Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (20) Alpár Ignác (2) Andrássy út (24) Árpád sor (3) art deco (4) átalakított épületek (36) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (5) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (4) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (5) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (31) emlékművek (1) fel nem épült épületek (22) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) gyógyszertárak (1) Gyulai út (4) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (44) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (7) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (6) iskolák (19) Jamina (6) járásbíróság (1) játék (3) Jiraszek Lajos (1) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (8) Kórház utca (4) Körös part (9) Kossuth tér (6) középkor (3) kutak (2) laktanya (3) Lázár utca (2) liget (3) Lipták János (4) Luther utca (8) Madách utca (1) malmok (3) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (2) műemlékek (33) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) óvodák (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (19) posta (2) Quittner Ervin (3) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (10) szállodák és vendéglők (6) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (10) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (5) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (7) villák (5) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Kossuth-szobor

2020.09.19. 08:11 - csabaihazak

Címkék: szobrok Kossuth tér

Kossuth tér

Kossuth Lajos kultusza, amely már az 1848–49-es szabadságharc idején elkezdődött, sokat erősödött az abszolutizmus idején; az ellenzéki pártok a kiegyezést követően is tevékenyen ápolták Kossuth népszerűségét. A Kossuth-kultusz különösen erőteljesen jelentkezett az Alföldön. Nem volt ez alól kivétel Békéscsaba sem: 1889-ben Kossuth Lajost a város első díszpolgárává választották, három évvel később, 1892-ben pedig a Nagytemplom és a katolikus templom közti területen 1860-ban kialakított piactér, amely addig Templom tér nevet viselte, Kossuth Lajos születésének 90. évfordulója alkalmából a Kossuth tér nevet kapta. A Kossuth-kultusznak nagy lökést adott Kossuth halála, temetése is. A századforduló környékén valóságos szoborállítási láz terjedt az országban. Kossuth első köztéri szobrát 1894-ben Siómaroson, az első egész alakos szobrot pedig 1898-ban, Miskolcon állították. Békés megyében Orosházán állították fel először Kossuth szobrát, 1904-ben. Csabán is hamar felmerült a gondolat, hogy szobrot állítsanak Kossuth Lajosnak: 1902-ben Rell Lajos és Pándy István elnökletével bizottság alakult a szoborállítás költségeinek előteremtésére. Számos helyen megindult a gyűjtés, bálokat, hangversenyeket rendeztek, a képviselő-testület is döntött a hozzájárulásról.kossuth_vasarnapi_2.jpgA Kossuth-szobor avatásakor. Forrás: Vasárnapi Újság 52. évf. (1905), 39. sz.

Kelemen Gabriella villája az Árpád soron

2020.08.31. 08:30 - csabaihazak

Árpád sor 2/2

A képviselő-testület 1898-ban döntött a Kanálisi szőlők területének kisajátításáról, egy új városrész kialakításának céljából. A századforduló körüli években több új utcát nyitottak és számos új ház épült itt, köztük elegáns polgárházak és villák, utóbbiak közül a legszebbek az Árpád soron. A századelőn megkezdődött folyamat a 30-as, 40-es években is folytatódott, ekkor több, modern stílusú villa épült az Árpád soron.kg1.jpgAz egykori Kelemen-villa napjainkban

MÁV-lakótelep

2020.08.10. 11:06 - csabaihazak

Címkék: átalakított épületek vasúti épületek

Őr utca 14.

Bár az első világháború még nem okozott jelentős károkat a településeken, a trianoni békeszerződés során elcsatolt területekről Magyarországra érkezők hajlékkeresése miatt egyre nyomasztóbb lett az országban a lakásínség. Az otthonukból elűzött földönfutók legnagyobb része vasutas vagy vasúti munkás volt családjaikkal, sokan közülük vasúti vagonokban húzták meg magukat az állomásokon. A lakásínség leginkább a fővárost sújtotta, azonban Békéscsabát mint határközeli várost szintén jelentősen érintette. A Békésmegyei Közlöny 1924 novemberében így számolt be a vagonlakókról: "A hajléktalan, szűkebb pátriájukból és apró otthonukból elűzött földönfutók ott tanyáznak kopott és rozoga bárkáikban a rozsdás vágányokon és amellett, hogy ez a szomorú kényszerűség számos kocsit von el eredeti rendeltetésétől, felnőtt emberek és apró gyermekek kénytelenek ólszerű deszkatákolmányokban meghúzódni."05_az_epulet_a_szabolcs_utca_felol_napjainkban.JPGAz egykori MÁV-lakótelep megmaradt épülete a Szabolcs utca felől

Orosházi úti felüljáró – Erzsébet híd

2020.07.20. 11:18 - csabaihazak

Orosházi úti felüljáró – Erzsébet híd

A mai Bartók Béla út felől évtizedeken át csak a vasúti sínek keresztezésével lehetett Jaminába jutni, ami egyrészt veszélyes volt, másrészt a sorompók leeresztése hosszú várakozást eredményezett a nagy forgalmú úton. Ennek megszüntetésére épült 1906–07-ben a MÁV megbízásából Zielinski Szilárd mérnök, műegyetemi tanár tervei szerint, Freund Henrik és fiai építési vállalkozók kivitelezésében a város első felüljárója.  Eredetileg vas felszerkezetű hidat terveztek, a részletes tervek el is készültek, és az alapgödrök kiemelése során, Zielinski személyes közbelépésére váltottak vasbetonra. mavhid.jpgA híd 1910 körül

Sebészeti pavilon

2020.06.29. 09:25 - csabaihazak

Címkék: kórház

Egykori Breznyik utca  a kórház területén

Az 1920-as évekre a kórház korábban épült épületei már meglehetősen szűkké váltak. Világossá vált, hogy a csabai kórház bővítésére van szükség. Ádám Gusztáv műszaki tanácsos már 1927 januárjában elkészítette el egy új, 70–80 ágyas kórházépület tervvázlatát, amely a Breznyik utcában, az első kórház mögötti területen épült volna fel. A tervek nem valósultak meg, ám hamarosan egy még nagyobb szabású bővítésre kerülhetett sor. Már 1928-ban arról tudósítanak az újságok, hogy a békéscsabai kórház új, nyolcvanágyas sebészeti pavilont kap.  Az erre vonatkozó terveket és költségvetést a népjóléti miniszter leküldte felülvizsgálás végett a vármegyéhez. Dr. Daimel Sándor alispán dr. Zöldy János tiszti főorvost bízta meg azok felülvizsgálásával és a főorvos a helyszínen megejtett szemle alapján úgy a terveket, mint a költségvetést apróbb módosításokkal jóváhagyandóknak véleményezte, amit a törvényhatósági bizottság is elfogadott a keddi közgyűlésen. A tervek szerint a régi épületekben a szülészeti és szemészeti osztályt helyezik el. A tervek elkészítésével Gerlóczy Gedeon budapesti építőművészt – többek között a gyulai evangélikus templom, a budapesti OTI baleseti kórház, a Madách Színház, a Nemzeti Sportcsarnok tervezőjét – bízták meg. 

korhaz_2.jpgAz új sebészeti pavilon az 1930-as években. Háttérben a szegényház látható

A gyalogsági laktanya IV. – Tiszti lakóépületből fiúkollégium

2020.06.08. 10:09 - csabaihazak

Címkék: laktanya iskolák Andrássy út átalakított épületek Jiraszek Lajos

Andrássy út 56.

A gyalogsági laktanya történetét és épületeit bemutató sorozatunk utolsó részében az épületegyüttes egyik legjelentősebb tagját, a laktanya területét a vasút felől lezáró, az Andrássy útra merőlegesen elhelyezkedő, ma fiúkollégiumként működő egykori tiszti lakóépületet mutatjuk be. Az épület első terveit Szabados József gyulai építőmester készítette, végül azonban a tiszti lakóépület – csakúgy, mint a laktanya többi része – Jiraszek Lajos aradi építész tervei szerint valósult meg 1894-ben.laktanya.jpgA gyalogsági laktanya épületegyüttese a XIX. század végén. A kép jobb oldalán látható egyemeletes épület volt a tiszti lakóépület. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum, Tengertánc virtuális gyűjtemény

A több mint 63 méter hosszú épület vasút felőli, szimmetrikus homlokzata 15 tengellyel, kétoldalt egy-egy kéttengelyes, kis kiülésű rizalittal épült. A két rizalit által közrefogott középső szakasz mindkét oldalán a második tengelyben egy-egy ajtó helyezkedett el. Az udvar felőli homlokzat 17 tengelyes volt, az 5., a középső és a 13. tengelyben egy-egy nagyobb kiülésű rizalittal. Ezekben a tengelyekben helyezkedett el az épület három lépcsőháza. A két rövid oldalhomlokzat mindegyike három tengellyel épült. 

A tiszti lakóépület pincéjének és földszintjének alaprajza. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára 

A tiszti lakóépület metszete és emeleti alaprajza. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

karacsonyi_laktanya.jpgA laktanya épületei a XIX. század végén. Forrás: Karácsonyi János: Békés vármegye történetelktnya.jpgA gyalogsági laktanya a XIX. század végén

Sajnos a tiszti épület homlokzati tervei nem maradtak fenn, és a régi képeslapok is elsősorban az Andrássy út felőli főépületekre koncentráltak, így a tiszti lakóépület eredeti képéről néhány olyan fénykép alapján nyerhetünk képet, amelyeken a háttérben a tiszti épület egy része is látható. Ezek segítségével megállapíthatjuk, hogy az épület vasút felőli, elegáns homlokzata visszafogott díszítéssel készült. A földszinten armírozás, az emeleten kettős pilaszterek zárták a sarkokat. A rizalitokat is kettős pilaszter választotta el az épület középső szakaszától, és a rizalit emeleti ablaki között is hasonló tagozatok kaptak helyet. Az egyenes záródású ablakok a földszinten egyszerűbb kerettel, az emeleten a rizalitokon háromszögletű timpanonnal, a középső szakaszon váltakozva egyenes szemöldökpárkánnyal, illetve háromszögű timpanonnal készültek. A szinteket erőteljes övpárkány választotta el egymástól. A vasút felőli homlokzat nagy, nyitott térre nézett, így a városképben igen pozitív szerepet töltött be. fegyvgyak1.jpgFegyvergyakorlatok a laktanya és a vasút közti téren, a tiszti lakóépület előttfegyvgyak2.jpgFegyvergyakorlatok a laktanya és a vasút közti téren, a tiszti lakóépület előtt

Az udvari homlokzat eredeti képéről még kevesebb információnk van. A József főherceg békéscsabai látogatása alkalmával készült képek alapján az udvari homlokzat a vasút felőli homlokzathoz hasonló kialakítású lehetett, a rizalitokon található ajtók azonban szegmensíves záródást kaptak. kat1.jpgJózsef főherceg tábornagy úr ő királyi fenség magas látogatása Békéscsabán 1928. IV. hó 1-én a magyar királyi 10. honvéd gyalogezred tiszti étkezdéjében és a "Csabai Atlétikai Club" országos propaganda vívóversenyén Fotó: Hungaricana/Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára/Shvoy Kálmán kat2.jpgJózsef főherceg tábornagy úr ő királyi fenség magas látogatása Békéscsabán 1928. IV. hó 1-én a magyar királyi 10. honvéd gyalogezred tiszti étkezdéjében és a "Csabai Atlétikai Club" országos propaganda vívóversenyén Fotó: Hungaricana/Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára/Shvoy Kálmán

A II. világháborús bombázáskor az épület csaknem kétharmada elpusztult. A megmaradt rész parancsnoki épületként és telefonközpontként szolgált. fentrol.jpgA laktanya az 1960-as években. A kép jobb szélén látható az egykori tiszti lakóépület megmaradt része. Forrás: fentrol.hu

Amikor 1996-ban a Rózsa Ferenc Gimnázium költözött a laktanyába, az egykori tiszti lakóépületben fiúkollégiumot alakítottak ki. Az épület ekkor második emelettel bővült. Az ablakok mind egyenes szemöldökpárkányt kaptak, a lépcsőház kör alakú ablakokkal készült.2017.jpgA fiúkollégium 2017-ben

A 2019-ben végrehajtott energetikai korszerűsítés során külső szigetelés került a több mint 120 éves falakra, valamint műanyag ablakokat kapott a nagy múltra visszatekintő épület. A számos átalakítás következtében a mai épületben sajnos már nem lehet felismerni az egykori szép katonai épületet.2020_1.jpgAz épület napjainkban2020_3.jpgA vasút felőli homlokzat 2020-ban2020_2.jpgAz egykori tiszti lakóépület fiúkollégiumként 2020-ban

Deutsch Jenő bérházának terve (Ferenc József tér)

2020.05.25. 09:42 - csabaihazak

Címkék: Szabadság tér fel nem épült épületek bérházak

Szabadság tér 13.

A Ferenc József (ma Szabadság) tér 13. szám alatti földszintes ház a Deutsch család tulajdonában állt. Deutsch Jenő 1942-ben kapott építési engedélyt egy kétemeletes, 232 négyzetméter alapterületű bérház felépítésére. A tervező neve sajnos nem szerepel a tervrajzokon.deutschhaz.jpg


A főhomlokzat tervrajza. Forrás: Deutsch Jenő építési engedély (Ferencz József tér 13.) ügye V. B. 82. b. 136. 2405/1942, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Játék – Mennyit tudsz a Szabadság térről?

2020.05.18. 10:32 - csabaihazak

A Szabadság tér Békéscsaba négy térből álló főtér-láncolatának részeként a kezdetek óta fontos szerepet töltött be a város életében. Fontos középületek – több postahivatal, a rendőrség, a zeneiskola, a Békésmegyei Gazdasági Egyesület székháza – és jó néhány elegáns lakóépület épült itt. A város történetének neves alakjai közül sokan laktak a központi fekvésű téren: orvosok, ügyvédek, művészek.

ferenczjozsefter.jpg

Korábbi bejegyzésünkben végighaladtunk a Szabadság tér egykori polgárházain, bemutattuk az épületeket és egykori lakóikat. Ehhez kapcsolódóan most egy rövid, a Szabadság térhez kapcsolódó kvízzel jelentkezünk. A kérdések között könnyebbek és nehezebbek is szerepelnek – az utóbbiak megválaszolásában a Szabadság tér polgárházairól szóló bejegyzésünk segíthet.

Polgárházak XIII. – Ferenc József (Szabadság) tér

2020.05.11. 09:30 - csabaihazak

Címkék: elpusztult épületek Szabadság tér polgárházak

Szabadság tér

A mai Szabadság tér sokáig a városon keresztülhaladó Nagy utca vagy Fő utca része volt. 1884-ben kapta a Gabona tér nevet, mivel a szomszédos piactér részeként itt volt a gabonapiac. A csabaiak általában Búzapiac térnek hívták a teret. 1910-ben Ferenc Józsefről nevezték el, majd 1946-ban kapta mai nevét. Központi fekvése ellenére a szomszédos Szent István térhez képest csak mintegy fél évszázaddal később indult el a tér kiépülése városias, emeletes házakkal. Ekkor, 1910 körül épült fel a Békésmegyei Gazdasági Egylet székháza, a Láng-ház és a Fábry-ház által alkotott szecessziós együttes, valamint velük átellenben a Zsíros-féle ház. A világháború okozta törést követően a folyamat az 1920-as évek közepén folytatódott a Stern és Steinberger cég háza, a Szamek-ház, a Róna-ház, a Guttmann–Prónai-ház építésével vagy emeletesre bővítésével. Bár a Szent István térhez képest jóval kevesebb emeletes ház épült itt, a téren álló földszintes polgárházak közül több is magas színvonalat képviselt, amin a tér központi fekvését figyelembe véve nem is csodálkozhatunk. Ha a történelem nem szól közbe, alighanem fokozatosan folytatódott volna az itt álló polgárházak emeletessé alakítása, a tér bájos, kisvárosias hangulatának megőrzésével: az 1940-es években több ház bővítésének tervei is elkészültek, ezek azonban már nem valósulhattak meg. A II. világháborút követő évtizedekben a tér képe csaknem teljesen megváltozott. A földszintes polgárházak mindegyikét lebontották és három értékes és szép emeletes épület is áldozatául esett az új építkezéseknek, csak a tér páros oldalának északi sarkán álló házsor maradhatott meg. Az 1950-es években épült pártház és lakóházak még leginkább méreteik miatt nem illeszkedtek a tér eredeti képébe, a később épült hatalmas, modern épületek – a rendőrség, a Mezőber irodaháza, a posta – stílusukban is idegenek a történelmi városközpont hangulatától.paratlan.jpgA Szabadság tér páratlan oldala 1950 körül

Kocziszky-ház

2020.04.20. 08:47 - csabaihazak

Címkék: Irányi utca

Irányi u. 2.

Kocziszky Mihály földbirtokos, Csaba egykori bírája 1897 szeptemberében kapott engedélyt, hogy a mai Irányi utca elején egyemeletes, 17 szobás házat építsen. Az épület tervezőjét sajnos nem említik forrásaink. Az 1898 júniusára elkészült ház 2, 3, 4 szobás lakásait a tulajdonos bérbe adta ki.

az_epulet_homlokzata_napjainkban.JPGA Kocziszky-ház 2019-ben

Szentmiklósi (Fiala) csárda

2020.02.24. 09:49 - csabaihazak

Címkék: műemlékek szállodák és vendéglők

Szentmiklóspuszta, Felsőnyomás 314

A Kondoros és Csaba között félúton fekvő csárda már az első katonai felmérés 1785-ös térképén is szerepel. 1855-ből ismert Fikker György csárdabérlő neve. A hagyomány szerint Rózsa Sándor is gyakran megfordult itt, sőt, a legenda úgy tartja, hogy az épületet titkos alagút kötötte össze a kondorosi csárdával. Annyi bizonyos, hogy 1925-ben, az épület bővítésekor egy másfél méter széles és mintegy három méter hosszú föld alatti, bolthajtásos, régi szobácskára bukkantak, amelyben régi, törött cseréptálakat, tányérokat, poharakat, csirkecsontokat és eldobált tojáshéjat találtak. A szoba a betyárok búvóhelyéül szolgálhatott, amire nagy szükség is lehetett, hiszen a csárda négy fontos útvonal kereszteződésében épült, így a pandúrok is jól vigyáztak a környékre.

a_csarda_orszagut_feloli_homlokzata.JPGA csárda országút felőli homlokzata 2019-ben

Békéscsaba első közóvodája

2020.02.17. 08:43 - csabaihazak

Címkék: elpusztult épületek Ádám Gusztáv Luther utca

Luther utca 7.

Békéscsaba első magánóvodáját Harsányi Györgyné létesítette „Fröbel-féle gyermekkert” néven, 1866-ban Czeizler Ilona és Lippert János, 1877-ben ismét Lippert János nyitott magán jellegű Fröbel-féle gyermekkertet, utóbbi működtetéséhez már a város is hozzájárult. Ugyanekkor már a közbirtokosság kezelésében is működtek óvodák. Egy 1886-os újságcikk szerint Czeizler Ilona kisasszony óvodája a Széchenyi utcában, a Riesz-féle házban volt. 1888-ban Gally Gizella szervezett magánóvodát, részben városi támogatással. Ez az óvoda 1893-ban községi óvoda lett, egy évvel később pedig megszervezték a Gábor Áron utcai óvodát. A Gally-féle óvoda számára 1897-ben Ádám Gusztáv városi mérnök tervei szerint a Luther utcában épült új épület, mely játszóteremből, munkateremből, ruhatárból és óvónői lakásból állt és tágas, fásított udvar, valamint konyhakert és díszkert tartozott hozzá.

Az óvoda homlokzata Ádám Gusztáv tervrajzán. Forrás: Luther utcai óvoda tervrajza MNL BéML V. 76 a. 20, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Vásártéri malom – Erőkar vasöntöde

2020.01.27. 08:42 - csabaihazak

Vásártér 13–15. – Telep u. 15.

Az egykori vásártéren épült malom első, általunk ismert tulajdonosa Bertók Pál. Bár ő 1897-ben már eladásra hirdette a két pár kőre épített, két szitakoptatóval, Marschall-féle locomobillal berendezett, jó karban levő gőzmalmot, az végül haláláig tulajdonában maradt, majd veje, Dörflinger Béla vette át, aki 1922-ben toldással és ráépítéssel bővítette a malmot.

Az 1922-es átalakítás tervrajza. Forrás: Békéscsabai Dörflinger-malom (Vásártér 13–15), MNL BéML V.82. 1271/1937, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Nyári pavilon és zenepavilon a Széchenyi ligetben

2020.01.06. 08:16 - csabaihazak

Címkék: liget műemlékek Ádám Gusztáv

Széchenyi liget

A mai Széchenyi liget az 1850-es években, egy korábbi temető helyén jött létre. A ligetet 1860-ban nevezték el Széchenyi Istvánról. A  „városi  mulató erdőcskét” 1865-ben Sztraka Ernő városi főmérnök tervei alapján parkosították, a benne álló első fapavilont az 1888-as  nagy  árvíz teljesen elmosta, és a csabaiak teljesen el is szoktak a liget látogatásától. 

201611_7.jpgA Széchenyi ligeti nyári pavilon 2016 novemberében

Kórházépület terve 1927-ből

2019.10.28. 14:43 - csabaihazak

Címkék: kórház fel nem épült épületek Ádám Gusztáv

Egykori Breznyik utca  a kórház területén

A XIX. század végén, illetve a XX. század első éveiben épült kórházi épületek hamar szűkké váltak a fejlődő városnak, és már nem feleltek meg a kor növekvő igényeinek, így világossá vált, hogy a csabai kórház bővítésére van szükség. Ádám Gusztáv műszaki tanácsos 1927 januárjában készítette el egy új, 70–80 ágyas kórházépület tervvázlatát. A mérnök az épületet a Breznyik utcába, az első kórház mögötti területre tervezte (ahol később a sebészeti pavilon, ma rehabilitációs osztály épült fel). A mérnök az új épület költségeit 7500–8750 pengőre becsülte.

A kórházépület udvari homlokzati részlete Ádám Gusztáv vázlatrajzán. Forrás: Bcs. kórház, szegényház ép. tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 1/1881. VII. 2., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Csaba Mozgó – Szabadság mozi – Phaedra mozi

2019.09.28. 16:05 - csabaihazak

Címkék: art deco mozik helyi védelem Irányi utca

Irányi utca 10.

Békéscsabán az első mozielőadásokat nem sokkal a mozgókép feltalálása után tartották, az első, filmvetítésekről szóló tudósításokat 1899-es hírekben olvashatjuk. Az első előadásokat feltehetően vándormutatványosok tartották a színházban. A lakosság hamar megkedvelte az olcsó, mégis tartalmas szórakozást, az első mozi építésére azonban 1923-ig kellet várni, ekkor létesült a Munkácsy utcai Apolló mozi. Az Apolló a kezdeti sikerek után nehezebb időket élt meg: az 1920-as évek második felében csökkent a moziba járók száma. Ennek ellenére egy tőkés csoport új mozi építésére vállalkozott. A képviselő-testület 1928. április 13-án kiadott engedélyét azonban megfellebbezték, mivel az építtetők, báró Rőmy Emil és Willenthal Jenő az eredetileg tervezett Berényi út 19. helyett az Irányi utca 10. szám alá kapták meg az engedélyt. A fellebbezők azzal érveltek, hogy az Irányi utcai helyszín túlságosan közel van az Apolló mozihoz, ami mindkét mozi számára hátrányt jelentene. A közigazgatási bizottság 1928. május 14-én elfogadta a fellebbezést és kijelentette, hogy az új mozi kizárólag az eredeti engedélyezési okiratban megállapított Berényi út 19. szám alatt építhető fel. Ezt a döntést viszont báró Rőmy Emil és társa fellebbezte meg a belügyminiszternél, aki a fellebbezést elfogadta, így az új mozi az Irányi utcában épülhetett.phaedra0.jpgAz egykori Csaba Mozgó napjainkban

Werner-ház

2019.09.02. 11:37 - csabaihazak

Címkék: Andrássy út

Andrássy út 73.

A Werner testvérek – Frigyes és Ede – 1924 márciusában (a Rusz testvérekkel egyszerre) kaptak engedélyt, hogy az Andrássy út vasútállomás felőli végéhez közel emeletes lakóházat építsenek. Az építtetőké volt az egyik legjelentősebb békéscsabai építőipari vállalat, a Werner Testvérek Ipar és Kereskedelmi Rt. A cég 1910-ben alakult, épitő- és tüzelőanyag-nagykereskedéssel foglalkoztak, továbbá a cégnek kőfaragó ipartelepe és jéggyára is volt. Tisztviselő- és munkáslétszáma 40–50 fő körül volt. Az épület tervezőjéről sajnos egyelőre nem találtunk adatot.  

rokka.jpgAz egykori Werner-ház napjainkban

Kovács-gőzmalom

2019.08.12. 11:05 - csabaihazak

Címkék: műemlékek malmok ipari épületek átalakított épületek

Szabó Dezső utca 34.

A Kovács-malmot Kovács Mátyás 1888-ban alapította, két évvel később fia, Mihály vette át a malom irányítását, majd 1904-ben a malom vezetése ifj. Kovács Mihály kezébe kerül, akinek köszönhető, hogy a vállalat az ország egyik jelentős malomvállalatává fejlődött. Kovács Mihály tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának,Békéscsaba képviselő-testületének, 1922-től a békéscsabai Ipartestület elnöke volt. Ő alapította a békéscsabai Iparos Bankot, mely később a Magyar Általános Takarékpénztár Rt. fiókintézetébe olvadt és nevéhez fűződik az iparosok székházának megalapítása is.1930.jpgA Kovács-gőzmalom 1930 körül [1]

Nigrinyi-villa – Ligeti sori óvoda

2019.07.01. 08:50 - csabaihazak

Címkék: óvodák villák helyi védelem Körös part

Ligeti sor 16.

Nigrinyi János villanytelepi igazgató-mérnök valószínűleg az 1920-as évek második felében építette fel villaszerű házát a Körös partján. A tervezőről, építőről egyelőre sajnos nem találtunk adatot.

nigrinyi1.jpgAz egykori Nigrinyi-villa napjainkban óvodaként

Nigrinyi János Mezőberényben született 1878-ban, és a Budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Ezt követően 1905-ben a Ganz Villamossági Rt. szolgálatába állt, majd 1912-ben a zimonyi villamosmű igazgatója lett. Részt vett az első világháborúban, ahol megsebesült, s később olasz hadifogságba esett. A fogságból csak 1919. novemberében szabadult. Ekkor a csabai villamosmű szolgálatába állt, s 1920-ban átvette Ádám Gusztávtól a telep vezetését.nigrinyi10.jpgA villa főbejárata nigrinyi2.jpgA villa napjainkban

Nigrinyi tizenhárom éven át látta el hivatalát. Fiatalon halt meg, mindössze 55 évet élt – 1933-ban temették el Békéscsabán.nigrinyi7.jpgA villa főhomlokzatanigrinyi8.jpgA villa oldalhomlokzata

1949-ben a Pamutszövő vállalat bérelte ki a villaépületet napközi otthon céljára, majd egy évvel később a bölcsődét is itt helyezték el. Az épület Ligeti Sori Óvoda néven ma is óvodaként működik. Az egykori Nigrinyi-villa már régen megérdemelne egy gondos felújítást. A városközponttól való távolsága miatt talán egy kissé kevésbé ismert épület 2017 óta helyi védelem alatt áll.nigrinyi9.jpgA villa a Ligeti sor felől

Felhasznált irodalom:
[1] Pataky László: Emlékek Békéscsaba villamosításáról, Békési Élet 3. évf. (1968), 1. sz. 105-117.
[2] Tábori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, Békéscsaba, 1961.

Bogár-házból kórházi laboratórium

2019.06.11. 08:29 - csabaihazak

Címkék: kórház elpusztult épületek polgárházak Gyulai út

Gyulai út 18.

Tekintélyes méretű, kúriának is beillő polgárház állt egykor a Reök-kúria mellett, a Gyulai út és a ma már megszűnt Breznyik utca (korábban Serház utca, Szegényápolda utca, Kórház utca, később Hámán Kató utca) sarkán. A földszintes, nyolctengelyes homlokzatú házat Bogár Dániel földbirtokos, községi közgyám építtette. Az építés ideje, illetve a tervező neve sem ismert, azonban 1879-ben már említik az újságok, és az 1880-as években készült kataszteri térképek is ábrázolják. bogarhaz.jpgAz egykori Bogár-ház  1974-ben. Forrás: Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig... A békéscsabai kórház története, Békési Élet 9. évf. 2. szám, 1974.

Ádám Gusztáv terve az iparosiskola bővítésére

2019.05.14. 21:47 - csabaihazak

Címkék: iskolák Szeberényi tér fel nem épült épületek Baross utca Ádám Gusztáv

Baross u. 1.

Régi terve volt a városnak az iparostanonc-iskola méltó elhelyezése. Bár 1901-ben az iskola – amelynek osztályai korábban az elemi iskolákban voltak elhelyezve – az egykori algimnázium épületében állandó otthont kapott, az ezt követő évtizedekben számos terv született egy új épület emelésére. 1903-ban terjesztették fel a minisztériumhoz Áchim Gusztáv városi mérnök vázlatterveit, 1904-ben Nagy Virgil egyetemi tanár, a Szabadság híd és az Erzsébet híd architektúrájának tervezője készített terveket az iskola számára (sajnos a homlokzati terveket egyelőre nem sikerült fellelnünk). 1914-ben országos tervpályázatot írtak ki az iskola tervezésére, amelyet Spiegel Frigyes nyert meg, az építkezés azonban ezúttal is elmaradt, az iskola maradt a régi, egyre szűkebbé váló épületben. 1927-ben az iparostanonc-iskola épületét Áchim Mihály tervei szerint új, a régi épületével megegyező homlokzati kialakítású emeletes szárnnyal, két tanteremmel, egy irodával s egy szertárral bővítették s az egész épületet 45 ezer pengő költséggel, alaposan felújították. Még ugyanezen év augusztusában Ádám Gusztáv az iskola további bővítésére készített terveket.ipariskola_terv.jpgAz ipariskola tervezett új szárnyának Szeberényi tér felőli homlokzata. A Csabai házak blog rajza Ádám Gusztáv vázlatrajza alapján

A gyalogsági laktanya III. – Gyalogsági laktanyából gimnázium

2019.04.29. 09:27 - csabaihazak

Címkék: laktanya iskolák Andrássy út átalakított épületek

Andrássy út 56.

Hosszas tárgyalásokat követően, több tervváltozat elkészülte után 1892–94-ben Jiraszek Lajos aradi építész tervei szerint épült fel a mai Andrássy úton a 101-es gyalogezred Békéscsabára bevonuló részének elhelyezésére gyalogsági laktanya számos épületből álló épületegyüttese, amelynek leglátványosabb eleme az Andrássy út felőli oldalon elhelyezkedő két legénységi lakóépület volt. A két épület Békéscsaba első (részben) kétemeletes épületei volt, hozzájuk fogható monumentális épület még nemigen épült korábban a városban, így nem meglepő, hogy hamar a csabai képeslapok kedvelt témájává váltak.

laktanya.jpgA gyalogsági laktanya a századelőn

Játék – Állatsereglet a csabai műemlékeken

2019.04.20. 08:00 - csabaihazak

Címkék: játék

A homlokzatok, belső terek díszítésében évezredeken át az építőművészet egyik legfőbb forrása a természet, a növény- és állatvilág volt. Nincs ez másként Békéscsabán sem: a város utcáit járva, a régi épületek homlokzatait figyelve számos motívumot találhatunk, amelyet természeti formák ihlettek. Ezúttal a csabai házakon található állatokat gyűjtöttük össze, és arra biztatjuk olvasóinkat, hogy a várost járva keressék meg, hol, melyik épületen rejtőznek az itt felsorolt állatok. Egy kis segítség: előfordulhat, hogy több kép is ugyanannak az épületnek a részleteit mutatja.

oroszlan3.jpg1. A város egyik legszebb épületén látható ez a különlegesen szép oroszlánfej – vajon melyik ez az épület?

Fűtőházi iroda és vontatási laktanya épülete

2019.04.08. 08:27 - csabaihazak

Címkék: átalakított épületek Jamina vasúti épületek

Kertész utca 1.

A Magyar Államvasutak szegedi üzletvezetősége 1927 második felében határozta el, hogy az új békéscsabai vontatási telepen egy emeletes fűtőházi irodát és vontatási laktanyát épít. A tervek szeptemberben készültek el, az építési engedély megadására vonatkozó kérelmet a tervekkel együtt a városi tanácshoz az osztálymérnökség októberben nyújtotta be. Az új laktanya terveit Magyari Nándor MÁV-építészmérnök készítette (többek között a szegedi Aradi vértanúk terén 1925-ben felavatott I. világháborús emlékmű, a zákányszéki templom, illetve Pozsonyi Zoltánnal közösen a szegedi jezsuita templom tervezője).

futohazi_laktanya_tervrajz.jpgAz épület vasút felőli homlokzata Magyari Nándor tervrajzán. Forrás: Vasúttörténeti Alapítvány gyűjteménye

Az evangélikus egyház könyvkereskedése – nyomtatványbolt

2019.03.25. 09:44 - csabaihazak

Címkék: Szeberényi tér átalakított épületek

Szeberényi tér

Az evangélikus egyház 1926-ban határozott arról, hogy az egyházi könyvkereskedés számára új épületet emeltet a Kistemplom mellett, az utcára néző homlokzattal. Az épület terveit Molnár János építőmester készítette, az építkezést pedig Lipták János vállalata végezte. A földszintes épület utcai homlokzatán a középen elhelyezkedő ajtó két oldalára egy-egy nagy ablak került, a tervrajzok szerint az oromzaton – annak háromszög alakját követve – a Könyvkereskedés szó volt olvasható.

Az utcai homlokzat tervrajza. Forrás: Békéscsaba nagyközség iratai, V.302.b.196, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára