Amint azt korábbi bejegyzésünkben ismertettük, 1901-ben nagyszerű tervek készültek egy csabai épület számára: Alpár Ignác, a kor egyik legnevesebb és legnépszerűbb építésze – többek között a budapesti Tőzsdepalota, a Magyar Nemzeti Bank, a Vajdahunyadvár vagy a csabai Rudolf Főgimnázium tervezője – nagyszerű tervet dolgozott ki a Kossuth téren emelendő kultúrpalota számára. A Békéscsabai Múzeumegyesület 1899-es megalakulását követően ugyanis Zsilinszky Mihály vallás- és közoktatásügyi államtitkár, a város országgyűlési képviselője és a csabai múzeumi egyesület fővédnöke azt javasolta, hogy a múzeum egy, a Kossuth tér teljes szélességében felépítendő kultúrpalotában kapjon helyet, amely ezen kívül a színháznak, könyvtárnak, polgári körnek is otthont adott volna. Ezt követően dolgozta ki – ahogy Ádám Gusztáv városi mérnök fogalmazott, "csupa lelkesedésből" – Alpár Ignác a Kossuth téri palota tervrajzait, amelyeket Rozsnyai József Alpár-monográfiájában [3] Alpár Ignác egyik legszebb tervének, legkifinomultabb neobarokk alkotásának nevez. A monográfia leírása szerint az egyemeletes, összetett E alaprajzú épület terve bécsies barokk stílusban készült, 3+7+3+1+3+1+3+7+3 tengelyes főhomlokzattal, középen egy fő, a szélső szakaszokon két-két ennek alárendelt rizalittal. A középrizalitot záró timpanon óriás korinthoszi háromnegyedoszlopokon nyugszik. A rizalitokat manzárdtető is kiemeli, a középrizaliton ennek kétszer tört változata jelenik meg.
A Kultúrpalota modellje napjaink Kossuth terének képébe illesztve