Munkácsy u. 4.

Jaczina István, a Békéscsabai Sertéshizlaló Rt. ügyvezető igazgatója az 1940-es évek elején építtette fel modern stílusú, emeletes házát a Munkácsy utcában. Az 1950-es években az Államvédelmi Hatóság, majd a politikai rendőrség működött az épületben. A ház falán 2016 óta fekete márványtábla őrzi a szomorú időszak emlékét, amikor áldozatok százainak, családtagjaik hozzátartozóik ezreinek sorsa, élete pecsételődött meg az itt született embertelen döntések folytán. Az egykori Jaczina-ház 2019-ben

Szabolcs utca 22.

A Magyar Államvasutak Igazgatóságának Építési és Pályafenntartási Főosztályán 1923-ban készültek el egy négylakásos, kétszobás segédtiszti lakóház tervei. Az építkezés megkezdésére azonban még éveket kellett várni: a MÁV Szegedi Üzletvezetősége 1926-ban hirdetett nyilvános versenytárgyalást a Békéscsaba állomáson létesítendő egyemeletes 4 lakásos altiszti laképület munkáinak biztosítására. Érdemes megjegyezni, hogy ebben az időben a MÁV igen jelentős építkezéseket folytatott Békéscsabán: 1924-ben épült a részben lebombázott MÁV-lakótelep, 1925-ben a vonatkísérői laktanya, 1925-ben és 1926-ban épültek az 1944-es bombázások áldozatául esett MÁV-palota épületei, szintén 1925–26-ban a fűtőházi telep a félkör alakú fűtőházzal,  fordítókoronggal, szénszerelővel és víztoronnyal, 1927-ben a fűtőházi iroda és vontatási laktanya épülete, 1928-ban a repülőhíd, és már elkészültek az új felvételi épület tervei is.A lakóépület vasút felőli képe 1927-ben Kató László fényképén. Forrás: Orlai Petrich Soma  Kulturális Központ Muzeális Gyűjteménye

Bocskai u. 29.

A csabai utcák világítására először 1868-ban állítottak fel ötven petróleumlámpát a forgalmasabb utcákban, ez a szám 1904-ig megháromszorozódott. Tevan Adolf 1893-ban nyújtott be javaslatot Békéscsaba villanyvilágításának kiépítésére, majd Ádám Gusztáv városi mérnök és a városi képviselő-testület tagjai 1894-ben javasolták a egy villanytelep felállítását, melynek segítségével nemcsak az utcák, hanem a lakások világítását is meg lehetne oldani, sőt, az iparosodást is elősegítené. Ebben az időben persze még nemigen akadt a villanyvilágításnak szakértője a környéken, így a javaslat tanulmányozására felállított bizottság tervezetét a képviselő-testület 1895 decemberében elvetette, mondván, hogy hogy miután a villamos világítás terén nap-nap után újabb és újabb találmányok létesülnek, melyek a kivitel gazdaságos megoldását vannak hivatva előmozdítani: a kérdés még nem érett meg a határozathozatalra. 1899-ben Gyulán már egyenáramú villanytelep épült, az azt létesítő Vasúti Forgalmi Rt. ajánlatát Csaba is elfogadta, azonban a határozatot a törvényhatóság nem hagyta jóvá – ­ mint hamarosan kiderült, helyesen döntöttek, hiszen néhány évvel később a csabai váltóáramú villanytelep látta el árammal Békést, Mezőberényt és Gyulát is. A képviselő-testület 1900. április 12-én tartott közgyűlése a villamos bizottságot felkérte, hogy a törvényhatósági bizottság határozatában kívánt módosítások tárgyában a részvénytársasággal újabb tanácskozásokat kezdjen; e tárgyalások elől azonban a vállalat többszöri sürgetés ellenére is kitért.  1902 novemberében újabb bizottság alakult Zsíros András bíró elnökletével, tagjai Korosy László, Rosenthal Ignác, Szalay József, Wagner József, Rosenthal Adolf, Réthy Béla, Sailer Vilmos dr. voltak, továbbá a közgyűlés ajánlattételre hívta fel a Ganz és Társa Rt.-t, a Schuckert műveket és Magyar Villamossági Részvénytársaságot. 1903. augusztusában a képviselő-testület kimondta, hogy a villamos művet házi kezelésben kívánja tartani. A pályázó cégek közül a Ganz és Társa Rt.-ét fogadta el, a szerződést, valamint a községi villamos műre vonatkozó terveket a közgyűlés 1904. február 25-ki közgyűlésében elfogadta, április 5-én a mű létesítésére a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól 450.000 korona kölcsönt vett fel s mind e határozatokat a törvényhatósági bizottság jóváhagyta.
A békéscsabai villamosmű látképe a szénrakodó felől 1934-ben

Békési út 52.

Martincsek Mátyás szűcsmester, bőrruhakészítő, 1884-ben született, felszabadult 1900-ban. 1908-ban önállósította magát. Az 1924. évi csabai és az 1925. évi debreceni kiállításon díszoklevél kitüntetést, 1926-ban pedig miniszteri és kamarai díszoklevelet kapott. Berényi úti 27. szám alatti műhelyében többek között kiváló minőségű vadászkabátokat, lengyel bundákat, lábzsákokat, hajtókesztyűket, báránybőrből készült sport- és vadászruhákat készített. Speciális gazdászkabátjai és bundái szinte párjukat ritkították. Martincsek Mátyás 1943-ban Gönczy Adorján békéscsabai mérnök tervei alapján építtette fel Békési úti szűcsárugyárát.

Az épület a konzervgyár részeként

Az országot, a világot járva néhány helyen váratlan meglepetésként érhet bennünket, hogy lakóhelyünk megszokott épületeihez egészen hasonló, vagy azokkal teljesen azonos épületeket találunk. Ennek persze sokszor egyszerű a magyarázata: számos épület – például vasúti, ipari létesítmények – típustervek alapján épült, így ezek az épületek (csaknem) teljesen egyformák az ország különböző pontjain. Más esetekben egészen különleges okai is lehetnek a hasonlóságnak: esetenként a tervező használt fel különböző épületein hasonló motívumokat, máskor egyszerűen a véletlen műve a hasonlóság, de az is megesett, hogy egy építész egyszerűen lemásolt egy más városbeli, neki tetsző épületet. Bejegyzésünkben összegyűjtöttük azokat a békéscsabai épületeket, amelyeknek pontos mása, esetleg hozzájuk nagyon hasonlító épület áll egy másik városban.

Fényesi út 1.

A Veszely csárda első ismert említése 1837-ből származik, feltehető, hogy már ez előtt az időpont előtt létezett. A csárda nevét az egykor a Fehér-Körös partján álló Vesze faluról kapta. Az első ismert bérlő Stern Károly volt 1851-ben, két évvel később Holecska Mihály és családja alkotta a csárda személyzetét.

A Veszely csárda napjainkban

Lenkey utca 12.

Békéscsaba első óvodáját Harsányi Györgyné létesítette „Fröbel-féle gyermekkert” néven, 1866-ban Czeizler Ilona és Lippert János, 1877-ben ismét Lippert János nyitott magán jellegű Fröbel-féle gyermekkertet, utóbbi működtetéséhez már a város is hozzájárult. Ugyanekkor már a közbirtokosság kezelésében is működtek óvodák. 1888-ban Gally Gizella szervezett magánóvodát, részben városi támogatással. Ez az óvoda 1893-ban a Gally-féle óvodából községi óvoda lett, amelynek számára 1897-ben Ádám Gusztáv városi mérnök tervei szerint a Luther utcában épült Békéscsaba első közóvodája. A Gábor Áron utcában újabb óvodát szerveztek. Ezt a két intézetet 1926-ban a fenntartási nehézségek miatt az állam vette át. 1930-ban újabb állami óvoda nyílt a Csillag utcában (ma Lenkey utca). A Lenkey utcai óvoda 2017 elején

A Csillag utcai óvoda terveit Áchim Mihály városi mérnök készítette, az épületet Valastyán János építőmester építette.A héttengelyes főhomlokzaton az épület teljes szélességében futó párkányon ülő, egyenes záródású, félköríves timpanonnal lezárt ablakok helyezkednek el, a középső öt ablak timpanonjai között egy-egy kör alakú díszítéssel. Az ablakokat két oldalról téglasáv keretezi. A főpárkányban eredetileg gyámkövek sorakoztak.

Az óvoda utcai homlokzata Áchim Mihály tervrajzán. III. ker. óvoda építési (Csillag u.) ügye, MNL BéML V. B. 82. b. 118. 518/1932, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az alaprajz szerint az utca felőli oldalon kapott helyet az óvoda legtágasabb helyisége, a játszóterem, valamint két szoba. Az udvar felől kapott helyet a munkaterem, a pihenő, a dajkaszoba, valamint a konyha. Az óvoda mellett melléképület is épült illemhelyekkel, mosószobával és fáskamrával.

Az óvoda alaprajza Áchim Mihály tervrajzán. III. ker. óvoda építési (Csillag u.) ügye, MNL BéML V. B. 82. b. 118. 518/1932, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az óvoda melléképületének homlokzati rajza és alaprajza homlokzata Áchim Mihály tervrajzán. III. ker. óvoda építési (Csillag u.) ügye, MNL BéML V. B. 82. b. 118. 518/1932, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A Lenkey utcai épület ma is óvodaként működik. A 2017-es felújítás során kapott homlokzati szigetelés némileg megváltoztatta az épület homlokzatát: eltűntek a főpárkány gyámkövei, az ablakok közti kör alakú díszek az eredetiektől eltérő kialakításúak. A Lenkey utcai óvoda 2017 végén, a felújítást követően

Felhasznált irodalom:
[1] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba, 1939.
[2] Sebő László: Békéscsaba közoktatásának története, 1974.
[3] Szentkereszty Tivadar: Békés vármegye népoktatásának története, 1932.
[4] Virág László: A közoktatás évszázadai, A művelődés évszázadai Békéscsabán, Békéscsaba, 1998.

Penza ltp. 27. helyén (régi cím szerint Felső-Körös sor 27.)

A későbbi Áchim–Ondroviczky malmot Milyó Mátyás építtette 1873-ban saját portáján, Knack Ernő gépésszel. 1907–08-ban Áchim László (Békéscsaba utolsó bírája, ipartestületi alelnök) és Ondroviczky Pál tulajdonosok több síkszitával, felvonóval bővítették a malmot.Az Áchim–Ondroviczky-malom. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum,Történeti dokumentáció gyűjtemény 90.1.726

Kossuth tér

A mai Kossuth tér az 1860-as években alakult ki: miután a csabai vásárok egyre keresettebbek lettek, a piac helyének bővítésére volt szükség. Erre a célra az evangélikus Nagytemplom és a katolikus templom közti terület tűnt a legalkalmasabbnak. Ezen a területen azonban abban az időben még öt telek helyezkedett el öt házzal, köztük a főszolgabírói lakkal.Látkép a Kistemplom tornyából 1858-ban Haan Antal rajzán. A régi, egytornyú katolikus templomtól balra láthatóak a mai Kossuth tér területén álló házak. A templom melletti, hosszú homlokzatú ház volt a szolgabírói lak

Kossuth tér

Kossuth Lajos kultusza, amely már az 1848–49-es szabadságharc idején elkezdődött, sokat erősödött az abszolutizmus idején; az ellenzéki pártok a kiegyezést követően is tevékenyen ápolták Kossuth népszerűségét. A Kossuth-kultusz különösen erőteljesen jelentkezett az Alföldön. Nem volt ez alól kivétel Békéscsaba sem: 1889-ben Kossuth Lajost a város első díszpolgárává választották, három évvel később, 1892-ben pedig a Nagytemplom és a katolikus templom közti területen 1860-ban kialakított piactér, amely addig Templom tér nevet viselte, Kossuth Lajos születésének 90. évfordulója alkalmából a Kossuth tér nevet kapta. A Kossuth-kultusznak nagy lökést adott Kossuth halála, temetése is. A századforduló környékén valóságos szoborállítási láz terjedt az országban. Kossuth első köztéri szobrát 1894-ben Siómaroson, az első egész alakos szobrot pedig 1898-ban, Miskolcon állították. Békés megyében Orosházán állították fel először Kossuth szobrát, 1904-ben. Csabán is hamar felmerült a gondolat, hogy szobrot állítsanak Kossuth Lajosnak: 1902-ben Rell Lajos és Pándy István elnökletével bizottság alakult a szoborállítás költségeinek előteremtésére. Számos helyen megindult a gyűjtés, bálokat, hangversenyeket rendeztek, a képviselő-testület is döntött a hozzájárulásról.A Kossuth-szobor avatásakor. Forrás: Vasárnapi Újság 52. évf. (1905), 39. sz.

Árpád sor 2/2

A képviselő-testület 1898-ban döntött a Kanálisi szőlők területének kisajátításáról, egy új városrész kialakításának céljából. A századforduló körüli években több új utcát nyitottak és számos új ház épült itt, köztük elegáns polgárházak és villák, utóbbiak közül a legszebbek az Árpád soron. A századelőn megkezdődött folyamat a 30-as, 40-es években is folytatódott, ekkor több, modern stílusú villa épült az Árpád soron.Az egykori Kelemen-villa napjainkban

Őr utca 14.

Bár az első világháború még nem okozott jelentős károkat a településeken, a trianoni békeszerződés során elcsatolt területekről Magyarországra érkezők hajlékkeresése miatt egyre nyomasztóbb lett az országban a lakásínség. Az otthonukból elűzött földönfutók legnagyobb része vasutas vagy vasúti munkás volt családjaikkal, sokan közülük vasúti vagonokban húzták meg magukat az állomásokon. A lakásínség leginkább a fővárost sújtotta, azonban Békéscsabát mint határközeli várost szintén jelentősen érintette. A Békésmegyei Közlöny 1924 novemberében így számolt be a vagonlakókról: "A hajléktalan, szűkebb pátriájukból és apró otthonukból elűzött földönfutók ott tanyáznak kopott és rozoga bárkáikban a rozsdás vágányokon és amellett, hogy ez a szomorú kényszerűség számos kocsit von el eredeti rendeltetésétől, felnőtt emberek és apró gyermekek kénytelenek ólszerű deszkatákolmányokban meghúzódni."Az egykori MÁV-lakótelep megmaradt épülete a Szabolcs utca felől

Orosházi úti felüljáró – Erzsébet híd

A mai Bartók Béla út felől évtizedeken át csak a vasúti sínek keresztezésével lehetett Jaminába jutni, ami egyrészt veszélyes volt, másrészt a sorompók leeresztése hosszú várakozást eredményezett a nagy forgalmú úton. Ennek megszüntetésére épült 1906–07-ben a MÁV megbízásából Zielinski Szilárd mérnök, műegyetemi tanár tervei szerint, Freund Henrik és fiai építési vállalkozók kivitelezésében a város első felüljárója.  Eredetileg vas felszerkezetű hidat terveztek, a részletes tervek el is készültek, és az alapgödrök kiemelése során, Zielinski személyes közbelépésére váltottak vasbetonra. A híd 1910 körül

Egykori Breznyik utca  a kórház területén

Az 1920-as évekre a kórház korábban épült épületei már meglehetősen szűkké váltak. Világossá vált, hogy a csabai kórház bővítésére van szükség. Ádám Gusztáv műszaki tanácsos már 1927 januárjában elkészítette el egy új, 70–80 ágyas kórházépület tervvázlatát, amely a Breznyik utcában, az első kórház mögötti területen épült volna fel. A tervek nem valósultak meg, ám hamarosan egy még nagyobb szabású bővítésre kerülhetett sor. Már 1928-ban arról tudósítanak az újságok, hogy a békéscsabai kórház új, nyolcvanágyas sebészeti pavilont kap.  Az erre vonatkozó terveket és költségvetést a népjóléti miniszter leküldte felülvizsgálás végett a vármegyéhez. Dr. Daimel Sándor alispán dr. Zöldy János tiszti főorvost bízta meg azok felülvizsgálásával és a főorvos a helyszínen megejtett szemle alapján úgy a terveket, mint a költségvetést apróbb módosításokkal jóváhagyandóknak véleményezte, amit a törvényhatósági bizottság is elfogadott a keddi közgyűlésen. A tervek szerint a régi épületekben a szülészeti és szemészeti osztályt helyezik el. A tervek elkészítésével Gerlóczy Gedeon budapesti építőművészt – többek között a gyulai evangélikus templom, a budapesti OTI baleseti kórház, a Madách Színház, a Nemzeti Sportcsarnok tervezőjét – bízták meg. 

Az új sebészeti pavilon az 1930-as években. Háttérben a szegényház látható

Andrássy út 56.

A gyalogsági laktanya történetét és épületeit bemutató sorozatunk utolsó részében az épületegyüttes egyik legjelentősebb tagját, a laktanya területét a vasút felől lezáró, az Andrássy útra merőlegesen elhelyezkedő, ma fiúkollégiumként működő egykori tiszti lakóépületet mutatjuk be. Az épület első terveit Szabados József gyulai építőmester készítette, végül azonban a tiszti lakóépület – csakúgy, mint a laktanya többi része – Jiraszek Lajos aradi építész tervei szerint valósult meg 1894-ben.A gyalogsági laktanya épületegyüttese a XIX. század végén. A kép jobb oldalán látható egyemeletes épület volt a tiszti lakóépület. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum, Tengertánc virtuális gyűjtemény

A több mint 63 méter hosszú épület vasút felőli, szimmetrikus homlokzata 15 tengellyel, kétoldalt egy-egy kéttengelyes, kis kiülésű rizalittal épült. A két rizalit által közrefogott középső szakasz mindkét oldalán a második tengelyben egy-egy ajtó helyezkedett el. Az udvar felőli homlokzat 17 tengelyes volt, az 5., a középső és a 13. tengelyben egy-egy nagyobb kiülésű rizalittal. Ezekben a tengelyekben helyezkedett el az épület három lépcsőháza. A két rövid oldalhomlokzat mindegyike három tengellyel épült. 

A tiszti lakóépület pincéjének és földszintjének alaprajza. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára 

A tiszti lakóépület metszete és emeleti alaprajza. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A laktanya épületei a XIX. század végén. Forrás: Karácsonyi János: Békés vármegye történeteA gyalogsági laktanya a XIX. század végén

Sajnos a tiszti épület homlokzati tervei nem maradtak fenn, és a régi képeslapok is elsősorban az Andrássy út felőli főépületekre koncentráltak, így a tiszti lakóépület eredeti képéről néhány olyan fénykép alapján nyerhetünk képet, amelyeken a háttérben a tiszti épület egy része is látható. Ezek segítségével megállapíthatjuk, hogy az épület vasút felőli, elegáns homlokzata visszafogott díszítéssel készült. A földszinten armírozás, az emeleten kettős pilaszterek zárták a sarkokat. A rizalitokat is kettős pilaszter választotta el az épület középső szakaszától, és a rizalit emeleti ablaki között is hasonló tagozatok kaptak helyet. Az egyenes záródású ablakok a földszinten egyszerűbb kerettel, az emeleten a rizalitokon háromszögletű timpanonnal, a középső szakaszon váltakozva egyenes szemöldökpárkánnyal, illetve háromszögű timpanonnal készültek. A szinteket erőteljes övpárkány választotta el egymástól. A vasút felőli homlokzat nagy, nyitott térre nézett, így a városképben igen pozitív szerepet töltött be. Fegyvergyakorlatok a laktanya és a vasút közti téren, a tiszti lakóépület előttFegyvergyakorlatok a laktanya és a vasút közti téren, a tiszti lakóépület előtt

Az udvari homlokzat eredeti képéről még kevesebb információnk van. A József főherceg békéscsabai látogatása alkalmával készült képek alapján az udvari homlokzat a vasút felőli homlokzathoz hasonló kialakítású lehetett, a rizalitokon található ajtók azonban szegmensíves záródást kaptak. József főherceg tábornagy úr ő királyi fenség magas látogatása Békéscsabán 1928. IV. hó 1-én a magyar királyi 10. honvéd gyalogezred tiszti étkezdéjében és a "Csabai Atlétikai Club" országos propaganda vívóversenyén Fotó: Hungaricana/Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára/Shvoy Kálmán József főherceg tábornagy úr ő királyi fenség magas látogatása Békéscsabán 1928. IV. hó 1-én a magyar királyi 10. honvéd gyalogezred tiszti étkezdéjében és a "Csabai Atlétikai Club" országos propaganda vívóversenyén Fotó: Hungaricana/Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára/Shvoy Kálmán

A II. világháborús bombázáskor az épület csaknem kétharmada elpusztult. A megmaradt rész parancsnoki épületként és telefonközpontként szolgált. A laktanya az 1960-as években. A kép jobb szélén látható az egykori tiszti lakóépület megmaradt része. Forrás: fentrol.hu

Amikor 1996-ban a Rózsa Ferenc Gimnázium költözött a laktanyába, az egykori tiszti lakóépületben fiúkollégiumot alakítottak ki. Az épület ekkor második emelettel bővült. Az ablakok mind egyenes szemöldökpárkányt kaptak, a lépcsőház kör alakú ablakokkal készült.A fiúkollégium 2017-ben

A 2019-ben végrehajtott energetikai korszerűsítés során külső szigetelés került a több mint 120 éves falakra, valamint műanyag ablakokat kapott a nagy múltra visszatekintő épület. A számos átalakítás következtében a mai épületben sajnos már nem lehet felismerni az egykori szép katonai épületet.Az épület napjainkbanA vasút felőli homlokzat 2020-banAz egykori tiszti lakóépület fiúkollégiumként 2020-ban

Szabadság tér 13.

A Ferenc József (ma Szabadság) tér 13. szám alatti földszintes ház a Deutsch család tulajdonában állt. Deutsch Jenő 1942-ben kapott építési engedélyt egy kétemeletes, 232 négyzetméter alapterületű bérház felépítésére. A tervező neve sajnos nem szerepel a tervrajzokon.

A főhomlokzat tervrajza. Forrás: Deutsch Jenő építési engedély (Ferencz József tér 13.) ügye V. B. 82. b. 136. 2405/1942, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A Szabadság tér Békéscsaba négy térből álló főtér-láncolatának részeként a kezdetek óta fontos szerepet töltött be a város életében. Fontos középületek – több postahivatal, a rendőrség, a zeneiskola, a Békésmegyei Gazdasági Egyesület székháza – és jó néhány elegáns lakóépület épült itt. A város történetének neves alakjai közül sokan laktak a központi fekvésű téren: orvosok, ügyvédek, művészek.

Korábbi bejegyzésünkben végighaladtunk a Szabadság tér egykori polgárházain, bemutattuk az épületeket és egykori lakóikat. Ehhez kapcsolódóan most egy rövid, a Szabadság térhez kapcsolódó kvízzel jelentkezünk. A kérdések között könnyebbek és nehezebbek is szerepelnek – az utóbbiak megválaszolásában a Szabadság tér polgárházairól szóló bejegyzésünk segíthet.

Szabadság tér

A mai Szabadság tér sokáig a városon keresztülhaladó Nagy utca vagy Fő utca része volt. 1884-ben kapta a Gabona tér nevet, mivel a szomszédos piactér részeként itt volt a gabonapiac. A csabaiak általában Búzapiac térnek hívták a teret. 1910-ben Ferenc Józsefről nevezték el, majd 1946-ban kapta mai nevét. Központi fekvése ellenére a szomszédos Szent István térhez képest csak mintegy fél évszázaddal később indult el a tér kiépülése városias, emeletes házakkal. Ekkor, 1910 körül épült fel a Békésmegyei Gazdasági Egylet székháza, a Láng-ház és a Fábry-ház által alkotott szecessziós együttes, valamint velük átellenben a Zsíros-féle ház. A világháború okozta törést követően a folyamat az 1920-as évek közepén folytatódott a Stern és Steinberger cég háza, a Szamek-ház, a Róna-ház, a Guttmann–Prónai-ház építésével vagy emeletesre bővítésével. Bár a Szent István térhez képest jóval kevesebb emeletes ház épült itt, a téren álló földszintes polgárházak közül több is magas színvonalat képviselt, amin a tér központi fekvését figyelembe véve nem is csodálkozhatunk. Ha a történelem nem szól közbe, alighanem fokozatosan folytatódott volna az itt álló polgárházak emeletessé alakítása, a tér bájos, kisvárosias hangulatának megőrzésével: az 1940-es években több ház bővítésének tervei is elkészültek, ezek azonban már nem valósulhattak meg. A II. világháborút követő évtizedekben a tér képe csaknem teljesen megváltozott. A földszintes polgárházak mindegyikét lebontották és három értékes és szép emeletes épület is áldozatául esett az új építkezéseknek, csak a tér páros oldalának északi sarkán álló házsor maradhatott meg. Az 1950-es években épült pártház és lakóházak még leginkább méreteik miatt nem illeszkedtek a tér eredeti képébe, a később épült hatalmas, modern épületek – a rendőrség, a Mezőber irodaháza, a posta – stílusukban is idegenek a történelmi városközpont hangulatától.A Szabadság tér páratlan oldala 1950 körül

Irányi u. 2.

Kocziszky Mihály földbirtokos, Csaba egykori bírája 1897 szeptemberében kapott engedélyt, hogy a mai Irányi utca elején egyemeletes, 17 szobás házat építsen. Az épület tervezőjét sajnos nem említik forrásaink. Az 1898 júniusára elkészült ház 2, 3, 4 szobás lakásait a tulajdonos bérbe adta ki.

A Kocziszky-ház 2019-ben

Szentmiklóspuszta, Felsőnyomás 314

A Kondoros és Csaba között félúton fekvő csárda már az első katonai felmérés 1785-ös térképén is szerepel. 1855-ből ismert Fikker György csárdabérlő neve. A hagyomány szerint Rózsa Sándor is gyakran megfordult itt, sőt, a legenda úgy tartja, hogy az épületet titkos alagút kötötte össze a kondorosi csárdával. Annyi bizonyos, hogy 1925-ben, az épület bővítésekor egy másfél méter széles és mintegy három méter hosszú föld alatti, bolthajtásos, régi szobácskára bukkantak, amelyben régi, törött cseréptálakat, tányérokat, poharakat, csirkecsontokat és eldobált tojáshéjat találtak. A szoba a betyárok búvóhelyéül szolgálhatott, amire nagy szükség is lehetett, hiszen a csárda négy fontos útvonal kereszteződésében épült, így a pandúrok is jól vigyáztak a környékre.

A csárda országút felőli homlokzata 2019-ben

Luther utca 7.

Békéscsaba első magánóvodáját Harsányi Györgyné létesítette „Fröbel-féle gyermekkert” néven, 1866-ban Czeizler Ilona és Lippert János, 1877-ben ismét Lippert János nyitott magán jellegű Fröbel-féle gyermekkertet, utóbbi működtetéséhez már a város is hozzájárult. Ugyanekkor már a közbirtokosság kezelésében is működtek óvodák. Egy 1886-os újságcikk szerint Czeizler Ilona kisasszony óvodája a Széchenyi utcában, a Riesz-féle házban volt. 1888-ban Gally Gizella szervezett magánóvodát, részben városi támogatással. Ez az óvoda 1893-ban községi óvoda lett, egy évvel később pedig megszervezték a Gábor Áron utcai óvodát. A Gally-féle óvoda számára 1897-ben Ádám Gusztáv városi mérnök tervei szerint a Luther utcában épült új épület, mely játszóteremből, munkateremből, ruhatárból és óvónői lakásból állt és tágas, fásított udvar, valamint konyhakert és díszkert tartozott hozzá.

Az óvoda homlokzata Ádám Gusztáv tervrajzán. Forrás: Luther utcai óvoda tervrajza MNL BéML V. 76 a. 20, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Vásártér 13–15. – Telep u. 15.

Az egykori vásártéren épült malom első, általunk ismert tulajdonosa Bertók Pál. Bár ő 1897-ben már eladásra hirdette a két pár kőre épített, két szitakoptatóval, Marschall-féle locomobillal berendezett, jó karban levő gőzmalmot, az végül haláláig tulajdonában maradt, majd veje, Dörflinger Béla vette át, aki 1922-ben toldással és ráépítéssel bővítette a malmot.

Az 1922-es átalakítás tervrajza. Forrás: Békéscsabai Dörflinger-malom (Vásártér 13–15), MNL BéML V.82. 1271/1937, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Széchenyi liget

A mai Széchenyi liget az 1850-es években, egy korábbi temető helyén jött létre. A ligetet 1860-ban nevezték el Széchenyi Istvánról. A  „városi  mulató erdőcskét” 1865-ben Sztraka Ernő városi főmérnök tervei alapján parkosították, a benne álló első fapavilont az 1888-as  nagy  árvíz teljesen elmosta, és a csabaiak teljesen el is szoktak a liget látogatásától. 

A Széchenyi ligeti nyári pavilon 2016 novemberében

Egykori Breznyik utca  a kórház területén

A XIX. század végén, illetve a XX. század első éveiben épült kórházi épületek hamar szűkké váltak a fejlődő városnak, és már nem feleltek meg a kor növekvő igényeinek, így világossá vált, hogy a csabai kórház bővítésére van szükség. Ádám Gusztáv műszaki tanácsos 1927 januárjában készítette el egy új, 70–80 ágyas kórházépület tervvázlatát. A mérnök az épületet a Breznyik utcába, az első kórház mögötti területre tervezte (ahol később a sebészeti pavilon, ma rehabilitációs osztály épült fel). A mérnök az új épület költségeit 7500–8750 pengőre becsülte.

A kórházépület udvari homlokzati részlete Ádám Gusztáv vázlatrajzán. Forrás: Bcs. kórház, szegényház ép. tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 1/1881. VII. 2., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Irányi utca 10.

Békéscsabán az első mozielőadásokat nem sokkal a mozgókép feltalálása után tartották, az első, filmvetítésekről szóló tudósításokat 1899-es hírekben olvashatjuk. Az első előadásokat feltehetően vándormutatványosok tartották a színházban. A lakosság hamar megkedvelte az olcsó, mégis tartalmas szórakozást, az első mozi építésére azonban 1923-ig kellet várni, ekkor létesült a Munkácsy utcai Apolló mozi. Az Apolló a kezdeti sikerek után nehezebb időket élt meg: az 1920-as évek második felében csökkent a moziba járók száma. Ennek ellenére egy tőkés csoport új mozi építésére vállalkozott. A képviselő-testület 1928. április 13-án kiadott engedélyét azonban megfellebbezték, mivel az építtetők, báró Rőmy Emil és Willenthal Jenő az eredetileg tervezett Berényi út 19. helyett az Irányi utca 10. szám alá kapták meg az engedélyt. A fellebbezők azzal érveltek, hogy az Irányi utcai helyszín túlságosan közel van az Apolló mozihoz, ami mindkét mozi számára hátrányt jelentene. A közigazgatási bizottság 1928. május 14-én elfogadta a fellebbezést és kijelentette, hogy az új mozi kizárólag az eredeti engedélyezési okiratban megállapított Berényi út 19. szám alatt építhető fel. Ezt a döntést viszont báró Rőmy Emil és társa fellebbezte meg a belügyminiszternél, aki a fellebbezést elfogadta, így az új mozi az Irányi utcában épülhetett.Az egykori Csaba Mozgó napjainkban