nem találtunk adatot.  

rokka.jpgAz egykori Werner-ház napjainkban

Kovács-gőzmalom

2019.08.12. 11:05 - csabaihazak

Címkék: műemlékek malmok ipari épületek átalakított épületek

Szabó Dezső utca 34.

A Kovács-malmot Kovács Mátyás 1888-ban alapította, két évvel később fia, Mihály vette át a malom irányítását, majd 1904-ben a malom vezetése ifj. Kovács Mihály kezébe kerül, akinek köszönhető, hogy a vállalat az ország egyik jelentős malomvállalatává fejlődött. Kovács Mihály tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának,Békéscsaba képviselő-testületének, 1922-től a békéscsabai Ipartestület elnöke volt. Ő alapította a békéscsabai Iparos Bankot, mely később a Magyar Általános Takarékpénztár Rt. fiókintézetébe olvadt és nevéhez fűződik az iparosok székházának megalapítása is.1930.jpgA Kovács-gőzmalom 1930 körül [1]

Nigrinyi-villa – Ligeti sori óvoda

2019.07.01. 08:50 - csabaihazak

Címkék: óvodák villák helyi védelem Körös part

Ligeti sor 16.

Nigrinyi János villanytelepi igazgató-mérnök valószínűleg az 1920-as évek második felében építette fel villaszerű házát a Körös partján. A tervezőről, építőről egyelőre sajnos nem találtunk adatot.

nigrinyi1.jpgAz egykori Nigrinyi-villa napjainkban óvodaként

Nigrinyi János Mezőberényben született 1878-ban, és a Budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Ezt követően 1905-ben a Ganz Villamossági Rt. szolgálatába állt, majd 1912-ben a zimonyi villamosmű igazgatója lett. Részt vett az első világháborúban, ahol megsebesült, s később olasz hadifogságba esett. A fogságból csak 1919. novemberében szabadult. Ekkor a csabai villamosmű szolgálatába állt, s 1920-ban átvette Ádám Gusztávtól a telep vezetését.nigrinyi10.jpgA villa főbejárata nigrinyi2.jpgA villa napjainkban

Nigrinyi tizenhárom éven át látta el hivatalát. Fiatalon halt meg, mindössze 55 évet élt – 1933-ban temették el Békéscsabán.nigrinyi7.jpgA villa főhomlokzatanigrinyi8.jpgA villa oldalhomlokzata

1949-ben a Pamutszövő vállalat bérelte ki a villaépületet napközi otthon céljára, majd egy évvel később a bölcsődét is itt helyezték el. Az épület Ligeti Sori Óvoda néven ma is óvodaként működik. Az egykori Nigrinyi-villa már régen megérdemelne egy gondos felújítást. A városközponttól való távolsága miatt talán egy kissé kevésbé ismert épület 2017 óta helyi védelem alatt áll.nigrinyi9.jpgA villa a Ligeti sor felől

Felhasznált irodalom:
[1] Pataky László: Emlékek Békéscsaba villamosításáról, Békési Élet 3. évf. (1968), 1. sz. 105-117.
[2] Tábori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, Békéscsaba, 1961.

Bogár-házból kórházi laboratórium

2019.06.11. 08:29 - csabaihazak

Címkék: kórház elpusztult épületek polgárházak Gyulai út

Gyulai út 18.

Tekintélyes méretű, kúriának is beillő polgárház állt egykor a Reök-kúria mellett, a Gyulai út és a ma már megszűnt Breznyik utca (korábban Serház utca, Szegényápolda utca, Kórház utca, később Hámán Kató utca) sarkán. A földszintes, nyolctengelyes homlokzatú házat Bogár Dániel földbirtokos, községi közgyám építtette. Az építés ideje, illetve a tervező neve sem ismert, azonban 1879-ben már említik az újságok, és az 1880-as években készült kataszteri térképek is ábrázolják. bogarhaz.jpgAz egykori Bogár-ház  1974-ben. Forrás: Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig... A békéscsabai kórház története, Békési Élet 9. évf. 2. szám, 1974.

Ádám Gusztáv terve az iparosiskola bővítésére

2019.05.14. 21:47 - csabaihazak

Címkék: iskolák Szeberényi tér fel nem épült épületek Baross utca Ádám Gusztáv

Baross u. 1.

Régi terve volt a városnak az iparostanonc-iskola méltó elhelyezése. Bár 1901-ben az iskola – amelynek osztályai korábban az elemi iskolákban voltak elhelyezve – az egykori algimnázium épületében állandó otthont kapott, az ezt követő évtizedekben számos terv született egy új épület emelésére. 1903-ban terjesztették fel a minisztériumhoz Áchim Gusztáv városi mérnök vázlatterveit, 1904-ben Nagy Virgil egyetemi tanár, a Szabadság híd és az Erzsébet híd architektúrájának tervezője készített terveket az iskola számára (sajnos a homlokzati terveket egyelőre nem sikerült fellelnünk). 1914-ben országos tervpályázatot írtak ki az iskola tervezésére, amelyet Spiegel Frigyes nyert meg, az építkezés azonban ezúttal is elmaradt, az iskola maradt a régi, egyre szűkebbé váló épületben. 1927-ben az iparostanonc-iskola épületét Áchim Mihály tervei szerint új, a régi épületével megegyező homlokzati kialakítású emeletes szárnnyal, két tanteremmel, egy irodával s egy szertárral bővítették s az egész épületet 45 ezer pengő költséggel, alaposan felújították. Még ugyanezen év augusztusában Ádám Gusztáv az iskola további bővítésére készített terveket.ipariskola_terv.jpgAz ipariskola tervezett új szárnyának Szeberényi tér felőli homlokzata. A Csabai házak blog rajza Ádám Gusztáv vázlatrajza alapján

A gyalogsági laktanya III. – Gyalogsági laktanyából gimnázium

2019.04.29. 09:27 - csabaihazak

Címkék: laktanya iskolák Andrássy út átalakított épületek

Andrássy út 56.

Hosszas tárgyalásokat követően, több tervváltozat elkészülte után 1892–94-ben Jiraszek Lajos aradi építész tervei szerint épült fel a mai Andrássy úton a 101-es gyalogezred Békéscsabára bevonuló részének elhelyezésére gyalogsági laktanya számos épületből álló épületegyüttese, amelynek leglátványosabb eleme az Andrássy út felőli oldalon elhelyezkedő két legénységi lakóépület volt. A két épület Békéscsaba első (részben) kétemeletes épületei volt, hozzájuk fogható monumentális épület még nemigen épült korábban a városban, így nem meglepő, hogy hamar a csabai képeslapok kedvelt témájává váltak.

laktanya.jpgA gyalogsági laktanya a századelőn

Játék – Állatsereglet a csabai műemlékeken

2019.04.20. 08:00 - csabaihazak

Címkék: játék

A homlokzatok, belső terek díszítésében évezredeken át az építőművészet egyik legfőbb forrása a természet, a növény- és állatvilág volt. Nincs ez másként Békéscsabán sem: a város utcáit járva, a régi épületek homlokzatait figyelve számos motívumot találhatunk, amelyet természeti formák ihlettek. Ezúttal a csabai házakon található állatokat gyűjtöttük össze, és arra biztatjuk olvasóinkat, hogy a várost járva keressék meg, hol, melyik épületen rejtőznek az itt felsorolt állatok. Egy kis segítség: előfordulhat, hogy több kép is ugyanannak az épületnek a részleteit mutatja.

oroszlan3.jpg1. A város egyik legszebb épületén látható ez a különlegesen szép oroszlánfej – vajon melyik ez az épület?

Fűtőházi iroda és vontatási laktanya épülete

2019.04.08. 08:27 - csabaihazak

Címkék: átalakított épületek Jamina vasúti épületek

Kertész utca 1.

A Magyar Államvasutak szegedi üzletvezetősége 1927 második felében határozta el, hogy az új békéscsabai vontatási telepen egy emeletes fűtőházi irodát és vontatási laktanyát épít. A tervek szeptemberben készültek el, az építési engedély megadására vonatkozó kérelmet a tervekkel együtt a városi tanácshoz az osztálymérnökség októberben nyújtotta be. Az új laktanya terveit Magyari Nándor MÁV-építészmérnök készítette (többek között a szegedi Aradi vértanúk terén 1925-ben felavatott I. világháborús emlékmű, a zákányszéki templom, illetve Pozsonyi Zoltánnal közösen a szegedi jezsuita templom tervezője).

futohazi_laktanya_tervrajz.jpgAz épület vasút felőli homlokzata Magyari Nándor tervrajzán. Forrás: Vasúttörténeti Alapítvány gyűjteménye

Az evangélikus egyház könyvkereskedése – nyomtatványbolt

2019.03.25. 09:44 - csabaihazak

Címkék: Szeberényi tér átalakított épületek

Szeberényi tér

Az evangélikus egyház 1926-ban határozott arról, hogy az egyházi könyvkereskedés számára új épületet emeltet a Kistemplom mellett, az utcára néző homlokzattal. Az épület terveit Molnár János építőmester készítette, az építkezést pedig Lipták János vállalata végezte. A földszintes épület utcai homlokzatán a középen elhelyezkedő ajtó két oldalára egy-egy nagy ablak került, a tervrajzok szerint az oromzaton – annak háromszög alakját követve – a Könyvkereskedés szó volt olvasható.

Az utcai homlokzat tervrajza. Forrás: Békéscsaba nagyközség iratai, V.302.b.196, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Római katolikus plébánia

2019.03.11. 08:20 - csabaihazak

Címkék: Quittner Ervin

Bartos udvar 1.

A római katolikus plébánia még az 1920-as években is a régi, földszintes, romló állapotú épületben volt, amely sem az új katolikus templomhoz, sem a Szent István tér egyre városiasabbá váló képébe nem illett. A katolikus egyház régen tervezte, hogy a régi épület helyén bérházat emel, erre végül 1929-ben kerülhetett sor. A katolikus templom két oldalán álló két, háromemeletes bérpalotával egyidőben épült fel a templom mögött a plébánia új, emeletes épülete, a bérpalotákhoz hasonlóan Quittner Ervin budapesti építész tervei szerint. A tervek szerint a plébánia épülete mellett épült volna a római katolikus iskolák elhelyezésére szolgáló, szintén emeletes iskolaépület kultúrházzal, erre az építkezésre azonban végül nem került sor.

2013_2.jpgA plébánia épülete 2013-ban a templom felől

A gyalogsági laktanya II. – Az 1892. évi tervrajzok

2019.02.18. 07:49 - csabaihazak

Andrássy út 56.

Bár az 1889-ben a békéscsabai gyalogsági laktanya tervezésére kiírt pályázaton nyertes Szabados József gyulai építőmester módosított terveit 1891-ben elfogadták, az épület végül mégsem a korábbi bejegyzésünkben ismertetett tervek szerint épült fel. 1892 decemberében újabb tervek készültek a laktanya számára. Sajnos az általunk ismert dokumentumokból nem derül ki, hogy ki készítette a terveket, miután azonban ezek a tervek is Aradon készültek, jó eséllyel a végleges terveket készítő Jiraszek Lajos aradi építész munkája lehet az 1892-es változat is. Ezt a feltételezést erősíti az is, hogy a rajzokon látható épület részleteiben sokban megegyezik a végleges épülettel, a leginkább szembetűnő különbség a második emelet hiánya.

A legénységi épület homlokzata az 1892-es tervrajzokon. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Gyucha György bérháza a Deák utcában

2019.01.28. 08:22 - csabaihazak

Címkék: Deák utca bérházak

Deák utca 12.

A békéscsabai evangélikus egyház 1927. február 2-án tartott árverésen adta el a Deák utca 10. szám alatt fekvő, 300 négyszögöles kiterjedésű telkét, amelyet Gyucha György kőművesmester és felesége, Sajben Judit vásárolt meg 8640 pengőért. A telken emeletes ház épült; a tervezőről nem találtunk adatokat, de jó eséllyel maga a tulajdonos, Gyucha György építőmester készítette a terveket. Az építőmester 1927 áprilisában kapta meg építési engedélyt. A ház lakásait – egy négyszobás, két háromszobás és egy kétszobás lakást – júniustól kezdték hirdetni októberi beköltözéssel a helyi újságokban. Az építési engedélyből az is kiderül, hogy minden lakáshoz konyha, kamra, fáskamra, fürdőszoba, vízvezeték, pincehelyiség és mellékhelyiség tartozott. A következő évben Gyucha György eladásra hirdette a házat. 2016.jpgGyucha György egykori bérháza napjainkban

Polgárházak XII. – Dr. Becsey Oszkár utca

2019.01.07. 08:10 - csabaihazak

Címkék: helyi védelem polgárházak

Dr. Becsey Oszkár utca

A mai Dr. Becsey Oszkár utca a Kanálisi szőlők utcáinak első elnevezésekor, 1910-ben kapta első nevét, amikor Perényi Péter koronaőrről, erdélyi vajdáról nevezték el, valószínűleg a reformáció pártfogójaként kaphatott utcanevet Csabán. Az 1918. évi térképen az utca Deák utca és Gyulai út közti folytatását is berajzolták, ez a terület azonban később beépült, így az utca csak a Deák utcáig tart. 1949-ben az utcát Iván Vlagyimirovics Micsurinról nevezték el. 1991-ben kapta mai nevét a kiváló csabai orvosról, akinek háza az utca sarkán állt. A sokszor tisztviselőtelepként emlegetett Körösön túli városrész utcájában számos szép, elegáns, értékes polgári ház épült a XX. század első évtizedeiben, különösen a városközponthoz legközelebb eső szakaszon, amely a városrész egyik leghangulatosabb része.becsey.jpgA hangulatos Dr. Becsey Oszkár utca részlete

Játék – mennyit tudunk Békéscsaba műemlékeinek történetéről?

2018.12.24. 07:21 - csabaihazak

Korábbi játékainkban Békéscsaba legszebb podsztyenás házát kerestük, teszteltük, hogy olvasóink mennyire ismerik fel Békéscsaba műemlékeit külső vagy belső részleteik alapján, majd megkérdeztük olvasóinkat, Békéscsaba elveszett tornyai, illetve átalakított épületei közül melyiket hiányolják a leginkább a csabai városképből.

Ezúttal arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismerik olvasóink Békéscsaba legszebb épületeinek történetét. A válaszok mind megtalálhatók a Csabai házak blog korábbi vagy ezutáni bejegyzéseiben!bcsaba.jpg

A gyalogsági laktanya I. – Szabados József tervrajzai

2018.12.03. 09:54 - csabaihazak

Címkék: laktanya Andrássy út fel nem épült épületek

Andrássy út 56.

Csaba területén a XVIII. század közepétől folyamatosan állomásozott – elsősorban cseh, német, olasz – katonaság, közlekedési csomópontként pedig a hadgyakorlatok során is sok katona került ide. Csaba elöljáróságának állandó feladata volt az ide beszállásolt, illetve a városon átvonuló katonaság ellátása. A tiszteket katonai kvártélyházakba, a legénységet pedig a parasztoknál szállásolták el. A katonák elosztását a bírák az arányos teherviselés elve szerint végezték. A szállásadó parasztnak gondoskodnia kellett a katona számára fekhelyről, ágyneműről és a napi fejadagról, a szoba fűtéséről, lovas katona esetén a ló takarmányáról – ez utóbbiról általában a község segítségével. A katonaság ezen kívül igénybe vette az elöljárósági lovakat, szekereket, valamint a parasztok szállítóeszközeit, igás állatait is. Csaba számos alkalommal kérte a beszállásolt katonaság létszámának csökkenését. A terheken kaszárnyák építésével lehetett volna csökkenteni. 1747-től és azt követően azonban csak tiszti kvártélyok épültek. Az 1830-as években Csabán már három tiszti lakás, 12 fő részére katonai ispotály, lovaglóiskola, istállók, katonai raktárak álltak. 1847-ben a város elhatározta, hogy saját költségén laktanyát épít, azonban ezt a forradalom megakadályozta, így 1894-ig, a gyalogsági laktanya felépítéséig a Rudolf főgimnázium környékén magánházaknál (Tafler-ház), továbbá a polgári fiúiskola melletti ún. gyengélkedő házban, később pedig az Andrássy úton levő Molnár Mihály-, Krátki- és Pauló-féle házakban kapott szállást a katonaság. A kaszárnyaépítés gondolata több alkalommal is felmerült. 1878-ban a temesvári cs. és k. katonaparancsnokság kérelmezte egy század lovas katonaság elhelyezését kaszárnyában – erre akkor még kaszárnya hiányában persze nem volt lehetőség.

A laktanya homlokzata Szabados József tevrajzán. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Polgárházak XI. – Deák utca

2018.11.20. 09:02 - csabaihazak

Címkék: átalakított épületek helyi védelem polgárházak Deák utca

Deák utca

A Deák utca a Kanálisi szőlők felosztásával keletkezett. A felosztáskor az utca még csak a mai Szőlő utcáig tartott, 1918-ban azonban már mai hosszúságában szerepel a térképen. 1910-ben nevezték el Deák Ferencről. A rendkívül sűrűn fásított, árnyas utcát számos kiemelkedő épület szegélyezi: többek között a járásbíróság palotája, a református templom, az egykori leánygimnázium, azonban a földszintes polgárházak között is több igen szép épületet találunk.deak.jpgDeák utcai részlet

Kápolna a Feltámadt Üdvözítő tiszteletére a Szarvasi úti temetőben

2018.10.29. 08:20 - csabaihazak

Címkék: templomok Michnay Sándor

Szarvasi úti temető

A Szarvasi út melletti Katolikus temetőbe 1865-ben temettek először. A kápolna és az alatta levő sírbolt 1894-ben  épült  Laurinyecz  György bőkezűségéből. A kápolna terveit Michnay Sándor készítette, az alapkövet az esperes megbízása folytán Krisztik helyettes plébános szentelte meg. Az építtető alapítványul 500 forintot tett le, azonkívül felszerelte a kápolnát egy kis, 70 kg súlyú haranggal és kehellyel. A kápolnát Radnai Farkas váradi prépostkanonok áldotta meg 1894. november 1-jén.kapolna6.jpgA kápolna napjainkban

Vonatkísérői laktanya

2018.10.01. 09:37 - csabaihazak

Címkék: szecesszió műemlékek Andrássy út vasúti épületek

Andrássy út 58.

A MÁV szegedi igazgatósága 1925 elején kérelemmel fordult a városi tanácshoz: a vízház mögötti, az AEGV használatára átengedett 368 négyszögöles területet kérték a várostól, azzal a céllal, hogy ott a vonatkísérő személyzet számára laktanyát építsenek, és így a vasutasok kivonulhassanak vásártéri barakkjukból, amely az állomástól túlságosan messze esett. A kisvasút már korábban is ellenezte a kérelem teljesítését; ezért a MÁV más telkeket ajánlott fel a telek ellenében, így megkapta a kívánt területet. A MÁV 1925. április 17-én kapta meg az építési engedélyt, a személyzeti laktanya számára kijelölt területen lévő ideiglenes épületek bontása néhány nappal később meg is kezdődött. Az új laktanya építésére kiírt pályázatot Bányai András nyerte, akárcsak a laktanyával egyszerre épülő MÁV-palota építését. Az épület tervezőjéről egyelőre sajnos nem találtunk adatot. laktanya1.jpgA MÁV vonatkísérői laktanya

Városháza

2018.09.15. 07:54 - csabaihazak

Címkék: műemlékek Ybl Miklós Sztraka Ernő Szent István tér Zamecsnik Sándor Bankó András Hegedős Károly

Szent István tér 7.

Az 1853-ban épült városháza hamar szűkössé vált a fejlődő Csaba számára, a szaporodó hivatalok már nem fértek el a kis épületben, tanácsterme sem volt, így a közgyűléseket a Fiume nagytermében tartották. Ezért 1871-ben Sztraka Ernő városi főmérnököt megbízták az új városháza terveinek kidolgozásával. 1900korul2.jpgA városháza 1900 körül

Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnázium – Vásárhelyi Pál Szakközépiskola

2018.09.04. 08:06 - csabaihazak

Címkék: iskolák helyi védelem Deák utca

Deák utca 6.

Békéscsaba első leányiskolája 1874–75-ben épült a mai József Attila utcában, Sztraka Ernő tervei szerint. Az iskolát 1903-ban az állam vette át, és felsőbb leányiskolává fejlesztette. 1917-ben kereskedelmi irányú felső tagozattal bővítették az iskolát, ez azonban nem bizonyult életképesnek. Az iskola ekkorra már kinőtte a régi épületet, így új iskolaépület emelésére volt szükség. Az új épület számára a református templom melletti telket jelölték ki 1917-ben, majd a város megbízásából egy bizottság tanulmányozta Budapest, Győr, Kolozsvár és Temesvár leányközépiskoláit és az e tanulmányúton szerzett tapasztalatok alapján Ádám Gusztáv ki is dolgozta a kétemeletes, internátussal egybekötött leányiskola terveit. (Sajnos ezeket a terveket egyelőre nem ismerjük.) Az iskola építése azonban a közbejött viszonyok miatt elodázódott. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1921-ben elrendelte a kereskedelmi tagozat megszüntetését és a felső tagozatnak leánygimnáziummá való fokozatos átszervezését. Ugyanekkor nevezték el az iskolát Lorántffy Zsuzsannáról, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem feleségéről. Az igazgató 1920 és 1927 között Gajda Béla volt.lorantffy.jpgA Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnázium új épülete

VI. kerületi elemi iskola tervrajza (Áchim Mihály, 1929)

2018.08.13. 13:11 - csabaihazak

Címkék: iskolák fel nem épült épületek Áchim Mihály

Bajza utca – Urszinyi Dezsőné utca – Thurzó utca találkozása

1914-ben Békéscsabán két elemi iskola is épült Ádám Gusztáv városi mérnök tervei alapján, egyik a Szent László, másik a Révai utcában. Az utóbbi helyszín kijelölésénél fontos szempont volt, hogy a hatodik kerület, a Körösön túli rész gyermekei számára is könnyen hozzáférhető legyen. Az iskola azonban így is távol esett a Körösön túli területektől, ezért Ádám Gusztáv városi főmérnök 1914 októberében újabb iskolaépület terveit készítette el, amely a meglévő elemi iskoláktól távol eső VI. kerületben, a Bajza, a Szőlő és a Thurzó utcák találkozásánál lévő háromszögletű telekre épült volna (a Szőlő utcának ez a szakasza ma Urszinyi Dezsőné nevét viseli). A tervek – talán a háborús idők miatt – nem valósultak meg, a tervezett iskolaépítés azonban még a következő években is napirendben maradt. 1926-ban Ádám Gusztáv újabb terveket készített ugyanerre a telekre, ekkor azonban a korábbival ellentétben földszintes, négy tantermes iskolaépületet tervezett. A vázlatok a telek különleges alakjához igazodó, V alakú épületet mutatnak; a V betű két szára a Bajza utca és a Szőlő utca felől épült volna. 1927-ben a közgyűlés döntést hozott az iskola felépítéséről, és azonnal a minisztériumhoz fordult államsegélyért. 1929-ben Áchim Mihály készített terveket a VI. kerületi iskola építésére.

Az iskola főhomlokzata. Forrás: Bcs. Irányi úti Állami Elemi Népiskola tervrajza MNL BéML V. 76 a. 7/1902. VI. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Arany Kereszt gyógyszertár

2018.07.30. 09:31 - csabaihazak

Címkék: helyi védelem polgárházak Szarvasi út

Szarvasi út 7.

Lőrinczy László gyógyszerész 1895-ben kapott engedélyt, hogy megnyissa Békéscsaba negyedik patikáját. Az új gyógyszertár a Hatház utca és a Szarvasi út sarkán található, 1897-ben épült, saroktornyos polgárházban nyílt meg Arany Kereszt néven. (Arról egyelőre sajnos nem találtunk adatot, hogy az épületet a gyógyszertár részére emelték vagy már korábban is itt állt, mint ahogy a tervező nevét sem ismerjük.) A gyógyszerész 1913-ban kapott engedélyt, hogy gyógyszertárát a Szarvasi út és a Berényi út, illetve a Baross utca és az Áchim L. András utca kereszteződésén a négy sarok közül bármelyikre áthelyezhesse, ekkor a patika a Zöldfa vendéglő épületébe költözött. Lőrinczy László a gyógyszerészet mellett élénk közéleti tevékenységet is folytatott. Városi képviselő-testületi, megyebizottsági tag, a református egyházközösség főgondnoka és az Országos Borvizsgáló Bizottság elnöke volt.

mti_1970.jpgAz egykori Arany Kereszt patika 1970-ben. MTI Fotó: Érczi Kovács Gyula (részlet)