Kossuth tér

A mai Kossuth tér az 1860-as években alakult ki: miután a csabai vásárok egyre keresettebbek lettek, a piac helyének bővítésére volt szükség. Erre a célra az evangélikus Nagytemplom és a katolikus templom közti terület tűnt a legalkalmasabbnak. Ezen a területen azonban abban az időben még öt telek helyezkedett el öt házzal, köztük a főszolgabírói lakkal.Látkép a Kistemplom tornyából 1858-ban Haan Antal rajzán. A régi, egytornyú katolikus templomtól balra láthatóak a mai Kossuth tér területén álló házak. A templom melletti, hosszú homlokzatú ház volt a szolgabírói lak

Kossuth tér

Kossuth Lajos kultusza, amely már az 1848–49-es szabadságharc idején elkezdődött, sokat erősödött az abszolutizmus idején; az ellenzéki pártok a kiegyezést követően is tevékenyen ápolták Kossuth népszerűségét. A Kossuth-kultusz különösen erőteljesen jelentkezett az Alföldön. Nem volt ez alól kivétel Békéscsaba sem: 1889-ben Kossuth Lajost a város első díszpolgárává választották, három évvel később, 1892-ben pedig a Nagytemplom és a katolikus templom közti területen 1860-ban kialakított piactér, amely addig Templom tér nevet viselte, Kossuth Lajos születésének 90. évfordulója alkalmából a Kossuth tér nevet kapta. A Kossuth-kultusznak nagy lökést adott Kossuth halála, temetése is. A századforduló környékén valóságos szoborállítási láz terjedt az országban. Kossuth első köztéri szobrát 1894-ben Siómaroson, az első egész alakos szobrot pedig 1898-ban, Miskolcon állították. Békés megyében Orosházán állították fel először Kossuth szobrát, 1904-ben. Csabán is hamar felmerült a gondolat, hogy szobrot állítsanak Kossuth Lajosnak: 1902-ben Rell Lajos és Pándy István elnökletével bizottság alakult a szoborállítás költségeinek előteremtésére. Számos helyen megindult a gyűjtés, bálokat, hangversenyeket rendeztek, a képviselő-testület is döntött a hozzájárulásról.A Kossuth-szobor avatásakor. Forrás: Vasárnapi Újság 52. évf. (1905), 39. sz.

Árpád sor 2/2

A képviselő-testület 1898-ban döntött a Kanálisi szőlők területének kisajátításáról, egy új városrész kialakításának céljából. A századforduló körüli években több új utcát nyitottak és számos új ház épült itt, köztük elegáns polgárházak és villák, utóbbiak közül a legszebbek az Árpád soron. A századelőn megkezdődött folyamat a 30-as, 40-es években is folytatódott, ekkor több, modern stílusú villa épült az Árpád soron.Az egykori Kelemen-villa napjainkban

Őr utca 14.

Bár az első világháború még nem okozott jelentős károkat a településeken, a trianoni békeszerződés során elcsatolt területekről Magyarországra érkezők hajlékkeresése miatt egyre nyomasztóbb lett az országban a lakásínség. Az otthonukból elűzött földönfutók legnagyobb része vasutas vagy vasúti munkás volt családjaikkal, sokan közülük vasúti vagonokban húzták meg magukat az állomásokon. A lakásínség leginkább a fővárost sújtotta, azonban Békéscsabát mint határközeli várost szintén jelentősen érintette. A Békésmegyei Közlöny 1924 novemberében így számolt be a vagonlakókról: "A hajléktalan, szűkebb pátriájukból és apró otthonukból elűzött földönfutók ott tanyáznak kopott és rozoga bárkáikban a rozsdás vágányokon és amellett, hogy ez a szomorú kényszerűség számos kocsit von el eredeti rendeltetésétől, felnőtt emberek és apró gyermekek kénytelenek ólszerű deszkatákolmányokban meghúzódni."Az egykori MÁV-lakótelep megmaradt épülete a Szabolcs utca felől

Orosházi úti felüljáró – Erzsébet híd

A mai Bartók Béla út felől évtizedeken át csak a vasúti sínek keresztezésével lehetett Jaminába jutni, ami egyrészt veszélyes volt, másrészt a sorompók leeresztése hosszú várakozást eredményezett a nagy forgalmú úton. Ennek megszüntetésére épült 1906–07-ben a MÁV megbízásából Zielinski Szilárd mérnök, műegyetemi tanár tervei szerint, Freund Henrik és fiai építési vállalkozók kivitelezésében a város első felüljárója.  Eredetileg vas felszerkezetű hidat terveztek, a részletes tervek el is készültek, és az alapgödrök kiemelése során, Zielinski személyes közbelépésére váltottak vasbetonra. A híd 1910 körül

Egykori Breznyik utca  a kórház területén

Az 1920-as évekre a kórház korábban épült épületei már meglehetősen szűkké váltak. Világossá vált, hogy a csabai kórház bővítésére van szükség. Ádám Gusztáv műszaki tanácsos már 1927 januárjában elkészítette el egy új, 70–80 ágyas kórházépület tervvázlatát, amely a Breznyik utcában, az első kórház mögötti területen épült volna fel. A tervek nem valósultak meg, ám hamarosan egy még nagyobb szabású bővítésre kerülhetett sor. Már 1928-ban arról tudósítanak az újságok, hogy a békéscsabai kórház új, nyolcvanágyas sebészeti pavilont kap.  Az erre vonatkozó terveket és költségvetést a népjóléti miniszter leküldte felülvizsgálás végett a vármegyéhez. Dr. Daimel Sándor alispán dr. Zöldy János tiszti főorvost bízta meg azok felülvizsgálásával és a főorvos a helyszínen megejtett szemle alapján úgy a terveket, mint a költségvetést apróbb módosításokkal jóváhagyandóknak véleményezte, amit a törvényhatósági bizottság is elfogadott a keddi közgyűlésen. A tervek szerint a régi épületekben a szülészeti és szemészeti osztályt helyezik el. A tervek elkészítésével Gerlóczy Gedeon budapesti építőművészt – többek között a gyulai evangélikus templom, a budapesti OTI baleseti kórház, a Madách Színház, a Nemzeti Sportcsarnok tervezőjét – bízták meg. 

Az új sebészeti pavilon az 1930-as években. Háttérben a szegényház látható

Andrássy út 56.

A gyalogsági laktanya történetét és épületeit bemutató sorozatunk utolsó részében az épületegyüttes egyik legjelentősebb tagját, a laktanya területét a vasút felől lezáró, az Andrássy útra merőlegesen elhelyezkedő, ma fiúkollégiumként működő egykori tiszti lakóépületet mutatjuk be. Az épület első terveit Szabados József gyulai építőmester készítette, végül azonban a tiszti lakóépület – csakúgy, mint a laktanya többi része – Jiraszek Lajos aradi építész tervei szerint valósult meg 1894-ben.A gyalogsági laktanya épületegyüttese a XIX. század végén. A kép jobb oldalán látható egyemeletes épület volt a tiszti lakóépület. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum, Tengertánc virtuális gyűjtemény

A több mint 63 méter hosszú épület vasút felőli, szimmetrikus homlokzata 15 tengellyel, kétoldalt egy-egy kéttengelyes, kis kiülésű rizalittal épült. A két rizalit által közrefogott középső szakasz mindkét oldalán a második tengelyben egy-egy ajtó helyezkedett el. Az udvar felőli homlokzat 17 tengelyes volt, az 5., a középső és a 13. tengelyben egy-egy nagyobb kiülésű rizalittal. Ezekben a tengelyekben helyezkedett el az épület három lépcsőháza. A két rövid oldalhomlokzat mindegyike három tengellyel épült. 

A tiszti lakóépület pincéjének és földszintjének alaprajza. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára 

A tiszti lakóépület metszete és emeleti alaprajza. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A laktanya épületei a XIX. század végén. Forrás: Karácsonyi János: Békés vármegye történeteA gyalogsági laktanya a XIX. század végén

Sajnos a tiszti épület homlokzati tervei nem maradtak fenn, és a régi képeslapok is elsősorban az Andrássy út felőli főépületekre koncentráltak, így a tiszti lakóépület eredeti képéről néhány olyan fénykép alapján nyerhetünk képet, amelyeken a háttérben a tiszti épület egy része is látható. Ezek segítségével megállapíthatjuk, hogy az épület vasút felőli, elegáns homlokzata visszafogott díszítéssel készült. A földszinten armírozás, az emeleten kettős pilaszterek zárták a sarkokat. A rizalitokat is kettős pilaszter választotta el az épület középső szakaszától, és a rizalit emeleti ablaki között is hasonló tagozatok kaptak helyet. Az egyenes záródású ablakok a földszinten egyszerűbb kerettel, az emeleten a rizalitokon háromszögletű timpanonnal, a középső szakaszon váltakozva egyenes szemöldökpárkánnyal, illetve háromszögű timpanonnal készültek. A szinteket erőteljes övpárkány választotta el egymástól. A vasút felőli homlokzat nagy, nyitott térre nézett, így a városképben igen pozitív szerepet töltött be. Fegyvergyakorlatok a laktanya és a vasút közti téren, a tiszti lakóépület előttFegyvergyakorlatok a laktanya és a vasút közti téren, a tiszti lakóépület előtt

Az udvari homlokzat eredeti képéről még kevesebb információnk van. A József főherceg békéscsabai látogatása alkalmával készült képek alapján az udvari homlokzat a vasút felőli homlokzathoz hasonló kialakítású lehetett, a rizalitokon található ajtók azonban szegmensíves záródást kaptak. József főherceg tábornagy úr ő királyi fenség magas látogatása Békéscsabán 1928. IV. hó 1-én a magyar királyi 10. honvéd gyalogezred tiszti étkezdéjében és a "Csabai Atlétikai Club" országos propaganda vívóversenyén Fotó: Hungaricana/Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára/Shvoy Kálmán József főherceg tábornagy úr ő királyi fenség magas látogatása Békéscsabán 1928. IV. hó 1-én a magyar királyi 10. honvéd gyalogezred tiszti étkezdéjében és a "Csabai Atlétikai Club" országos propaganda vívóversenyén Fotó: Hungaricana/Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára/Shvoy Kálmán

A II. világháborús bombázáskor az épület csaknem kétharmada elpusztult. A megmaradt rész parancsnoki épületként és telefonközpontként szolgált. A laktanya az 1960-as években. A kép jobb szélén látható az egykori tiszti lakóépület megmaradt része. Forrás: fentrol.hu

Amikor 1996-ban a Rózsa Ferenc Gimnázium költözött a laktanyába, az egykori tiszti lakóépületben fiúkollégiumot alakítottak ki. Az épület ekkor második emelettel bővült. Az ablakok mind egyenes szemöldökpárkányt kaptak, a lépcsőház kör alakú ablakokkal készült.A fiúkollégium 2017-ben

A 2019-ben végrehajtott energetikai korszerűsítés során külső szigetelés került a több mint 120 éves falakra, valamint műanyag ablakokat kapott a nagy múltra visszatekintő épület. A számos átalakítás következtében a mai épületben sajnos már nem lehet felismerni az egykori szép katonai épületet.Az épület napjainkbanA vasút felőli homlokzat 2020-banAz egykori tiszti lakóépület fiúkollégiumként 2020-ban

Szabadság tér 13.

A Ferenc József (ma Szabadság) tér 13. szám alatti földszintes ház a Deutsch család tulajdonában állt. Deutsch Jenő 1942-ben kapott építési engedélyt egy kétemeletes, 232 négyzetméter alapterületű bérház felépítésére. A tervező neve sajnos nem szerepel a tervrajzokon.

A főhomlokzat tervrajza. Forrás: Deutsch Jenő építési engedély (Ferencz József tér 13.) ügye V. B. 82. b. 136. 2405/1942, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A Szabadság tér Békéscsaba négy térből álló főtér-láncolatának részeként a kezdetek óta fontos szerepet töltött be a város életében. Fontos középületek – több postahivatal, a rendőrség, a zeneiskola, a Békésmegyei Gazdasági Egyesület székháza – és jó néhány elegáns lakóépület épült itt. A város történetének neves alakjai közül sokan laktak a központi fekvésű téren: orvosok, ügyvédek, művészek.

Korábbi bejegyzésünkben végighaladtunk a Szabadság tér egykori polgárházain, bemutattuk az épületeket és egykori lakóikat. Ehhez kapcsolódóan most egy rövid, a Szabadság térhez kapcsolódó kvízzel jelentkezünk. A kérdések között könnyebbek és nehezebbek is szerepelnek – az utóbbiak megválaszolásában a Szabadság tér polgárházairól szóló bejegyzésünk segíthet.

Szabadság tér

A mai Szabadság tér sokáig a városon keresztülhaladó Nagy utca vagy Fő utca része volt. 1884-ben kapta a Gabona tér nevet, mivel a szomszédos piactér részeként itt volt a gabonapiac. A csabaiak általában Búzapiac térnek hívták a teret. 1910-ben Ferenc Józsefről nevezték el, majd 1946-ban kapta mai nevét. Központi fekvése ellenére a szomszédos Szent István térhez képest csak mintegy fél évszázaddal később indult el a tér kiépülése városias, emeletes házakkal. Ekkor, 1910 körül épült fel a Békésmegyei Gazdasági Egylet székháza, a Láng-ház és a Fábry-ház által alkotott szecessziós együttes, valamint velük átellenben a Zsíros-féle ház. A világháború okozta törést követően a folyamat az 1920-as évek közepén folytatódott a Stern és Steinberger cég háza, a Szamek-ház, a Róna-ház, a Guttmann–Prónai-ház építésével vagy emeletesre bővítésével. Bár a Szent István térhez képest jóval kevesebb emeletes ház épült itt, a téren álló földszintes polgárházak közül több is magas színvonalat képviselt, amin a tér központi fekvését figyelembe véve nem is csodálkozhatunk. Ha a történelem nem szól közbe, alighanem fokozatosan folytatódott volna az itt álló polgárházak emeletessé alakítása, a tér bájos, kisvárosias hangulatának megőrzésével: az 1940-es években több ház bővítésének tervei is elkészültek, ezek azonban már nem valósulhattak meg. A II. világháborút követő évtizedekben a tér képe csaknem teljesen megváltozott. A földszintes polgárházak mindegyikét lebontották és három értékes és szép emeletes épület is áldozatául esett az új építkezéseknek, csak a tér páros oldalának északi sarkán álló házsor maradhatott meg. Az 1950-es években épült pártház és lakóházak még leginkább méreteik miatt nem illeszkedtek a tér eredeti képébe, a később épült hatalmas, modern épületek – a rendőrség, a Mezőber irodaháza, a posta – stílusukban is idegenek a történelmi városközpont hangulatától.A Szabadság tér páratlan oldala 1950 körül

Irányi u. 2.

Kocziszky Mihály földbirtokos, Csaba egykori bírája 1897 szeptemberében kapott engedélyt, hogy a mai Irányi utca elején egyemeletes, 17 szobás házat építsen. Az épület tervezőjét sajnos nem említik forrásaink. Az 1898 júniusára elkészült ház 2, 3, 4 szobás lakásait a tulajdonos bérbe adta ki.

A Kocziszky-ház 2019-ben

Szentmiklóspuszta, Felsőnyomás 314

A Kondoros és Csaba között félúton fekvő csárda már az első katonai felmérés 1785-ös térképén is szerepel. 1855-ből ismert Fikker György csárdabérlő neve. A hagyomány szerint Rózsa Sándor is gyakran megfordult itt, sőt, a legenda úgy tartja, hogy az épületet titkos alagút kötötte össze a kondorosi csárdával. Annyi bizonyos, hogy 1925-ben, az épület bővítésekor egy másfél méter széles és mintegy három méter hosszú föld alatti, bolthajtásos, régi szobácskára bukkantak, amelyben régi, törött cseréptálakat, tányérokat, poharakat, csirkecsontokat és eldobált tojáshéjat találtak. A szoba a betyárok búvóhelyéül szolgálhatott, amire nagy szükség is lehetett, hiszen a csárda négy fontos útvonal kereszteződésében épült, így a pandúrok is jól vigyáztak a környékre.

A csárda országút felőli homlokzata 2019-ben

Luther utca 7.

Békéscsaba első magánóvodáját Harsányi Györgyné létesítette „Fröbel-féle gyermekkert” néven, 1866-ban Czeizler Ilona és Lippert János, 1877-ben ismét Lippert János nyitott magán jellegű Fröbel-féle gyermekkertet, utóbbi működtetéséhez már a város is hozzájárult. Ugyanekkor már a közbirtokosság kezelésében is működtek óvodák. Egy 1886-os újságcikk szerint Czeizler Ilona kisasszony óvodája a Széchenyi utcában, a Riesz-féle házban volt. 1888-ban Gally Gizella szervezett magánóvodát, részben városi támogatással. Ez az óvoda 1893-ban községi óvoda lett, egy évvel később pedig megszervezték a Gábor Áron utcai óvodát. A Gally-féle óvoda számára 1897-ben Ádám Gusztáv városi mérnök tervei szerint a Luther utcában épült új épület, mely játszóteremből, munkateremből, ruhatárból és óvónői lakásból állt és tágas, fásított udvar, valamint konyhakert és díszkert tartozott hozzá.

Az óvoda homlokzata Ádám Gusztáv tervrajzán. Forrás: Luther utcai óvoda tervrajza MNL BéML V. 76 a. 20, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Vásártér 13–15. – Telep u. 15.

Az egykori vásártéren épült malom első, általunk ismert tulajdonosa Bertók Pál. Bár ő 1897-ben már eladásra hirdette a két pár kőre épített, két szitakoptatóval, Marschall-féle locomobillal berendezett, jó karban levő gőzmalmot, az végül haláláig tulajdonában maradt, majd veje, Dörflinger Béla vette át, aki 1922-ben toldással és ráépítéssel bővítette a malmot.

Az 1922-es átalakítás tervrajza. Forrás: Békéscsabai Dörflinger-malom (Vásártér 13–15), MNL BéML V.82. 1271/1937, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Széchenyi liget

A mai Széchenyi liget az 1850-es években, egy korábbi temető helyén jött létre. A ligetet 1860-ban nevezték el Széchenyi Istvánról. A  „városi  mulató erdőcskét” 1865-ben Sztraka Ernő városi főmérnök tervei alapján parkosították, a benne álló első fapavilont az 1888-as  nagy  árvíz teljesen elmosta, és a csabaiak teljesen el is szoktak a liget látogatásától. 

A Széchenyi ligeti nyári pavilon 2016 novemberében

Egykori Breznyik utca  a kórház területén

A XIX. század végén, illetve a XX. század első éveiben épült kórházi épületek hamar szűkké váltak a fejlődő városnak, és már nem feleltek meg a kor növekvő igényeinek, így világossá vált, hogy a csabai kórház bővítésére van szükség. Ádám Gusztáv műszaki tanácsos 1927 januárjában készítette el egy új, 70–80 ágyas kórházépület tervvázlatát. A mérnök az épületet a Breznyik utcába, az első kórház mögötti területre tervezte (ahol később a sebészeti pavilon, ma rehabilitációs osztály épült fel). A mérnök az új épület költségeit 7500–8750 pengőre becsülte.

A kórházépület udvari homlokzati részlete Ádám Gusztáv vázlatrajzán. Forrás: Bcs. kórház, szegényház ép. tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 1/1881. VII. 2., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Irányi utca 10.

Békéscsabán az első mozielőadásokat nem sokkal a mozgókép feltalálása után tartották, az első, filmvetítésekről szóló tudósításokat 1899-es hírekben olvashatjuk. Az első előadásokat feltehetően vándormutatványosok tartották a színházban. A lakosság hamar megkedvelte az olcsó, mégis tartalmas szórakozást, az első mozi építésére azonban 1923-ig kellet várni, ekkor létesült a Munkácsy utcai Apolló mozi. Az Apolló a kezdeti sikerek után nehezebb időket élt meg: az 1920-as évek második felében csökkent a moziba járók száma. Ennek ellenére egy tőkés csoport új mozi építésére vállalkozott. A képviselő-testület 1928. április 13-án kiadott engedélyét azonban megfellebbezték, mivel az építtetők, báró Rőmy Emil és Willenthal Jenő az eredetileg tervezett Berényi út 19. helyett az Irányi utca 10. szám alá kapták meg az engedélyt. A fellebbezők azzal érveltek, hogy az Irányi utcai helyszín túlságosan közel van az Apolló mozihoz, ami mindkét mozi számára hátrányt jelentene. A közigazgatási bizottság 1928. május 14-én elfogadta a fellebbezést és kijelentette, hogy az új mozi kizárólag az eredeti engedélyezési okiratban megállapított Berényi út 19. szám alatt építhető fel. Ezt a döntést viszont báró Rőmy Emil és társa fellebbezte meg a belügyminiszternél, aki a fellebbezést elfogadta, így az új mozi az Irányi utcában épülhetett.Az egykori Csaba Mozgó napjainkban

Andrássy út 73.

A Werner testvérek – Frigyes és Ede – 1924 márciusában (a Rusz testvérekkel egyszerre) kaptak engedélyt, hogy az Andrássy út vasútállomás felőli végéhez közel emeletes lakóházat építsenek. Az építtetőké volt az egyik legjelentősebb békéscsabai építőipari vállalat, a Werner Testvérek Ipar és Kereskedelmi Rt. A cég 1910-ben alakult, épitő- és tüzelőanyag-nagykereskedéssel foglalkoztak, továbbá a cégnek kőfaragó ipartelepe és jéggyára is volt. Tisztviselő- és munkáslétszáma 40–50 fő körül volt. Az épület tervezőjéről sajnos egyelőre nem találtunk adatot.  

Az egykori Werner-ház napjainkban

Szabó Dezső utca 34.

A Kovács-malmot Kovács Mátyás 1888-ban alapította, két évvel később fia, Mihály vette át a malom irányítását, majd 1904-ben a malom vezetése ifj. Kovács Mihály kezébe kerül, akinek köszönhető, hogy a vállalat az ország egyik jelentős malomvállalatává fejlődött. Kovács Mihály tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának,Békéscsaba képviselő-testületének, 1922-től a békéscsabai Ipartestület elnöke volt. Ő alapította a békéscsabai Iparos Bankot, mely később a Magyar Általános Takarékpénztár Rt. fiókintézetébe olvadt és nevéhez fűződik az iparosok székházának megalapítása is.A Kovács-gőzmalom 1930 körül [1]

Ligeti sor 16.

Nigrinyi János villanytelepi igazgató-mérnök valószínűleg az 1920-as évek második felében építette fel villaszerű házát a Körös partján. A tervezőről, építőről egyelőre sajnos nem találtunk adatot.

Az egykori Nigrinyi-villa napjainkban óvodaként

Nigrinyi János Mezőberényben született 1878-ban, és a Budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Ezt követően 1905-ben a Ganz Villamossági Rt. szolgálatába állt, majd 1912-ben a zimonyi villamosmű igazgatója lett. Részt vett az első világháborúban, ahol megsebesült, s később olasz hadifogságba esett. A fogságból csak 1919. novemberében szabadult. Ekkor a csabai villamosmű szolgálatába állt, s 1920-ban átvette Ádám Gusztávtól a telep vezetését.A villa főbejárata A villa napjainkban

Nigrinyi tizenhárom éven át látta el hivatalát. Fiatalon halt meg, mindössze 55 évet élt – 1933-ban temették el Békéscsabán.A villa főhomlokzataA villa oldalhomlokzata

1949-ben a Pamutszövő vállalat bérelte ki a villaépületet napközi otthon céljára, majd egy évvel később a bölcsődét is itt helyezték el. Az épület Ligeti Sori Óvoda néven ma is óvodaként működik. Az egykori Nigrinyi-villa már régen megérdemelne egy gondos felújítást. A városközponttól való távolsága miatt talán egy kissé kevésbé ismert épület 2017 óta helyi védelem alatt áll.A villa a Ligeti sor felől

Felhasznált irodalom:
[1] Pataky László: Emlékek Békéscsaba villamosításáról, Békési Élet 3. évf. (1968), 1. sz. 105-117.
[2] Tábori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, Békéscsaba, 1961.

Gyulai út 18.

Tekintélyes méretű, kúriának is beillő polgárház állt egykor a Reök-kúria mellett, a Gyulai út és a ma már megszűnt Breznyik utca (korábban Serház utca, Szegényápolda utca, Kórház utca, később Hámán Kató utca) sarkán. A földszintes, nyolctengelyes homlokzatú házat Bogár Dániel földbirtokos, községi közgyám építtette. Az építés ideje, illetve a tervező neve sem ismert, azonban 1879-ben már említik az újságok, és az 1880-as években készült kataszteri térképek is ábrázolják. Az egykori Bogár-ház  1974-ben. Forrás: Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig... A békéscsabai kórház története, Békési Élet 9. évf. 2. szám, 1974.

Baross u. 1.

Régi terve volt a városnak az iparostanonc-iskola méltó elhelyezése. Bár 1901-ben az iskola – amelynek osztályai korábban az elemi iskolákban voltak elhelyezve – az egykori algimnázium épületében állandó otthont kapott, az ezt követő évtizedekben számos terv született egy új épület emelésére. 1903-ban terjesztették fel a minisztériumhoz Áchim Gusztáv városi mérnök vázlatterveit, 1904-ben Nagy Virgil egyetemi tanár, a Szabadság híd és az Erzsébet híd architektúrájának tervezője készített terveket az iskola számára (sajnos a homlokzati terveket egyelőre nem sikerült fellelnünk). 1914-ben országos tervpályázatot írtak ki az iskola tervezésére, amelyet Spiegel Frigyes nyert meg, az építkezés azonban ezúttal is elmaradt, az iskola maradt a régi, egyre szűkebbé váló épületben. 1927-ben az iparostanonc-iskola épületét Áchim Mihály tervei szerint új, a régi épületével megegyező homlokzati kialakítású emeletes szárnnyal, két tanteremmel, egy irodával s egy szertárral bővítették s az egész épületet 45 ezer pengő költséggel, alaposan felújították. Még ugyanezen év augusztusában Ádám Gusztáv az iskola további bővítésére készített terveket.Az ipariskola tervezett új szárnyának Szeberényi tér felőli homlokzata. A Csabai házak blog rajza Ádám Gusztáv vázlatrajza alapján

Andrássy út 56.

Hosszas tárgyalásokat követően, több tervváltozat elkészülte után 1892–94-ben Jiraszek Lajos aradi építész tervei szerint épült fel a mai Andrássy úton a 101-es gyalogezred Békéscsabára bevonuló részének elhelyezésére gyalogsági laktanya számos épületből álló épületegyüttese, amelynek leglátványosabb eleme az Andrássy út felőli oldalon elhelyezkedő két legénységi lakóépület volt. A két épület Békéscsaba első (részben) kétemeletes épületei volt, hozzájuk fogható monumentális épület még nemigen épült korábban a városban, így nem meglepő, hogy hamar a csabai képeslapok kedvelt témájává váltak.

A gyalogsági laktanya a századelőn

A homlokzatok, belső terek díszítésében évezredeken át az építőművészet egyik legfőbb forrása a természet, a növény- és állatvilág volt. Nincs ez másként Békéscsabán sem: a város utcáit járva, a régi épületek homlokzatait figyelve számos motívumot találhatunk, amelyet természeti formák ihlettek. Ezúttal a csabai házakon található állatokat gyűjtöttük össze, és arra biztatjuk olvasóinkat, hogy a várost járva keressék meg, hol, melyik épületen rejtőznek az itt felsorolt állatok. Egy kis segítség: előfordulhat, hogy több kép is ugyanannak az épületnek a részleteit mutatja.

1. A város egyik legszebb épületén látható ez a különlegesen szép oroszlánfej – vajon melyik ez az épület?

Kertész utca 1.

A Magyar Államvasutak szegedi üzletvezetősége 1927 második felében határozta el, hogy az új békéscsabai vontatási telepen egy emeletes fűtőházi irodát és vontatási laktanyát épít. A tervek szeptemberben készültek el, az építési engedély megadására vonatkozó kérelmet a tervekkel együtt a városi tanácshoz az osztálymérnökség októberben nyújtotta be. Az új laktanya terveit Magyari Nándor MÁV-építészmérnök készítette (többek között a szegedi Aradi vértanúk terén 1925-ben felavatott I. világháborús emlékmű, a zákányszéki templom, illetve Pozsonyi Zoltánnal közösen a szegedi jezsuita templom tervezője).

Az épület vasút felőli homlokzata Magyari Nándor tervrajzán. Forrás: Vasúttörténeti Alapítvány gyűjteménye