Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (5) Ádám Gusztáv (23) Alpár Ignác (3) Andrássy út (26) Árpád sor (3) art deco (4) átalakított épületek (42) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (5) Bartók Béla út (3) Bedő Pál (2) Békési út (2) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (5) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (5) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (36) emlékművek (2) fel nem épült épületek (24) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Fürjes (1) Gerla (2) gyógyszertárak (2) Gyulai út (5) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (47) hidak (3) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (11) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (6) iskolák (19) Jamina (8) járásbíróság (1) játék (3) Jiraszek Lajos (1) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (9) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (8) Kórház utca (4) Körös part (12) Kossuth tér (8) középkor (3) kutak (2) laktanya (4) Lázár utca (3) liget (4) Lipták János (5) Luther utca (8) Madách utca (1) malmok (5) Mende Valér (1) Michnay Sándor (4) mozik (2) műemlékek (33) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (3) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (21) Orbán Ferenc (1) Orosházi út (1) óvodák (2) podsztyenás házak (18) polgárházak (21) posta (2) Quittner Ervin (3) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (11) szállodák és vendéglők (8) Szarvasi út (2) szavazás (1) Szeberényi tér (10) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (15) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (5) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (11) villák (7) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Rajz-villa

2023.01.09. 11:14 - csabaihazak

Címkék: villák Gyulai út

Gyulai út 3.

Rajz Gábor, a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület helyettes igazgatója 1928-ban építtette fel emeletes villáját a Gyulai út elején. A villa tervezőjéről egyelőre sajnos nem találtunk adatot.

rajz1.jpg

Mozdonyszemélyzeti (vontatási) laktanya

2022.12.05. 11:45 - csabaihazak

Címkék: laktanya vasúti épületek

Vasútállomás

A belváros és Jamina közti területen, a méntelep mögötti területen épült mozdonyszemélyzeti (vontatási) laktanya 1908-ban épült földszintes formában.

palyafenntartasi_laktanya.jpgA laktanya az 1920-as évek második felében. Kató László fényképe. Forrás: Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Muzeális Gyűjteménye

Erzsébet gőzmalom

2022.11.07. 10:29 - csabaihazak

Címkék: malmok ipari épületek

Lipták András u. 7.

A Szentmiklósi (ma Lipták András) utcai Erzsébet malmot Kaisch György pékmester alapította, majd Kollarics Károly bővítette, 1894-ben alakították szárazmalomból gőzmalommá.erzsebetmalom0.jpgA malom a századforduló körül

Tagányi-villa

2022.09.22. 15:27 - csabaihazak

Árpád sor 22.

Tagányi Sándor nagykereskedő, a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület igazgatósági tagja 1926 októberében, kapott építési engedélyt a 13 szobát és 23 egyéb helyiséget magában foglaló, részben emeletes villa építésére. Az épület tervezőjéről egyelőre sajnos nem találtunk adatot.

26_a_villa_napjainkban.JPGAz egykori Tagányi-villa napjainkban

AEGV állomás a Kossuth téren

2022.08.08. 14:00 - csabaihazak

Címkék: átalakított épületek Kossuth tér vasúti épületek

Kossuth tér 1.

Az Arad és Csanádi Egyesült Vasutak leányvállalataként működő Alföldi Első Gazdasági Vasút első vonalát Kovácsháza és Kupapuszta között 1894-ben adták át. A vasút jó eredményeinek hatására néhány évvel később újabb, már közforgalmú vonal épült Kovácsháza és Csaba között. Az új vonal építését Békéscsaba jelentős összeggel támogatta. A MÁV-állomás mellett szerény, földszintes állomásépület, mozdonyszín és kisjavító műhely épült. 1903 szeptemberére elkészült a békéscsaba–békési, majd 1904 áprilisára a békés–vésztői és az abból kiágazó vizesfás–ludadi vonal is. A városi forgalom lebonyolítására a vasút helyi motoros járatokat indított eleinte a Békési úti selyemfonodáig, később a Zöldfa vendéglőig, majd a gyenge forgalom miatt csak a vasútállomástól a Kossuth térig. A helyi személyforgalmat eleinte két, majd csak egy motor bonyolította le, s csupán heti és országos vásári napokon volt két motor üzemben.motorallomas1.jpgA motorállomás a XX. század elején, még faszerkezettel

Népi lakóházak, podsztyenás házak XIX. – Lázár utca

2022.07.04. 11:57 - csabaihazak

Címkék: népi építészet podsztyenás házak Lázár utca

Lázár utca

Az itt található polgárházakat bemutató bejegyzésünk után újra a Lázár utcába látogatunk. A Lázár utca első nevét (Zsidótemplom utca) az 1846-ban az utca elején épült zsinagógáról kapta. A régi templomot – amelynek sajnos semmilyen ábrázolását vagy leírását sem ismerjük – 1893-ban bontották le, a helyén épült fel a neológ zsinagóga ma is álló, ám a felismerhetetlenségig átalakított épülete. 1910-ben az utcát Lázár Vilmosról, az aradi vértanúk egyikéről nevezték el [1].

Lázár utca 10.

Nemcsak a Lázár utca,de az egész város egyik legszebb podsztyenás háza a Lázár utca 10. számú épület. A jellegzetes, csonkakontyos tető, a díszített deszkaoromzat és az az alatti fűrészelt díszítés, az ajtó, az ablakok mind eredeti formában maradtak meg.

Békéscsaba cím- és lakjegyzéke 1910-ben özv. Uhrin Pálnét jelölte meg a ház tulajdonosaként. Az 1920-as évek közepén Sztankó János férfi és női szabó hirdette szolgáltatásait ezen a címen: a legújabb divat szerint készített köpenyt, kosztümöt és finom férfiruhákat, olcsó árak, szolid kiszolgálás mellett. Állandóan raktáron tartott finom angol szöveteket.

lazar10_2007_1.jpgLázár utca 10. 2007-ben

Kultsár-villa

2022.06.06. 08:51 - csabaihazak

Címkék: villák Jamina Orosházi út

Orosházi út 71.

1921 márciusában a városi képviselő-testület az öt pályázó közül egyhangúlag dr. Kultsár Sándort választotta meg az erzsébethelyi orvosi állásra. Gyógyító tevékenysége mellett az orvos művészként is ismert volt: festményeiből több alkalommal nyílt kiállítás és cimbalomjátékával népszerűséget szerzett. A Körösvidék tudósítása szerint Dr. Kultsár Sándor 1927-ben kapott építési engedélyt, ekkor épülhetett az Orosházi úti villa. A háború után a villában az V. kerületi pártház kapott helyet. Az épület 1996-tól a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesületének székházaként működik.hd_94_15_11_jpg.pngCsoportkép a tisztifőorvosi lakás előtt. A világos öltönyben ??? Alex jaminai gyógyszerész, mellette Ludány Béla,a b.csabai Felsőmezőgazdasági Iskola igazgatója, előtte felesége, Budai Márta, Ős Lajos unokahúga, előtte dr. Kultsár Sándor békéscsabai tisztifőorvos, balról felesége és egy ismeretlen fiatal hölgy, 1929. jan. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum, Történeti dokumentáció gyűjtemény. Leltári szám: 94.15.11

kultsar_1985.jpgA villa pártházként 1985-ben Fazekas László felvételén. Forrás: Békés Megyei Népújság 40. évf. 248. sz., 1985. okt. 22

kultsar_2013.jpgA villa 2013-ban

A terméskő lábazatú, földszintes villa főbejárata előtt négy lépcsőfok vezet az ovális, kőbábos korláttal kerített teraszra. Innen alacsony oszlopokon nyugvó, íves átjárón jutunk a kétszárnyú főbejárathoz. Kétoldalt egy-egy kétablakos rizalit, amelyeket a fölöttük magasodó fióktető is kiemel. A rizalitokat kétoldalt volutás fejezetű pilaszter határolja, az ablakok félköríves záródásúak, profilozott keretük stilizált fejezetről indul. A villa jelenleg nem áll védelem alatt.

kultsar_2019_1.jpgA szépen felújított villa 2019-benkultsar_2019.jpgA villa 2019-ben

Wagner-ház – Szlovák Kultúra Háza

2022.05.02. 07:44 - csabaihazak

Kossuth tér 10.

Az 1910 előtt a 988. számot viselő, a Kossuth tér és a mai Kiss Ernő utca sarján álló ház telekfelvételi tulajdonosai Fábry Károly szerint Povázsay András és Osztasz Mária voltak, későbbi tulajdonosként Povázsay Jánost jelöli meg Fábry. A Povázsay testvérek, Sándor és László, ebben a nádfedeles házban indították nyomdájukat, miután édesapjuk, Povázsay András megvásárolta számukra Dobay János gyulai nyomdája Dobay Sándor által vezetett csabai fióknyomdájának berendezését. A Povázsay testvérek által kiadott újságok és könyvek minőségükkel hamar elismerést szereztek a nyomdának. A szlovák nyelvű kiadványokat is készítő nyomda nyomtatványai között számos, a csabai evangélikus szlovákság és az egyház számára készített munkát találunk.

A Békésmegyei Közlöny hasábjain megjelent hirdetésekből megtudhatjuk, hogy a Povázsay család régi házát 1902-től kínálták eladásra Povázsay Andrásné örökösei. Ekkor vásárolhatta meg a házat Dr. Wagner Dániel, aki 1904-ben új, kilenc szobából, egy konyhából, két kamrából álló, alápincézett házat emeltetett a régi épület helyén. A házhoz tartozó melléképületben egy konyha, egy kamra és istálló kapott helyet.

 

kossuth_ter_artezi_kut_wagner-haz.jpgKossuth téri részlet a sarki Wagner-házzal 1956-ból. Forrás: É. M. Szegedi Tervező Iroda, Békéscsabai gimnázium, Csongrád Megyei Levéltár, 70-793-1

Neumann Manóné és Neumann Elek bérházának terve

2022.04.04. 11:45 - csabaihazak

Címkék: Szabadság tér fel nem épült épületek Lipták János bérházak

Ferenc József (Szabadság) tér 19.

A mai Szabadság tér 19. szám alatti telek 1910 előtt a 867. számot viselte. A telekfelvételkori tulajdonos Bottyánszki György és Gálik Dóra volt, későbbi tulajdonosok Rasofszky Fülöp földbirtokos, majd lánya, Neumann Manóné, született Raschofszky Matild (1866–1944). Neumann Manó földbirtokos (1857–1928), kereskedő számos vállalat igazgatósági tagja volt, az ő nevéhez fűződik a békéscsabai Áruforgalmi Rt. megalapítása is. Birtoka egyike volt a legtökéletesebben kezelt gazdaságoknak, emellett ő volt az egyik legjobb csabai sakkozó. Veje dr. Korniss Géza kultúrtanácsnok volt. Fia, Elek, 1900-ban született, békéscsabai gimnáziumi tanulmányait követően a budapesti műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be, azonban a numerus clausus-törvény miatt a zürichi Eidgenössische Technische Hochschulén szerzett diplomát. Franciaországban dolgozott, majd hazatért Békéscsabára, ahol 1928-tól 1939-ig a Békéscsabai Vegyipari Rt.-nek volt a műszaki vezetője, 1940-ben a Hubertus Rt. festödéjében, 1943–44-ben a Dobla vegyiüzemben dolgozott. 1937-ben vette feleségül Róna Gusztáv és Kugel Adél lányát, Róna Margitot, egy fiuk született, Gábor. Neumann Manóné és Neumann Elek 1943-ban építési engedélyt kapott kétemeletes, alápincézett bérház építésére Lipták János tervei alapján, erre azonban sajnos már nem kerülhetett sor.neumann_homlokzat.jpgA Neumann-féle bérház homlokzata Lipták János tervrajzán. Forrás: Naményi Péter

Az Alföldi Első Gazdasági Vasút állomásépülete

2022.03.07. 11:54 - csabaihazak

Címkék: elpusztult épületek vasúti épületek

Andrássy út 56.

Az Arad és Csanádi Egyesült Vasutak leányvállalataként működő Alföldi Első Gazdasági Vasút első, keskeny vágányú, csak teherfuvarozásra szolgáló vonalát Kovácsháza és Kupapuszta között 1894-ben adták át. A vasút jó eredményeinek hatására néhány évvel később újabb, már közforgalmú vonal épült Kovácsháza és Csaba között. Az új vonal építését Békéscsaba jelentős összeggel támogatta. A vonalon gőzmozdony üzemelt, eleinte csak a két csabai hetipiaci napon. 1900-ban De Dion-Bouton gyártmányú gőzmotorok váltották fel a gőzmozdonyokat, ami az üzemköltségek jelentős csökkenését eredményezte. 05_a_kisvasuti_allomas_1930_korul.jpgAz Alföldi Első Gazdasági Vasút állomásépülete az 1920-as évek végén megjelent képeslapon

Népi lakóházak, podsztyenás házak XVIII. – Pöltenberg utca, Szarvasi út és Vasvári Pál utca

2022.02.07. 08:21 - csabaihazak

Címkék: átalakított épületek népi építészet podsztyenás házak elpusztult épületek Szarvasi út

Békéscsabai népi építészeti emlékeit, podsztyenás házait bemutató sorozatunk újabb részében három, egymáshoz közeli utcát – Szarvasi út, Pöltenberg utca és Vasvári Pál utca – mutatunk be. Bár a fennmaradt házak száma kicsi, közülük több is az egész város legszebb parasztházai közé sorolható.

Szarvasi út

A Szarvas felé vezető út már a kezdetektől mai nevét viselte, eleinte országút néven, később az országút elnevezést csak a külterületre eső rész – a Szabolcs utcától kifelé eső rész – viselte. 1927-ben Tisza István miniszterelnökről nevezték el, azonban 1946-ban visszakapta eredeti nevét, így ma a város egyik legrégebbi utcanevét viseli.

Szarvasi út 51.

A város egyik jelentős, forgalmas főútvonalán ma már egy podsztyenás ház sem áll. Az utolsóként megmaradt 51. számú házat néhány évvel ezelőtt bontották le. A bontásáig eredeti formában fennmaradt, a város legszebb parasztházai közé tartozó épület részleteit a Békéscsabai Hagyományőrző Kulturális Kör mentette meg, hogy a ház újjászülethessen egy reménybeli skanzen részeként. A mesébe illő ház rendelkezett a podsztyenás házak minden jellegzetességével: teteje csonka kontyos nyeregtető volt, deszkaoromzata alatt fűrészelt díszítés volt látható. Az utca felőli homlokzaton két kis ablak és egy ajtó volt, a podsztyenát az utca felől kerítés zárta.271945582_1015627985999248_1978325482207341636_n.jpgA Szarvasi út 51. számú ház 1970 körül. Forrás: Molnár Lajosné. Hátul az ekkorra már átépült 53. számú ház látható

szarvasi_2007.jpgSzarvasi út 51. 2007-ben

szarvasi_2011.jpgSzarvasi út 51. 2011-ben 

szarvasi_2015_4.jpgSzarvasi út 51. 2015-benszarvasi_2015_2.jpgSzarvasi út 51. 2015-benszarvasi_2015_1.jpgSzarvasi út 51. 2015-ben 

Szarvasi út 53.

szarvasi_ut_53_50-es_evekben_eitette_at_az_uj_tulaj.jpgA Szarvasi út 53. számú ház. Forrás: Molnár Lajosné

Az 53. ház szomszédjához hasonló szépségű volt.  A házat az 1800-as évek végén építette Krizsán János csizmadia, majd később a nagy telekre való tekintettel Ilona lánya családja részére,  a két szobakonyhás első lakáshoz épített  egy szobakonyhás lakást és műhelyét is bővítette. A ház 1953-ig volt a család tulajdonában, ekkor a Viczián család vásárolta meg. A ház az 1950-es években teljesen átépült, ma már nem áll.szarvasi_ut_53_1915_korul_harom_lanyukkal.jpgAz 53. számú házat építő Krizsán János feleségével, Korcsok Annával és lányaikkal, Máriával, Annával és Ilonával. Forrás: Molnár Lajosnéa_haz_a_kert_felol.jpgA ház a kert felől. Forrás: Molnár Lajosné

Pöltenberg utca

A mai Pöltenberg utca első neve Sopronyi utca volt, az elnevezés Békéscsaba Soprony nevű határrészére utalt, amely irányba az utca vezet. Később a határrész és az utca neve Sopron, illetve Soproni változatban szerepelt. 1938-ban, a szabadságharc 90. évfordulóján nevezték ez az utcát Poeltenberg Ernő honvéd tábornokról, az aradi vértanúk egyikéról. 

Pöltenberg utca 1.

Az utca 1. számú, deszkaoromzatos, darulábas oszlopos épülete a város legszebb podsztyenás házai közé tartozik. A részleteiben is eredeti állapotban fennmaradt épület különlegessége az oromzaton látható kereszt, amely valószínűleg katolikus építőre utal. A Körösvidék 1920. decemberi híradásából megtudhatjuk, hogy Kliment András és neje vásárolták meg 140 ezer koronáért az akkor még Sopronyi nevet viselő utca 1. számú házát.

poltenberg1_2007.jpgPöltenberg utca 1. 2007-ben

poltenberg1_2017.jpgPöltenberg utca 1. 2017-ben

poltenberg1_2017_1.jpgPöltenberg utca 1. 2017-ben

Pöltenberg utca 15.

Figyelemre méltó az utca 15. számú háza is, amely nem a csabai házakra leginkább jellemző formában épült: a házat fedő nyeregtető nem csonka konttyal épült, homlokzata vakolatdíszítésekkel ékes.

poltenberg15_2017.jpgPöltenberg utca 15. 2017-ben

Vasvári Pál utca

A Vasvári Pál utca két utca egyesítéséből született. A két szakasz  közül a Déli sor és a Lipták András utca közötti a régebbi, amelynek első nevével – Gödör utca – már 1865-ben találkozunk. 1910-ben ezt az utcát Vetter Antal honvéd tábornokról, helyettes hadügyminiszterről, a honvéd vezérkar főnökéről nevezték el.

A Lipták András utca és a Szarvasi út közti terület még 1884-ben is szántóterület volt. A terület felosztása után az egykori Gödör utcát meghosszabbították a Szarvasi útig, ez a meghosszabbítás kapta Vasvári Pálnak, a márciusi ifjak egyik vezetőjének nevét 1910-ben. 1962-ben a két utcát egyesítették Vasvári Pál néven. Bejegyzésünkben azokat a házakat mutatjuk be, amelyek máig őrzik eredeti képüket, vagy legalábbis több jelentős eleme megmaradt eredeti formájukat. Az utcán végigsétálva azonban még számos olyan házat láthatunk, amelyekben a figyelmes szemlélő számára az utcai homlokzati két ablak és ajtó, az oldaltornác, az utca vonalától hátraugró homlokzat elárulják az egykori parasztházat.

Vasvári Pál utca 1.

A Vasvári Pál utca 1. számú háza nem podsztyenával épült, de a csonka kontyos nyeregtető, a trapéz alakú deszkaoromzat, az utcai homlokzat két ablaka és ajtaja a csabai házak jellegzetes formáit viselik. Békésvármegye Hivatalos Lapja 1919. január 23-i száma Pücsök József bádogossegédet, a Békésmegyei Közlöny 1927-ben Szák Jánost, 1929-ben Ollári Miklós vadőrt említi a ház lakójaként.vasvari1_2017.jpgVasvári Pál utca 1. 2016 karácsonyán

Vasvári Pál utca 2.

A 2. számú ház igazi különlegesség az utca házai között, ugyanis a csabai parasztházaknál ritkán előforduló módon szecessziós hatásokat mutató tagozatokkal, valamint háromszögű oromzattal épült. A Viharsarok 1955-ben Tuska Jánost említi a ház lakójaként.

vasvari2_2016.jpgA Vasvári Pál u. 2. számú ház 2016-ban

vasvari2_2007.jpgA Vasvári Pál u. 2. számú ház 2007-benvp2_ablak.jpgA Vasvári Pál utca 2. számú ház ablaka

Vasvári Pál utca 4.

A Körösvidék 1920-ban Hrabovszy Jánost említi a ház lakójaként, egy 1926-os hír szerint pedig Felegyi János, Pál, Mária és Zsófia eladták Vasvári utca 4. számú házukat Lipták Sz. Györgynek és nejének, Zapacs Juditnak 370 mázsa búzáért. A Békésmegyei Közlöny szerint 1929-ben Gulyás János kapott építési engedélyt a Vasvári utca 4. szám alatt.

vasvari4_2016.jpgVasvári u. 4. 2016-ban

Vasvári Pál utca 9.

A 9. számú ház podsztyena nélkül, enyhén előreugró deszkaoromzattal, csonka kontyos tetővel épült. Különösen szép volt az oromzat alatti fűrészelt díszítés. A ház ma már nem áll, 2010 körül bontották le. vasvari9_2007.jpgA Vasvári Pál u. 9. számú ház 2007-ben

Vasvári Pál utca 11.

A 11. számú ház mára jelentősen átépült, azonban az utca többi átalakított épületétől eltérően itt a megmaradt podsztyena jobban jelzi a ház eredeti formáját.

vasvari11_2016.jpgA Vasvári Pál u. 11. számú ház 2016-ban

Vasvári Pál utca 15.

Az utca egyik legszebb háza a szépen felújított, számos eredeti részletét őrző 15. számú ház. Különösen szépek az eredeti ablakok. Legrégebbi, 2007-es képünkön még az oromzat alatti fűrészelt díszei is láthatóak.

vasvari15_2007.jpgVasvári utca 15. 2007-ben

vasvari15_2007_1.jpgVasvári utca 15. 2007-ben

vasvari15_2015.jpgVasvári utca 15. 2015-ben

Vasvári Pál utca 20.

Szintén a legszebb, legépebben megmaradt házak közé tartozik a 15. számú ház, amelynek deszkaoromzata és az oromzat alatti fűrészelt díszítés is eredeti formájában maradt meg.

vasvari20_2015.jpgA Vasvári Pál u. 20. számú ház 2016-ban 

A bejegyzésben bemutatott házak közül jelenleg egyik sem áll helyi vagy műemléki védelem alatt, noha – ahogy írásunk is jól mutatja – nagy szükség lenne arra, hogy legalább a legértékesebbek, legszebbek valamilyen védelmet kapjanak. Ha nem vigyázunk rájuk, lassan mind elfogynak, és Békéscsaba városképéből örökre eltűnik ezeknek a rendkívül bájos, értékes és különleges, és a városra egykor oly jellemző házaknak a képe.

Felhasznált irodalom:
[1] Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei, Békéscsaba, 1981.
[2] Körösvidék, 1920–1927.
[3] Békésmegyei Közlöny, 1920–1929.
[4] Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1919.
[5] Viharsarok, 1955.

Az Alpár Ignác-féle Kultúrpalota 3 dimenziós modellje

2022.01.10. 05:55 - csabaihazak

Címkék: Kossuth tér fel nem épült épületek Alpár Ignác

Kossuth tér

Amint azt korábbi bejegyzésünkben ismertettük, 1901-ben nagyszerű tervek készültek egy csabai épület számára: Alpár Ignác, a kor egyik legnevesebb és legnépszerűbb építésze – többek között a budapesti Tőzsdepalota, a Magyar Nemzeti Bank, a Vajdahunyadvár vagy a csabai Rudolf Főgimnázium tervezője – nagyszerű tervet dolgozott ki a Kossuth téren emelendő kultúrpalota számára. A Békéscsabai Múzeumegyesület 1899-es megalakulását követően ugyanis Zsilinszky Mihály vallás- és közoktatásügyi államtitkár, a város országgyűlési képviselője és a csabai múzeumi egyesület fővédnöke azt javasolta, hogy a múzeum egy, a Kossuth tér teljes szélességében felépítendő kultúrpalotában kapjon helyet, amely ezen kívül a színháznak, könyvtárnak, polgári körnek is otthont adott volna. Ezt követően dolgozta ki – ahogy Ádám Gusztáv városi mérnök fogalmazott, "csupa lelkesedésből" – Alpár Ignác a Kossuth téri palota tervrajzait, amelyeket Rozsnyai József Alpár-monográfiájában [3] Alpár  Ignác egyik legszebb tervének, legkifinomultabb neobarokk alkotásának nevez. A monográfia leírása szerint az egyemeletes, összetett E alaprajzú épület terve bécsies barokk stílusban készült, 3+7+3+1+3+1+3+7+3 tengelyes főhomlokzattal, középen egy fő, a szélső szakaszokon két-két ennek alárendelt rizalittal. A középrizalitot záró timpanon óriás korinthoszi háromnegyedoszlopokon nyugszik. A rizalitokat manzárdtető is kiemeli, a középrizaliton ennek kétszer tört változata jelenik meg. 

kossuth_ter_a_kulturpalotaval.jpgA Kultúrpalota modellje napjaink Kossuth terének képébe illesztve

A Sas Patika – Varságh–Réthy-ház

2021.12.13. 08:44 - csabaihazak

Címkék: gyógyszertárak helyi védelem Szent István tér Michnay Sándor

Szent István tér 6.

Békéscsaba első gyógyszertárát, az Arany Sas patikát a mai Baross utca 1. szám alatt, az akkori Patika utca (ma Eötvös utca) sarkán nyitotta meg 1812-ben Hamaliár György okleveles gyógyszerész. A következő években a tulajdonosok váltakoztak: 1834-ben Majláth Rudolf Mudrony Jánosnak adta el a tulajdonjogot, 1856-ban pedig Laczay József vette meg a patikát, aki a gyógyszertár nevéből elhagyta az "arany" szót. Ekkor költözött a gyógyszertár a Széchenyi utcai Schwarcz-házba, ahonnan 1866-ban került át mai helyére, a Szent István térre, a korábbiaknál kedvezőbb körülmények közé. 1869-től Varságh Béla (1840–1925) lett a tulajdonos, aki gyógyszerészi tevékenysége mellett a város társadalmi életének kiemelkedő alakja is volt, és igen jelentős szerepet játszott a város fejlődésében. Tagja volt a városi és megyei képviselő-testületnek, a Rudolf gimnázium kormányzóbizottságának, tiszteletbeli elnöke az Országos Gyógyszerész Egyesületnek; részt vett az evangélikus egyház ügyvitelében. Az ő tevékenységéhez fűződik a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület alapítása, melynek igazgatója, majd elnöke volt; ő hozta létre a békéscsabai Múzeum Egyesületet is és vezette 1899 és 1914 között, valamint a városi kaszinó elnöke is volt. Szőlőskertjével hozzájárult Békéscsaba gazdasági fejlődéséhez is. Mindemellett a vezetése alatt működő Sas gyógyszertár egyike lett "a megyebeli legjobb hitelű és keletű gyógyszertáraknak", így nem meglepő, hogy a patika forgalmának emelkedése a növekvő igényeknek megfelelő gyógyszertár létesítését követelte meg. Michnay Sándor építőmester 1891. április 12-én nyújtotta be Varságh Bélának az új gyógyszertári épület terveit, melyeket Sztraka Ernő városi mérnök 1891. április 17-én engedélyezett. Ezt követően indulhatott meg az építkezés a mai Szent István tér 6. szám alatt. Az 1891. május 2-i tüntetés résztvevői az épülő Varságh-ház köveit használták a kivezényelt katonák elleni kőzáporhoz. sas.jpgA Sas patika egy századforduló körüli képeslaprészleten

Polgárházak XIV. – A Damjanich utcától az Aradi utcáig

2021.11.22. 08:33 - csabaihazak

Címkék: átalakított épületek polgárházak

A város polgárházait bemutató sorozatunk 14. részében az egykori Alsó tized csaknem felét kitevő, a Bartók Béla utat a Tessedik utcával összekötő utcákon haladunk végig. A mai Bartók Béla út és a Körös által határolt városrész 1910-ig volt a város Alsó tizede, 1910-ben, Békéscsaba kerületi beosztásának keletkezésekor ez a terület lett a város I. kerülete, amelynek a javaslattevő bizottság a Bánát elnevezést javasolta, ez az elnevezés azonban nem maradt meg. A bejegyzésünkben szereplő utcákban még ma is számos szép parasztház, polgárház található.batthyany_1.jpgBatthyány utcai utcakép 2016 karácsonyán az utca legszebb házaival

Termény- és áruraktár

2021.11.02. 08:22 - csabaihazak

Temető sor

Az Aradi Ipar- és Népbank a Békéscsabai Takarékpénztárral közösen alapította 1898-ban a Termény- és Áruraktár Rt.-t azzal a céllal, hogy a vasútállomás közelében nyilvános áruraktárat létesítsenek, és ezzel a gabona és más mezőgazdasági termékek kereskedelmét fellendítsék. A Békéscsabai Takarékpénztár részéről igazgatók lettek Varságh Béla, Lőwinger Lipót és Vidovszky János, felügyelőbizottsági tagok Fábry Károly és Réthy Béla. Az Aradi Ipar- és Népbank részéről igazgatók lettek Reicher Ferenc, Böhm Adolf és Keresztes Ferenc, felügyelőbizottsági tagok Sailer Gyula és Ring Oszkár. Az egyesület a vasút melletti terület tulajdonjogát és tíz évi adómentességet kért, valamint azt, hogy harminc évig a város sem helyet, sem engedélyt nem ad másnak hasonló célra. A város által adott telken 1898-ban Tabakovits Emil aradi építész tervei szerint építette fel Neuschloss Károly budapesti cége az alápincézett, egyemeletes, facement fedelű, 100 m hosszú, 19 m széles, téglából épült közraktárat, amelyhez tiszti lak és irodaépület tartozott. 02_az_elso_kozraktar.pngAz első raktárépület 1970 körül

Nádor Szálloda

2021.10.10. 01:00 - csabaihazak

Címkék: Andrássy út átalakított épületek helyi védelem szállodák és vendéglők

Andrássy út 6.

1886 márciusában Murányi Gusztáv aradi származású vendéglős, a csabai Fiume szálloda bérlője megvette a Neumann testvérek aradi cégének a csabai Vasút utcában lévő (azelőtt Stern Károly-féle) házat. Murányi a rozzant házat lebontatta, és a helyére szép, 16 vendégszobával ellátott, emeletes szálloda építését határozta el. Az épület terveit Regdon Sándor fiatal aradi építész készítette. Az építést Michnay Sándor csabai építési vállalkozó végezte. (Egyes források szerint a tervezők Slavitsek és Kondorosy aradi építészek voltak, ám levéltári dokumentumok azt igazolják, hogy ők a főtéri városi bérházat tervezték.)

nador.jpgA Nádor az 1910-es években

Kristóffy-ház – az Andrássy út utolsó polgárháza

2021.09.20. 17:34 - csabaihazak

Címkék: Andrássy út polgárházak

Andrássy út 40.

Fábry Károly [1] szerint az egykor 737. számot viselő telek telekfelvételi tulajdonosa Vandlik János kereskedő volt, később Kristóffy Károly lett a tulajdonos. A Békésmegyei Közlöny már 1878-ban Kristóffy Károly házaként említi az akkor még 737. számot viselő házat, ez azonban még nem a ma látható földszintes polgárházzal azonos épület volt. Az Építészeti Bizottság jegyzőkönyveiből [2] megtudhatjuk, hogy Kristóffy Károly 1905 márciusában kapott engedélyt egy nyolcszobás, két konyhát, négy kamrát magában foglaló ház építésére. kristoffy_1.jpgAz egykori Kristóffy-ház napjainkban

Molnár Béla géphurkolóüzeme – gyermekkórház – pszichológiai tanácsadó

2021.08.23. 11:25 - csabaihazak

Címkék: ipari épületek Bartók Béla út

Bartók Béla út 12.

A mai Bartók Béla út 12. szám alatti épület egykor Újhelyi Ármin terménykereskedőé volt, aki 1877-ben született Tótkomlóson. Középiskoláit Lippán végezte. Pályafutásfát mint magántisztviselő kezdte el. 1905-ben telepedett meg Békéscsabán, mint üzletvezető. 1907-ben önállósította magát, valamint ugyanebben az évben vette feleségül Wolf Adolf kereskedő leányát, Irénkét. Az I. világháborúban népfelkelőként szolgált és t. főhadnagyként szerelt le. Az évszázad első évtizedeiben folyamatosan találkozhatunk nevével az újsághirdetésekben, melyek szerint a terménykereskedő búzát, rozsot, árpát, tengerit és mindennemű magvakat, máskor kiváló minőségű nyírségi rózsa- és fehér krumplit, valamint elsőrendű kismalmi búzakorpát, a világhírű eredeti, valódi ólomzárolt Buscinszky-féle takarmány répamagvakat hirdetett az Orosházi út 12., később a Horthy Miklós út 12. szám alatt (a mai Bartók Béla út 1884 és 1921 között viselte az Orosházi út nevet, majd 1946-ig Horthy Miklós nevét). Újhelyi Ármin kereskedői tevékenysége mellett számos tisztséget látott el különböző helyi és országos egyesületekben, vállalatokban: a Magántisztviselők Egyletének főtitkára, a Békésmegyei Kereskedelmi Rt. felügyelő-bizottsági tagja, Békéscsaba városi takarékpénztár részvénytársaság igazgatósági tagja, a Vidéki Gabonakereskedők Országos Szövetsége békéscsabai kerületének alelnöke, majd a Rosenthal malom üzletvezetője is volt.

gephurkolo.jpgAz egykori géphurkolóüzem gyermekkórházként 1965 körül. Munkácsy Mihály Múzeum, Történeti dokumentáció gyűjtemény, Szekerka-hagyaték, leltári szám: 90.1.781

Koleraoszlop

2021.07.25. 08:34 - csabaihazak

Címkék: liget emlékművek Jamina

Széchenyi liget

Az újjátelepült Csaba történetében a legnagyobb csapást az 1831. évi kolerajárvány jelentette. A súlyos hasmenéssel és hányással járó, gyors kiszáradáshoz vezető betegség először Csongrád vármegye, majd Debrecen felől is fenyegette Békés megyét. Bár a megyehatáron kordont húztak, a járvány elérte Csabát is, ahova Haan Lajos szerint Hrabovszki Pál vitte be Pestről a betegséget. A járvány első jeleire a templomokat és az iskolákat is bezárták. A csabai kolerabizottság jegyzőkönyve szerint a kolera július 25-én jelent meg Csabán, és először az alsó tizedben kezdett terjedni. A betegség eleinte főként a gyerekeket és az időseket ragadta el, később már nem válogatott. Az alsó városrészt megpróbálták elszigetelni, de a nép áttörte a kordont, hogy a templomba juthasson, miután az volt az egyetlen reménységük a bajban. A templomok zárva tartását, a szertartás nélküli temetéseket is nehezen tűrték, ezért enyhítettek a szigoron: a templomokat nyitva tartották, de istentiszteletet továbbra sem tarthattak. Ennek ellenére mind a katolikusok, mind az evangélikusok kényszerítették papjaikat, hogy misét, illetve istentiszteletet tartsanak. A rendelet külön koleratemető létesítését írta elő, azonban a csabaiak nem tűrték, hogy elhunyt szeretteik ne megszentelt földben nyugodjanak. Ezért a meglévő temetőkbe temettek, de elkülönített területen, és a temetési helyek fölött magas halmokat emeltek. A kígyósi út mellett egy, a mai kórház területén hat (Haan szerint húsz) domb létesült. Augusztus elején naponta száz körüli beteg hunyt el, majd a hónap közepén mérséklődni kezdett a halottak száma. A szeptember elejéig tartó járványban összesen 2019-en haltak meg kolerában Csabán, vagyis a várost szó szerint megtizedelte a járvány. A sírdombok fölé márvány emlékoszlopot állítottak.haan_koleraoszlop.jpgA koleraoszlop Haan Lajos rajzán 1858-ban

A Bánszki utcai híd

2021.06.21. 11:16 - csabaihazak

Címkék: hidak átalakított épületek Ádám Gusztáv Körös part

Bánszki utca–Bajza utca

A XX. század elején a Körösön túli VI. kerület utcáinak kinyitásával, a megindult parcellázás és az egyre nagyobb számú építkezés következtében a kiszélesített Bánszki utca végén új közúti híd építése vált szükségessé. Ádám Gusztáv tervei alapján a hidat Staitiu János vállalkozó építtette fel 1912–13-ban, 22000 pengő költséggel. A híd 8 méteres nyílással és 7 méteres szélességgel épült. A Békésmegyei Közlöny 1913. június 29-i számában tudósított arról, hogy a Bánszki utcai híd elkészült, próbaterhelése is megtörtént és így átadható a forgalomnak. A beszámoló szerint azonban gőzekék nem mehettek át rajta, mert azt nem bírná el a híd. A teljesen vasbetonból készült hídpálya és hídfőfalak négy, betonnal kitöltött kúp alapon nyugszanak. A köves burkolt hídkúpok lába fenyőfa szádfalra támaszkodik.

90_1_808.jpgA Bánszki utcai híd 1947-ben. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum Történeti dokumentáció gyűjteménye, Szekerka-hagyaték. Leltári szám: 90.1.808

A fürjespusztai Polner-kúria

2021.05.24. 08:00 - csabaihazak

Címkék: elpusztult épületek kastélyok és kúriák Fürjes

Fürjes 555.

A Polner család 1662-ben kapott nemességet I. Lipót királytól. A nemességet szerző Frigyes szépunokája, Polner Lajos (1814–1879) Békés vármegyébe telepedett. 1845-ben ügyvéd, a 40-es években alpénztárnok, tiszti ügyész, királyi tanácsos, a Ferencz József-rend lovagkeresztese, később békéscsabai főszolgabíró. A Békésmegyei Közlöny gyászjelentése szerint Polner Lajos ritka szorgalom és takarékosság által nagy vagyonra és szép társadalmi állásra tett szert. A család fürjespusztai birtokán épült klasszicista kúria építésének pontos idejét nem ismerjük. A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárában őrzött Polner-hagyatákhoz tartozó, a kúriát ábrázoló fényképet a gyűjteményben az 1860-as évekre datálják, továbbá a kúria már szerepel a második katonai felmérés térképein, így az építés idejét az 1850–60-as évekre tehetjük.

polner-kuria_furjepuszta.jpgA fürjespusztai Polner-kúria. Forrás: Havass Miklós: Ifjan–éretten–éltesen, TVE Mérnökiroda Kft., Miskolc–Budapest, 2015.

Petőfi ligeti pavilon

2021.04.26. 08:00 - csabaihazak

Címkék: elpusztult épületek Ádám Gusztáv

Petőfi liget

A lebontott katonai épületek helyén kialakult Petőfi ligetet 1882-ben Sztraka Ernő városi mérnök parkosította. Eredeti területe a mainál jóval nagyobb volt: az L alakú terület egészen a mai általános iskoláig ért. Első elnevezése Katona téri kert volt. 1903-ban a képviselő-testülethez száz aláírással ellátott kérvényt nyújtottak be, amelyben kérték a várost, hogy a Petőfi-ligetben egyszerű faépületet emeljen, ahol a liget látogatói hirtelen támadt rossz idő esetén meghúzatják magukat és hideg ételekhez és italokhoz juthatnak.

bekescsaba_petofi_liget_1907.jpgA Petőfi ligeti pavilon 1907-ben. Forrás: antikfoto.hu

Jaczina-ház

2021.03.22. 11:36 - csabaihazak

Címkék: Munkácsy utca

Munkácsy u. 4.

Jaczina István, a Békéscsabai Sertéshizlaló Rt. ügyvezető igazgatója az 1940-es évek elején építtette fel modern stílusú, emeletes házát a Munkácsy utcában. Az 1950-es években az Államvédelmi Hatóság, majd a politikai rendőrség működött az épületben. A ház falán 2016 óta fekete márványtábla őrzi a szomorú időszak emlékét, amikor áldozatok százainak, családtagjaik hozzátartozóik ezreinek sorsa, élete pecsételődött meg az itt született embertelen döntések folytán. a_jaczina-haz_2019-ben.JPGAz egykori Jaczina-ház 2019-ben

Altiszti lakóház az állomáson

2021.02.22. 08:09 - csabaihazak

Címkék: vasúti épületek

Szabolcs utca 22.

A Magyar Államvasutak Igazgatóságának Építési és Pályafenntartási Főosztályán 1923-ban készültek el egy négylakásos, kétszobás segédtiszti lakóház tervei. Az építkezés megkezdésére azonban még éveket kellett várni: a MÁV Szegedi Üzletvezetősége 1926-ban hirdetett nyilvános versenytárgyalást a Békéscsaba állomáson létesítendő egyemeletes 4 lakásos altiszti laképület munkáinak biztosítására. Érdemes megjegyezni, hogy ebben az időben a MÁV igen jelentős építkezéseket folytatott Békéscsabán: 1924-ben épült a részben lebombázott MÁV-lakótelep, 1925-ben a vonatkísérői laktanya, 1925-ben és 1926-ban épültek az 1944-es bombázások áldozatául esett MÁV-palota épületei, szintén 1925–26-ban a fűtőházi telep a félkör alakú fűtőházzal,  fordítókoronggal, szénszerelővel és víztoronnyal, 1927-ben a fűtőházi iroda és vontatási laktanya épülete, 1928-ban a repülőhíd, és már elkészültek az új felvételi épület tervei is.palyafelvigyazoi_lakoepulet.jpgA lakóépület vasút felőli képe 1927-ben Kató László fényképén. Forrás: Orlai Petrich Soma  Kulturális Központ Muzeális Gyűjteménye

Városi villamos művek

2021.02.01. 10:46 - csabaihazak

Címkék: ipari épületek Ádám Gusztáv Körös part

Bocskai u. 29.

A csabai utcák világítására először 1868-ban állítottak fel ötven petróleumlámpát a forgalmasabb utcákban, ez a szám 1904-ig megháromszorozódott. Tevan Adolf 1893-ban nyújtott be javaslatot Békéscsaba villanyvilágításának kiépítésére, majd Ádám Gusztáv városi mérnök és a városi képviselő-testület tagjai 1894-ben javasolták a egy villanytelep felállítását, melynek segítségével nemcsak az utcák, hanem a lakások világítását is meg lehetne oldani, sőt, az iparosodást is elősegítené. Ebben az időben persze még nemigen akadt a villanyvilágításnak szakértője a környéken, így a javaslat tanulmányozására felállított bizottság tervezetét a képviselő-testület 1895 decemberében elvetette, mondván, hogy hogy miután a villamos világítás terén nap-nap után újabb és újabb találmányok létesülnek, melyek a kivitel gazdaságos megoldását vannak hivatva előmozdítani: a kérdés még nem érett meg a határozathozatalra. 1899-ben Gyulán már egyenáramú villanytelep épült, az azt létesítő Vasúti Forgalmi Rt. ajánlatát Csaba is elfogadta, azonban a határozatot a törvényhatóság nem hagyta jóvá ­ mint hamarosan kiderült, helyesen döntöttek, hiszen néhány évvel később a csabai váltóáramú villanytelep látta el árammal Békést, Mezőberényt és Gyulát is. A képviselő-testület 1900. április 12-én tartott közgyűlése a villamos bizottságot felkérte, hogy a törvényhatósági bizottság határozatában kívánt módosítások tárgyában a részvénytársasággal újabb tanácskozásokat kezdjen; e tárgyalások elől azonban a vállalat többszöri sürgetés ellenére is kitért.  1902 novemberében újabb bizottság alakult Zsíros András bíró elnökletével, tagjai Korosy László, Rosenthal Ignác, Szalay József, Wagner József, Rosenthal Adolf, Réthy Béla, Sailer Vilmos dr. voltak, továbbá a közgyűlés ajánlattételre hívta fel a Ganz és Társa Rt.-t, a Schuckert műveket és Magyar Villamossági Részvénytársaságot. 1903. augusztusában a képviselő-testület kimondta, hogy a villamos művet házi kezelésben kívánja tartani. A pályázó cégek közül a Ganz és Társa Rt.-ét fogadta el, a szerződést, valamint a községi villamos műre vonatkozó terveket a közgyűlés 1904. február 25-ki közgyűlésében elfogadta, április 5-én a mű létesítésére a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól 450.000 korona kölcsönt vett fel s mind e határozatokat a törvényhatósági bizottság jóváhagyta.
02.jpgA békéscsabai villamosmű látképe a szénrakodó felől 1934-ben

süti beállítások módosítása